Kínaellenes érdek az „évtized alkuja” mögött – Románia a német–orosz gázüzlet közvetett nyertese lehet

A Balti-tenger alatt húzódó vezeték mintegy 1230 kilométer hosszú, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású •  Fotó: Pixabay.com

A Balti-tenger alatt húzódó vezeték mintegy 1230 kilométer hosszú, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású

Fotó: Pixabay.com

A német–orosz üzlet, de Washington rábólintása is azt mutatja, hogy az érdekek mindennél fontosabbak – összegzett a Krónika által megkeresett szakértő, amikor az Északi Áramlat–2 nevű gázvezeték kapcsán hosszú idő után megszületett megállapodásról faggattuk.

Pataky István

2021. július 28., 20:002021. július 28., 20:00

Megállapodás született az Egyesült Államok és Németország között az Oroszországból induló, Északi Áramlat–2 nevű gázvezeték építésének befejezéséről, amely a bírálók szerint aláássa Ukrajna és Európa energiabiztonságát. A Balti-tenger alatt húzódó, mintegy 1230 kilométer hosszú, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású vezeték már a második, amely Oroszországot köti össze Németországgal, így lehetővé teszi a jelenlegi, Ukrajnán és Lengyelországon keresztül vezető tranzitútvonal megkerülését.

Az Északi Áramlat–2 – elsősorban amerikai – bírálói gazdasági, de geopolitikai érveket is felsorolnak. Nehezményezik, hogy a vezeték kikerüli Ukrajnát, s ezzel állítólag évi hárommilliárd dollár tranzitdíjtól fosztja meg Kijevet, ráadásul növeli Európa függését az orosz földgáztól.

Az Egyesült Államok 2019 decemberében szankciókat vezetett be az építésben részt vevő vállalatokkal szemben.

Mit akar Washington?

A néhány nappal ezelőtt hivatalosan is bejelentett német–amerikai megegyezés a külső megfigyelő szemszögéből úgy ment, mint a karikacsapás. De mit akar a megállapodással valójában Washington? A téma szakértőjének számító Stier Gábor, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztője a Krónika megkeresésére elmondta: a mindenek előtt Ukrajnának és Lengyelországnak arculcsapással felérő, az évtized alkujának is nevezhető megegyezéskor Washingtont két szempont motiválta.

„Az egyik az elmúlt években látványosan megromlott transzatlanti viszony konszolidálása, akár olyan áron is, hogy ezzel Moszkva nyer. Mert Washington azzal, hogy a genfi találkozó előtt zöld utat adott az Északi Áramlat bővítését befejező munkálatoknak, tudatosan tett egy gesztust Oroszországnak is.

Idézet
A gesztus hátterében Kína áll, hiszen Washington a szövetségeseitől az ellenfeleiig mindenkit felsorakoztatna maga mellé a Kína elleni harcban. Emellett a Fehér Ház azt is látta, hogy az építkezés befejezését már megakadályozni nem lehet, illetve az több kárt okozna az érdekeinek, mint amennyi hasznot hozna”

– összegzett a külpolitikai szakújságíró.

Mit üzen Európának politikai szempontból a minden harcias retorikát felülíró német–orosz üzlet? – kérdeztük Stier Gábortól. „Azt, hogy az érdekek mindennél fontosabbak. Az oly sokat hangoztatott értékeknél is. Már, amikor élesre fordul a helyzet. Emellett azt, hogy Washington szövetségesként számít Európára, és ezért bizonyos korlátok között figyelembe veszi annak érdekeit is. S még egy: érdemes kiállni az európai érdekekért, mert ez az átalakuló erőviszonyok közepette már Amerikával szemben is sikert hozhat. Erre kancellársága végén Merkel is rájött” – fogalmazott a főszerkesztő. Hozzátette, Ukrajna kénytelen tudomásul venni, hogy „a vazallusok érdekeit a nagy védnökök bármikor feláldozzák a sajátjaikért”.

Romániának is jó lehet

Azt is megkérdeztük Stier Gábortól, gazdaságilag, energiabiztonság tekintetében mit jelent a közép-kelet-európai térségnek az új gázvezeték, kihatással lehet-e például a tervezett, de elhúzódó román fekete-tengeri kitermelésre. Mint mondta,

az Északi Áramlat–2 a német pozíciókat erősíti, de a déli vezetékkel, a Török Áramlattal együtt nőtt Közép-Európa ellátásának biztonsága.

