Mit is vegyünk? A keresési szokások miatt a cégek egyre több pénzt költenek online hirdetésekre
Fotó: Gábos Albin
A koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán megváltozott vásárlási szokások azt eredményezték, hogy ma már a kis cégek, boltok is fontosnak tartják az online jelenlétet, hirdetést. Kállai Emánuel online marketing szakértő érdeklődésünkre elmondta: a kényszer eredményezte a fejlődést, a cégek pedig egymást „húzzák”, hiszen ha a versenytárs jelen van az online térben, akkor sürgősen lépni kell.
2022. január 28., 19:312022. január 28., 19:31
Nem csak a webáruházak számát és forgalmát pörgette fel az elmúlt két év lefolyása alatt a koronavírus-világjárvány, az online marketing is a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapott. Szakértői számítások szerint a megváltozott fogyasztói és értékesítési szokások éves szinten nagyjából 2 millió eurós többletet jelentenek a digitális marketing piacán, ennyivel többet költenek a cégek keresőoptimalizálásra.
Az Economica.net gazdasági portál elemzése szerint a járvány nem csak a vállalkozói szférát, hanem a fogyasztói szokásokat is radikálisan megváltoztatta. A gazdaság az elmúlt közel három év alatt gyors digitalizáción esett át: míg 2019-ben a romániai cégek mindössze 25 százaléka volt jelen valamilyen formában online, most már
2020-ban a romániai cégek még 6 millió eurót költöttek arra, hogy úgy szerkesszék meg az oldalukat, hogy jobb helyezést érjenek el a találati oldalon, többször jelenjenek meg a listában, mert ezzel több látogatást szereznek a kereső használóitól. Az előrejelzések szerint idén viszont már eléri a 8 millió eurót ez az összeg.
Több oka is van annak, hogy a cégek többet költenek online marketingre, keresőoptimalizálásra.
– jelentette ki a Krónika érdeklődésére Kállai Emánuel. Mint rámutatott: ha egy cégnek jobban megéri hirdetni, több hirdetést fog megvásárolni. Tehát azért költenek többet, mert többen vannak, és a hirdetésre költött pénz jobban megtérül, részletezte a szakértő. Kifejtette, mindennek a hátterében az áll, hogy a járvány miatt sok üzlet korlátozottan működhetett, vagy kénytelen volt bezárni, sok hasonló helyzetben levő vállalkozó döntött úgy, hogy nyit egy webáruházat. Másik oldalról pedig a vásárlók is több időt töltenek otthon, ritkábban mozdulnak ki, egyre többen megtapasztalták, hogy az online vásárlás megbízható és kényelmes módja a termékek, szolgáltatások beszerzésének, így megnőtt az online vásárlási hajlandóság.
Az online és offline értékesítés között mind a két irányban van átjárás – hívta fel a figyelmet Kállai Emánuel. Mint részletezte: gyakori, hogy egy terméknek utánakeresünk az interneten, majd elmegyünk, és személyesen megnézzük – jellemzően a nagy értékű terméket, például a gépkocsit vásárolják ilyen módon. Ugyanakkor a szolgáltatások piaca is hasonlóképpen működik, mert
Másrészt vannak vásárlók, akik bemennek az üzletbe, kinézik a terméket, majd rákeresnek az interneten, hátha megtalálják olcsóbban. Más kategóriát jelentenek a tipikusan online termékek, amelyeket ott nézünk ki, veszünk meg és használunk, például az elektronikus könyv vagy az applikációk.
„Korábban a vállalkozások közötti üzletek általában kikerülték az online-t, de már ezen a téren is beállt a változás, ha egy vállalkozó gyártósort szeretne, nem kizárt, hogy első lépésben beírja a keresőbe, onnan nézi ki a neki szimpatikus tervezőt, akivel aztán személyesen ül le tárgyalni.
– szögezte le az online marketing szakértő.
Fotó: 123RF
Meglátása szerint ezen a területen az elmúlt tíz évben nagyon sokat változott a fogyasztói társadalom. Míg tíz évvel ezelőtt felhívtuk édesanyánkat, a barátainkat, ismerőseinket, hogy hol találjuk meg a legjobb terméket, szolgáltatást, ma már először a Google-t „kérdezzük”, mert az könnyebb, egyszerűbb. „Lehet, hogy utána kérünk telefonos segítséget is, de a Google-t nem hagyjuk ki. Ezért ennyire piacképes ez a hirdetési felület, mert megváltoztak a fogyasztói szokások, tehát ha egy cég ott van a felületen, több lehetősége nyílik arra, hogy eladjon” – magyarázta a szakember.
