A Balti-tenger alatt húzódó vezeték mintegy 1230 kilométer hosszú, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású
Fotó: Pixabay.com
A német–orosz üzlet, de Washington rábólintása is azt mutatja, hogy az érdekek mindennél fontosabbak – összegzett a Krónika által megkeresett szakértő, amikor az Északi Áramlat–2 nevű gázvezeték kapcsán hosszú idő után megszületett megállapodásról faggattuk.
2021. július 28., 20:002021. július 28., 20:00
Megállapodás született az Egyesült Államok és Németország között az Oroszországból induló, Északi Áramlat–2 nevű gázvezeték építésének befejezéséről, amely a bírálók szerint aláássa Ukrajna és Európa energiabiztonságát. A Balti-tenger alatt húzódó, mintegy 1230 kilométer hosszú, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású vezeték már a második, amely Oroszországot köti össze Németországgal, így lehetővé teszi a jelenlegi, Ukrajnán és Lengyelországon keresztül vezető tranzitútvonal megkerülését.
Az Egyesült Államok 2019 decemberében szankciókat vezetett be az építésben részt vevő vállalatokkal szemben.
A néhány nappal ezelőtt hivatalosan is bejelentett német–amerikai megegyezés a külső megfigyelő szemszögéből úgy ment, mint a karikacsapás. De mit akar a megállapodással valójában Washington? A téma szakértőjének számító Stier Gábor, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztője a Krónika megkeresésére elmondta: a mindenek előtt Ukrajnának és Lengyelországnak arculcsapással felérő, az évtized alkujának is nevezhető megegyezéskor Washingtont két szempont motiválta.
„Az egyik az elmúlt években látványosan megromlott transzatlanti viszony konszolidálása, akár olyan áron is, hogy ezzel Moszkva nyer. Mert Washington azzal, hogy a genfi találkozó előtt zöld utat adott az Északi Áramlat bővítését befejező munkálatoknak, tudatosan tett egy gesztust Oroszországnak is.
– összegzett a külpolitikai szakújságíró.
Mit üzen Európának politikai szempontból a minden harcias retorikát felülíró német–orosz üzlet? – kérdeztük Stier Gábortól. „Azt, hogy az érdekek mindennél fontosabbak. Az oly sokat hangoztatott értékeknél is. Már, amikor élesre fordul a helyzet. Emellett azt, hogy Washington szövetségesként számít Európára, és ezért bizonyos korlátok között figyelembe veszi annak érdekeit is. S még egy: érdemes kiállni az európai érdekekért, mert ez az átalakuló erőviszonyok közepette már Amerikával szemben is sikert hozhat. Erre kancellársága végén Merkel is rájött” – fogalmazott a főszerkesztő. Hozzátette, Ukrajna kénytelen tudomásul venni, hogy „a vazallusok érdekeit a nagy védnökök bármikor feláldozzák a sajátjaikért”.
Azt is megkérdeztük Stier Gábortól, gazdaságilag, energiabiztonság tekintetében mit jelent a közép-kelet-európai térségnek az új gázvezeték, kihatással lehet-e például a tervezett, de elhúzódó román fekete-tengeri kitermelésre. Mint mondta,
„Sőt, az Ukrajnának szórt morzsa, a kompenzáció azt is feltételezi, hogy valamennyi gáz még ezen a régi útvonalon is jöhet. Éppen ennek a kompenzációnak a nyertese lehet Románia, hiszen a tervek szerint a gáz ukrán rendszeren át történő továbbításával akár növelheti is az európai exportot, amely új értelmet adhat a fekete-tengeri kitermelésnek” – hangsúlyozta a szakértő.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Az Európai Parlament szerdán új, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok szigorítása érdekében.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
Rögtön az elején akadályokba ütközik a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út építése: óvás miatt felfüggesztik az egyik szakasz megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
szóljon hozzá!