A Balti-tenger alatt húzódó vezeték mintegy 1230 kilométer hosszú, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású
Fotó: Pixabay.com
A német–orosz üzlet, de Washington rábólintása is azt mutatja, hogy az érdekek mindennél fontosabbak – összegzett a Krónika által megkeresett szakértő, amikor az Északi Áramlat–2 nevű gázvezeték kapcsán hosszú idő után megszületett megállapodásról faggattuk.
2021. július 28., 20:002021. július 28., 20:00
Megállapodás született az Egyesült Államok és Németország között az Oroszországból induló, Északi Áramlat–2 nevű gázvezeték építésének befejezéséről, amely a bírálók szerint aláássa Ukrajna és Európa energiabiztonságát. A Balti-tenger alatt húzódó, mintegy 1230 kilométer hosszú, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású vezeték már a második, amely Oroszországot köti össze Németországgal, így lehetővé teszi a jelenlegi, Ukrajnán és Lengyelországon keresztül vezető tranzitútvonal megkerülését.
Az Egyesült Államok 2019 decemberében szankciókat vezetett be az építésben részt vevő vállalatokkal szemben.
A néhány nappal ezelőtt hivatalosan is bejelentett német–amerikai megegyezés a külső megfigyelő szemszögéből úgy ment, mint a karikacsapás. De mit akar a megállapodással valójában Washington? A téma szakértőjének számító Stier Gábor, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztője a Krónika megkeresésére elmondta: a mindenek előtt Ukrajnának és Lengyelországnak arculcsapással felérő, az évtized alkujának is nevezhető megegyezéskor Washingtont két szempont motiválta.
„Az egyik az elmúlt években látványosan megromlott transzatlanti viszony konszolidálása, akár olyan áron is, hogy ezzel Moszkva nyer. Mert Washington azzal, hogy a genfi találkozó előtt zöld utat adott az Északi Áramlat bővítését befejező munkálatoknak, tudatosan tett egy gesztust Oroszországnak is.
– összegzett a külpolitikai szakújságíró.
Mit üzen Európának politikai szempontból a minden harcias retorikát felülíró német–orosz üzlet? – kérdeztük Stier Gábortól. „Azt, hogy az érdekek mindennél fontosabbak. Az oly sokat hangoztatott értékeknél is. Már, amikor élesre fordul a helyzet. Emellett azt, hogy Washington szövetségesként számít Európára, és ezért bizonyos korlátok között figyelembe veszi annak érdekeit is. S még egy: érdemes kiállni az európai érdekekért, mert ez az átalakuló erőviszonyok közepette már Amerikával szemben is sikert hozhat. Erre kancellársága végén Merkel is rájött” – fogalmazott a főszerkesztő. Hozzátette, Ukrajna kénytelen tudomásul venni, hogy „a vazallusok érdekeit a nagy védnökök bármikor feláldozzák a sajátjaikért”.
Azt is megkérdeztük Stier Gábortól, gazdaságilag, energiabiztonság tekintetében mit jelent a közép-kelet-európai térségnek az új gázvezeték, kihatással lehet-e például a tervezett, de elhúzódó román fekete-tengeri kitermelésre. Mint mondta,
„Sőt, az Ukrajnának szórt morzsa, a kompenzáció azt is feltételezi, hogy valamennyi gáz még ezen a régi útvonalon is jöhet. Éppen ennek a kompenzációnak a nyertese lehet Románia, hiszen a tervek szerint a gáz ukrán rendszeren át történő továbbításával akár növelheti is az európai exportot, amely új értelmet adhat a fekete-tengeri kitermelésnek” – hangsúlyozta a szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.
Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt az Izrael és Irán között dúló háború kitörése óta.
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya – figyelmeztetett a környezetvédelmi őrség (GNM).
Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.
A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!