„Ha a piac tisztességesen működik, ha a vállalkozások hosszú távra építkeznek, akkor folyamatosan javul a minőség, jobbak lesznek a termékek, gyorsabban postáznak, jobban figyelnek a termékleírásra, a vásárló elégedettségére, arra, hogy ne küldje vissza a terméket, írjon pozitív visszajelzést” – sorolta a marketingszakértő, aki azt tapasztalta, hogy
Az elmúlt időszakban nagy az előrelépés, de még mindig van ahová fejlődni, messze állunk az ideális helyzettől, véli Kállai Emánuel.
Meglátása szerint a lehetőség mellett egyszerre veszélyt is jelent, hogy roppant könnyű belépni az online értékesítés piacára: 2–3000 lejből már létre lehet hozni egy webáruházat, ezért mindig vannak olyan szereplők, akik nem a szolgáltatás, a termék minőségében versenyeznek, hanem az árban. Ilyenkor történik meg, hogy nem tisztességesen versenyeznek, áfát csalnak, vissza nem követhető, idegen személy nevére íratják a céget, külföldről feketén hozzák az árut.
ha olcsón hirdetnek egy terméket, egy nap alatt befut előrefizetéssel több tucat rendelés, aminek aztán nem tesznek eleget, s máris hatalmas a nyereség. „A fogyasztóvédelem az online térben nem képviseli egyelőre hatékonyan a vásárlókat, és számukra ez még nem is annyira prioritás, hiszen fontosabb kiszűrni a nagyáruházakban a fertőzött, romlott élelmiszert, mint annak utánajárni, vagy valaki az online rendelés után használt telefont kapott új helyett” – mondta a szakértő.
Ezért ő maga azt tanácsolja, hogy a fogyasztók legyenek résen, óvatosan vásároljanak, ha a piaci átlagárnál lényegesen olcsóbban kínálnak egy terméket. Ugyanis már az alacsony is mindenképpen gyanús, érdemes leellenőrizni a visszajelzéseket. Az értékelések ugyanakkor nem mindig relevánsak a cég saját oldalán, hiszen saját maga is megírhatja, sőt meg is vásárolhatja. Azt mondja,
Ezért jobb megoldás a Facebook-oldal, mert ott rá lehet keresni az értékelést írók profiljára.
Másik módszer a kockázat csökkentésére, ha nagy értékű terméket akarunk vásárolni, ejtsünk meg előtte egy próbavásárlást, vegyünk valami olcsóbbat arról az oldalról, és így kiderül, kiszállítják-e a terméket, komolyan kezelik-e a garanciális vállalásokat.
„Romániában még van, ahová fejlődni, de jók a piaci körülmények, a lehetőségek, sok külföldi konferencia előadója ajánlja online befektetésre. Ez abból is látható, hogy egyre több külföldi webáruház jelenik meg, az aboutyou, az epantofi nagy tételekben értékesítenek. Mindez azért van, mert a hirdetések nálunk még mindig sokkal olcsóbbak, mint külföldön, másrészt fogékony a fogyasztói réteg, szeretjük költeni a pénzt kacatokra” – mutatott rá a szakértő.
Kállai Emánuel arra biztatja a vállalkozókat, tisztességesen működtessék az online értékesítési felületeket, mert ez a fenntarthatóság kulcsa. „Rövid távon lehet másként is profitot termelni, de akkor számolni kell azzal, hogy a céget be kell zárni, majd újra felépíteni, és kérdés, hogy harmadjára, ötödjére már lesz-e elég energia az újrakezdésre. Jobb első nekifutásból egy hosszú távon fenntartható céget működtetni, amely lehetővé teszi, hogy tíz év gyakorlat után a vállalkozó hátradőljön, átadja a munka dandárját egy középvezetőnek. Hitelesnek, megbízhatónak kell lenni az ügyfelekkel, a munkatársakkal, a beszállítókkal. Fizessünk pontosan, tartsuk meg a szavunkat, tanuljunk, fejlődjünk, és vegyük figyelembe a visszajelzéseket” – összegezte a siker kulcsát Kállai Emánuel.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
szóljon hozzá!