A Balti-tenger alatt húzódó vezeték mintegy 1230 kilométer hosszú, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású
Fotó: Pixabay.com
A német–orosz üzlet, de Washington rábólintása is azt mutatja, hogy az érdekek mindennél fontosabbak – összegzett a Krónika által megkeresett szakértő, amikor az Északi Áramlat–2 nevű gázvezeték kapcsán hosszú idő után megszületett megállapodásról faggattuk.
2021. július 28., 20:002021. július 28., 20:00
Megállapodás született az Egyesült Államok és Németország között az Oroszországból induló, Északi Áramlat–2 nevű gázvezeték építésének befejezéséről, amely a bírálók szerint aláássa Ukrajna és Európa energiabiztonságát. A Balti-tenger alatt húzódó, mintegy 1230 kilométer hosszú, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású vezeték már a második, amely Oroszországot köti össze Németországgal, így lehetővé teszi a jelenlegi, Ukrajnán és Lengyelországon keresztül vezető tranzitútvonal megkerülését.
Az Egyesült Államok 2019 decemberében szankciókat vezetett be az építésben részt vevő vállalatokkal szemben.
A néhány nappal ezelőtt hivatalosan is bejelentett német–amerikai megegyezés a külső megfigyelő szemszögéből úgy ment, mint a karikacsapás. De mit akar a megállapodással valójában Washington? A téma szakértőjének számító Stier Gábor, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztője a Krónika megkeresésére elmondta: a mindenek előtt Ukrajnának és Lengyelországnak arculcsapással felérő, az évtized alkujának is nevezhető megegyezéskor Washingtont két szempont motiválta.
„Az egyik az elmúlt években látványosan megromlott transzatlanti viszony konszolidálása, akár olyan áron is, hogy ezzel Moszkva nyer. Mert Washington azzal, hogy a genfi találkozó előtt zöld utat adott az Északi Áramlat bővítését befejező munkálatoknak, tudatosan tett egy gesztust Oroszországnak is.
– összegzett a külpolitikai szakújságíró.
Mit üzen Európának politikai szempontból a minden harcias retorikát felülíró német–orosz üzlet? – kérdeztük Stier Gábortól. „Azt, hogy az érdekek mindennél fontosabbak. Az oly sokat hangoztatott értékeknél is. Már, amikor élesre fordul a helyzet. Emellett azt, hogy Washington szövetségesként számít Európára, és ezért bizonyos korlátok között figyelembe veszi annak érdekeit is. S még egy: érdemes kiállni az európai érdekekért, mert ez az átalakuló erőviszonyok közepette már Amerikával szemben is sikert hozhat. Erre kancellársága végén Merkel is rájött” – fogalmazott a főszerkesztő. Hozzátette, Ukrajna kénytelen tudomásul venni, hogy „a vazallusok érdekeit a nagy védnökök bármikor feláldozzák a sajátjaikért”.
Azt is megkérdeztük Stier Gábortól, gazdaságilag, energiabiztonság tekintetében mit jelent a közép-kelet-európai térségnek az új gázvezeték, kihatással lehet-e például a tervezett, de elhúzódó román fekete-tengeri kitermelésre. Mint mondta,
„Sőt, az Ukrajnának szórt morzsa, a kompenzáció azt is feltételezi, hogy valamennyi gáz még ezen a régi útvonalon is jöhet. Éppen ennek a kompenzációnak a nyertese lehet Románia, hiszen a tervek szerint a gáz ukrán rendszeren át történő továbbításával akár növelheti is az európai exportot, amely új értelmet adhat a fekete-tengeri kitermelésnek” – hangsúlyozta a szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!