Fotó: Mediafax
2009. november 05., 09:472009. november 05., 09:47
Miután a parlament nem szavazott tegnap bizalmat a Lucian Croitoru vezette kormánynak, változatlanul nincs Romániában olyan szerv, amely jogosult lenne az ország költségvetésének kidolgozására és annak parlament elé terjesztésére.
A 2010-es büdzsének azonban záros határidőn belül meg kell születnie, és a két háznak azt el kell fogadnia, mivel ellenkező esetben a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Bizottság és a Világbank nem folyósítja a gazdaság működéséhez elengedhetetlen készenléti hitel decemberi részletét.
A jelenleg parlamenti többséget képező ellenzék – a szociáldemokrata, nemzeti liberális, konzervatív párti és RMDSZ-es honatyák, illetve a nemzeti kisebbségek képviselői – már korábban közölte, hogy nem szavaz bizalmat Croitoru csapatának, éppen ezért már napok óta próbálnak alternatív megoldást találni arra, hogy az ország ne maradjon költségvetés, s ezáltal nemzetközi hitel nélkül.
Ennek keretében fogadott el tegnap a parlament egy olyan határozatot, amellyel felkérik az Emil Boc vezette ügyvivő kormányt, hogy terjessze be a két ház elé a 2010-es évi büdzsét, illetve nyújtsanak be egy olyan nyilatkozatot, amelyben vállalják az IMF által megszabott feltételek tiszteletben tartását.
Azonban úgy tűnik, ez a javaslat sem hozhatja el a büdzsé elfogadását. Cătălin Predoiu ügyvezető igazságügyi miniszter ugyanis leszögezte, a parlament által kért eljárás ellentmond a román alkotmány előírásainak. Az ország alapokmánya ugyanis előírja, hogy egy ügyvivő kormány nem fogadhat el törvényeket, s a tény, hogy a parlament erre felkéri, még nem adja meg a szükséges jogosultságot.
Predoiu szerint egyetlen járható út létezhet: módosítani kellene a kormány jogállását szabályozó törvényt. A feladat pedig szerinte a parlamentre kell hogy háruljon. Ez azonban hosszú procedúrát feltételez, be kell terjeszteni, a parlament mindkét házának el kell fogadnia, az államfőnek rá kell bólintania, majd meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben.
Predoiuhoz hasonlóan nyilatkozott tegnap Gheorghe Pogea ügyvezető pénzügyminiszter is, hangsúlyozva, a jelenlegi ügyvivő kormány nem terjesztheti be a költségvetést a parlament elé.
Ez a feladat véleménye szerint az elkövetkező, teljes jogkörrel bíró kormány feladata kell hogy legyen. Arra az újságírói kérdésre, hogy a hitel folyósításának elodázása mellett milyen következményekkel járhat, ha az idei év végéig nem sikerül elfogadnia a költségvetést, Pogea közölte, ebben az esetben a hatályos törvények szerint januárban a 2009-es büdzsében előirányzott pénzösszeg egytizenkettedéből lehet majd gazdálkodni.
Az IMF követelményei – amint arról lapunkban is beszámoltunk – valamivel enyhébbek, mint az Európai Bizottság és a Világbank által támasztott feltételek. Míg az IMF a költségvetés elfogadásához köti a decemberi hitelrészlet folyósítását, addig a másik két nemzetközi intézet a szerkezeti reformokhoz köti a további összegek átutalását. Ez annyit jelent, hogy hatályba kell lépnie a közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó, az erre szánt kiadásokat csökkentő jogszabálynak, emellett pedig gyakorlatba kell ültetni a nyugdíjakat és az adójogi felelősséget szabályozó törvényeket is.
Ugyanakkor bár az IMF elsősorban a költségvetés elfogadásához köti a következő hitelrészlet folyósítását, az e pénzintézettel megkötött hitelszerződés is tartalmazza a bér- és nyugdíjtörvény év vége előtti elfogadására vonatkozó kitételt. Eszerint a közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó törvényt október 30-áig kellett volna elfogadni, míg a nyugdíjtörvény elfogadásának határideje december 31.
Egy nappal korábban még úgy tűnt, hogy ezek a jogszabályok a megszabott decemberi határidő előtt már biztosan nem jelennek meg a Hivatalos Közlönyben. Ugyanis a bértörvényt – az egyes kormányhivatalok és közintézmények átszervezését és a közoktatás reformját szabályozó törvénnyel együtt – szeptember 15-én felelősségvállalással fogadtatta el a parlamenttel a kormány, ám a Nemzeti Liberális Párt alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, a taláros testület pedig december 9-re halasztotta a döntést.
Az alkotmánybíróság végül előrehozta a kérdés megvitatását, s tegnapi ülésükön a taláros testület tagjai úgy határoztak, hogy a kormányhivatalok és közintézmények átszervezését, illetve a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény egyaránt megfelel a román alkotmány előírásainak. Azonban az ügyvivő Boc-kormánynak mielőbb meg kell találnia a módját annak, hogy a nyugdíj- és az adójogi felelősségi törvényt beterjessze a parlament elé. Bejelentéseik szerint mindkettő „ugrásra készen áll”, azonban – akárcsak a költségvetés esetében – az ügyvezető kabinetnek nincs jogköre ezeket benyújtani a parlament elé.
„Az alkotmánybíróság döntését követően nincs más hátra, mint létre kell hozni azokat a munkacsoportokat, amelyek kijavítják a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvénybe becsúszott hibákat” – jelentette ki tegnap a taláros testület döntését követően Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke, emlékeztetve arra, hogy korábban a kormánnyal erről megállapodásra is jutottak.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.