Nem akarnak adózni. Sokan inkább kiskapukat keresnek, mintsem regisztrálják az albérleti szerződést az adóhatóságnál
Fotó: Haáz Vince
Bajba kerülhetnek azok az albérletben élő személyek, családok, akiknek/amelyeknek nincs hivatalos szerződésük a lakás tulajdonosával, januártól ugyanis 1,3 lejes kilowattóránkénti díjszabással érkezik majd a villanyszámla, miután a legfrissebb rendelkezések szerint egy személy csak egyetlen háztartásban részesülhet a kedvezményes árban. Lapunk értesülései szerint az ingatlantulajdonosok körében eddig sem volt nagy az adózási kedv, de most még inkább megcsappant, próbálnak kiskapukat keresni, ügyeskedni.
2022. december 13., 14:222022. december 13., 14:22
Több intézkedéssel próbálja rávenni az állam az ingatlantulajdonosokat, hogy januártól hivatalosan adják bérbe a lakásaikat, és adózzanak a bevétel után. Egyebek mellett ismét arra kötelezik a főbérlőket, hogy a hivatalos szerződést regisztrálják az Országos Adóhatóságnál (ANAF) – ezt a kötelezettséget ugyanis 2018-ban kivezették, azóta csak a jövedelemről kellett az adóbevallásban nyilatkozni, de azóta folyamatosan csökkent a regisztrált bérleti szerződések száma. Ám a lapunk által megkérdezett szakemberek, érintettek úgy vélik,
Január 1-jétől ugyanis a szerződések összege után a bruttó jövedelemre számolják a 10 százalékos adót.
A döntéshozók bevetettek még egy eszközt, hogy az albérletek piaca törvényesen működjön. A villamosenergia-árak 2025 márciusáig történő korlátozásáról szóló törvényben az áll, hogy egy ügyfél csak egy fogyasztási pontra kaphatja az árplafonkedvezményt, így az albérlők is nyomást gyakorolhatnak a tulajdonosra a viszony hivatalosítása érdekében, miután a legfrissebb rendelkezések szerint egy személy csak egy otthonban részesülhet az ársapkás árban, vagyis ha nincs szerződés, nincs ennél kedvezményes ár, bármennyi is a havi fogyasztás. Havi 100 kilowattórás fogyasztásig 68 banit kell fizetni egy kilowattóráért, a havi 100 és 255 kilowattóra közötti fogyasztás tarifája 80 bani.
„Akinek több ingatlan van a tulajdonában, és ezekben a saját nevére megkötött villamosenergia-szerződése, el kell döntenie, melyikre kéri a kedvezményes ársapkát” – magyarázta megkeresésünkre Nagy-Bege Zoltán. Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke hangsúlyozta, az 1,30 lejes ársapkát mindenki megkapja, ám ha az átlagfogyasztásuk alapján jogosultak lennének ennél kisebb tarifára, azt csak egy fogyasztási pontra kérhetik. Tehát egy keveset fogyasztó bérlőnek akár meg is kétszereződhet a villanyszámlája, ha esetében az 1,30 lejes tarifával számláznak, mert a tulajdonos nem arra a fogyasztási pontra kéri a kedvezményt.
irányította rá a figyelmet Nagy-Bege Zoltán.
Hozzátette: amennyiben a bérlő átíratja a szerződést a saját nevére, mentesíti a tulajdonost attól, hogy nyilatkozzon, melyik ingatlanjára kéri a kedvezményt. „Ha nincs hivatalos szerződés, az eleve törvénysértés” – szögezte le egyúttal a hatóság alelnöke.
Ugyanakkor arra is kitért, mindenképpen lesz ezzel a módosítással hercehurca, hiszen minden új helyzet alkalmazása kihívás a szolgáltatóknak.
„Számítunk arra, felelős polgárok élnek ebben az országban, aki pedig megengedheti magának, hogy több ingatlannal rendelkezzen, arra is van lehetősége, hogy a kötelezettségeit teljesítse, és törvényesen járjon el” – mondta az alelnök. Mint részletezte: a képlet viszonylag egyszerű, ha a tulajdonos mindegyik ingatlanjára ugyanazzal a szolgáltatóval szerződött, a cég azonnal látja, hogy egy néven több szerződés szerepel, az sem kizárt, értesíti majd az ügyfelet, hogy nyilatkoznia kell, melyikre igényli a kedvezményes ársapkát. Amíg nem kap erre vonatkozóan választ, mindegyik fogyasztási pontra 1,30 lejbe számlázza az energiát.
Nagy-Bege Zoltán elmondta, kötelesek a számlák 2 százalékát leellenőrizni, úgy derülhet ki, ha valaki két szolgáltatónál két ingatlanra is kapja a kedvezményes ársapkát, ha elbukik ezen a szúrópróbaszerű szűrésen, akkor viszont vissza kell fizetnie azokat a támogatási összegeket, melyekre nem volt jogosult.
A jelenlegi körülmények között nem tartják valószínűnek az albérletek feketepiacának visszaszorulását a Krónika által megkérdezett érintettek.
Egy kisebb albérlet áramfogyasztása nem olyan magas, havonta 80–100 lejt fizetnek, ha ez megkétszereződik, mert a 68 bani helyett 1,30 lejt kell majd fizetni egy kilowattóráért, meglátásuk szerint még mindig nem akkora érvágás, hogy ez alapvetően a törvényesség irányába elmozdítsa a piacot. Ha mégis történik valamilyen változás, az legkorábban jövő tavaszra várható, hogy ha az érintettek a saját bőrükön megtapasztalják a törvénytelen bérlemény negatív hatásait, nagyon magas villanyszámlát vagy bírságot kell fizetniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!