„Sőt, az Ukrajnának szórt morzsa, a kompenzáció azt is feltételezi, hogy valamennyi gáz még ezen a régi útvonalon is jöhet. Éppen ennek a kompenzációnak a nyertese lehet Románia, hiszen a tervek szerint a gáz ukrán rendszeren át történő továbbításával akár növelheti is az európai exportot, amely új értelmet adhat a fekete-tengeri kitermelésnek” – hangsúlyozta a szakértő.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 09., vasárnap

Több mint 80 ezer cég szűnt meg 2024-ben

2024-ben országszerte összesen 83 012 céget töröltek a cégjegyzékből Romániában, 16,52 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közölt adataiból.

Több mint 80 ezer cég szűnt meg 2024-ben
Több mint 80 ezer cég szűnt meg 2024-ben
2025. február 09., vasárnap

Több mint 80 ezer cég szűnt meg 2024-ben

2025. február 09., vasárnap

Csökkent a nyugdíjasok száma

Idén januárban 4 696 568 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 6781-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2752 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.

Csökkent a nyugdíjasok száma
Csökkent a nyugdíjasok száma
2025. február 09., vasárnap

Csökkent a nyugdíjasok száma

2025. február 09., vasárnap

Nem szokványos a romániai fogyasztó – Mi kerül a bevásárlókosárba?

A romániai kiskereskedelem a pragmatizmus és az élvezetek iránti vágy kombinációját tükrözi – derül ki a romániai fogyasztói szokások átfogó elemzéséből, amelyet a Footprints AI romániai technológiai vállalat készített.

Nem szokványos a romániai fogyasztó – Mi kerül a bevásárlókosárba?
2025. február 07., péntek

„Hülyeség”. Értelmetlennek tekintik a szélsőjobb üzletláncok elleni bojkottját

George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke pénteken bejelentette, hogy részt fog venni február 10-én a nagy hipermarketláncok által elkövetett „visszaélések” elleni tüntetésen, és csatlakozásra szólította fel a lakosságot.

„Hülyeség”. Értelmetlennek tekintik a szélsőjobb üzletláncok elleni bojkottját
2025. február 07., péntek

Neptun Deep: készen áll a fúrás megkezdésére a tengeri fúrótorony

A Transocean Barents nevű fúrótornya készen áll arra, hogy a tengerre szálljon, hogy legalább 540 napig fúrjon a Neptun Deep gázmezőn, miután az OMV Petrom, a projekt üzemeltetője szerződést kötött a svájci tulajdonossal.

Neptun Deep: készen áll a fúrás megkezdésére a tengeri fúrótorony
2025. február 07., péntek

Eurómilliárdok lehívása múlik a romániai reformok végrehajtásán

Az országos helyreállítási terv (PNRR) Románia eddigi legambiciózusabb reformcsomagja, de a végrehajtása rendkívül lassan halad, és a mérföldkövek teljesítése nélkül az eurómilliárdok nem fognak megérkezni – írja véleménycikkében Cristian Popa.

Eurómilliárdok lehívása múlik a romániai reformok végrehajtásán
2025. február 07., péntek

Egyre aggasztóbb ütemben fogynak a romániai gázkészletek, irigykedve sandítanak át Magyarországra

Egyre csökkennek a romániai gáztárolókban levő készletek a hideg időjárás miatt, ezt pedig a zsebünkön is meg fogjuk érezni.

Egyre aggasztóbb ütemben fogynak a romániai gázkészletek, irigykedve sandítanak át Magyarországra
2025. február 06., csütörtök

Kell a pénz a deficitcsökkentésre, már havonta jegyezhetők az állampapírok

Mostantól havi rendszerességgel jegyezhetők az állampapírok a FIDELIS-program keretében, amelynek idei első kiadása pénteken indul – jelentette be csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Kell a pénz a deficitcsökkentésre, már havonta jegyezhetők az állampapírok
2025. február 06., csütörtök

MVM–E.ON-tranzakció: „nemzetbiztonsági szempontból nem problémamentes”, így a CSAT elé kerülhet

Várhatóan a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) asztalára kerül az E.ON Energie Románia MVM általi felvásárlása – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.

MVM–E.ON-tranzakció: „nemzetbiztonsági szempontból nem problémamentes”, így a CSAT elé kerülhet
2025. február 06., csütörtök

Tánczos: sem drasztikus intézkedéseket, sem adóemeléseket, sem megszorításokat nem követel az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) péntekig Romániában tartózkodó küldöttségével találkozott csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: sem drasztikus intézkedéseket, sem adóemeléseket, sem megszorításokat nem követel az IMF