Kész átverés. Zsugorfláció a magyar elnevezése a rejtett áremelésnek
Fotó: 123RF
Marcel Ciolacu szerdán bejelentette, hogy elkészült az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) elnöke által kidolgozott rendelet, amely véget vetne a kendőzött drágítás gyakorlatának a romániai kereskedők körében.
2024. szeptember 04., 13:322024. szeptember 04., 13:32
„Elkészült az ANPC elnökének rendelete, amely véget vet annak a jelenségnek, hogy a kereskedők csökkentik a termékek méretét, mennyiségét, de az árakat változatlanul hagyják.
– adta hírül az Agerpres szerint a miniszterelnök a kormányülésen. Ciolacu szerint a rendelet legkésőbb hétfőn megjelenhet a Hivatalos Közlönyben, miután uniós szinten egyeztetnek róla.
A gyártóknak a csomagoláson jól láthatóan fel kell tüntetniük, hogy csökkentették a termék súlyát, a termék ára pedig változatlan marad. Ennek elmulasztása szigorú szankciókkal fog járni” – szögezte le a kormányfő.
Amint arról beszámoltunk, a törvény eddig nem tiltotta ezt Romániában, más országokban viszont már egyértelmű szabályok érvényesek a termékek súlyára vonatkozóan.
A Romániában is tapasztalható zsugorfláció – angol nevén shrinkflation – tulajdonképpen becsapja a vásárlót, aki azt hiszi, hogy ugyanannyi pénzt fizet ugyanazért a mennyiségért, mint korábban, holott valójában kisebb mennyiségért pengeti le az összeget. A gazdaságtanban a rejtett áremelés, vagyis legrammozás az a folyamat, aminek során bizonyos termékeknek csökken a mérete, kiszerelése vagy mennyisége, új, kisebb kiszerelést kap a termék vagy minőségromlás tapasztalható, miközben a termék ára változatlan marad, vagy esetleg felárazzák.
Zsugorinfláció – ez a magyar elnevezése a rejtett áremelés Romániában és a világ számos országában tapasztalható jelenségének, amikor a gyártók csökkentik a termékek tényleges súlyát, az árat viszont változatlanul hagyják.
Jelentős előrelépés történt a csökkentett tömegű, de azonos áron eladott termékek ügyében – jelentette ki Marcel Ciolacu. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Versenytanács ellenőrzést fog végezni a mosószerek „indokolatlan” drágulása miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!