Messze még az Erdélyt Moldvával összekötő autópálya
Fotó: Haáz Vince
Miután elkészült a Brassó–Bákó-autópálya öt lehetséges nyomvonala, az útügyi szakhatóság tárgyalásokat kezdeményez a helyi hatóságokkal. Közben még papíron is nehézkesen „épül” az Erdélyt Moldvával összekötő másik sztráda, a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő aszfaltcsík. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint mindkét sztráda egyformán fontos. Benedek Zakariás képviselő ugyanakkor a romániai sztrádaépítés rákfenéire is ráirányította a figyelmünket.
2020. december 22., 07:512020. december 22., 07:51
Megkezdődtek az egyeztetések a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) és a helyi önkormányzati illetékesek között a Székelyföldet is érintő Brassó–Bákó-autópálya lehetséges útvonaláról, miután a tervező felvázolta az öt lehetséges nyomvonalat. A CNAIR tájékoztatása szerint a megvalósíthatósági tanulmányt és a műszaki tervet készítő Search Corporation és Primacons Group cégek kidolgoztak egy több kritériumot is figyelembe vevő elemzést, terepszemlét tartottak, hogy feltérképezzék a felmerülő akadályokat a korábban javasolt nyomvonalakon. Végül megtartották a korábban is javasolt változatokat, a következőkben pedig egyeztetnek a helyi önkormányzatokkal, hogy a nyomvonal, a letérők, a csomópontok pontos meghatározása során figyelembe vegyék a helyi befektetéseket, turisztikai célpontokat, ezzel is a sztráda társadalmi, valamint gazdasági hatását próbálják maximalizálni.
Az Erdélyt Moldvával összekötő autópálya megépítésére összesen öt nyomvonalat vázoltak fel, a Kárpátokon keresztül három lehetséges útvonal körvonalazódik.
Az öt nyomvonal közül négy az A3-as autópályától, Keresztényfalvától indul, egy változatban szerepel a Szászhermány melletti kiindulópont.
Kézdivásárhelyt három javasolt nyomvonal északról, míg egy délről kerülné ki az udvarterek városát.
Az építkezési költségeit 2,1 milliárd euróra becsülték, ez a legolcsóbb változat arra, hogy Moldvát összekössék az ország nyugati részével.
A finanszírozást 85 százalékban vissza nem térítendő külföldi forrásból fedeznék, 15 százalék a társfinanszírozás.
Az öt nyomvonalból a legészakibb változat tűnik a legelőnyösebbnek, mert erre a Csíkszereda irányából érkezők is könnyen eljutnak, ha elkészül Sepsiszentgyörgy terelőútja, a bekötőutak is rövidek, egyszerűen megoldhatók, ugyanakkor keresztezi a vasútállomást, így a moduláris szállításra készülve, a teherszállító nehézgépjárművek vasúti szállítása is egyszerűen megoldható – mutatott rá a Krónika megkeresésére Benedek Zakariás RMDSZ-es képviselő.
Az infrastrukturális beruházások terén jártas politikus ugyanakkor hangsúlyozta, egy autópályát nem egy évre építenek, az előtervezés során sok minden eldől, ezért fokozottan kellene figyeljen a megrendelő minisztérium, társaság, az ellenőrzéssel megbízott konzultáns cég. Kifejtette, az előterveket gyakran úgy készítik elő, hogy a kivitelező időhalasztást és több pénzt kérhessen.
– szögezte le a politikus, aki erre már több alkalommal felhívta a kormány képviselőinek a figyelmét. Meglátása szerint a konzultáns cégeknek kellene komolyabban venniük a feladatukat, nem elég, hogy amikor az előterv 80 százalékban elkészült, két nap alatt átnézik és rábólintanak. „Ki kell menni terepre, egyeztetni kell a megyei, helyi önkormányzatok képviselőivel, figyelembe kell venni a települések általános rendezési tervét, ha az autópálya közelsége előnyt jelent, akkor lehetőséget biztosítani a tervek ilyen irányú módosítására. Az előtervezés során geodéziai felméréseket kell készíteni, hol ingoványos, sziklás a terep, hová lehet építeni, milyen technológiát kell használni” – sorolta Benedek Zakariás.
Aláhúzta: megtörténik, hogy egy egy kilométeres szakasz nagyon drága, például alagutat kell építeni, ám a döntés előtt mérlegelni kell a többletkiadás előnyeit.
– ecsetelte a szakpolitikus.
Példaként említette, hogy Németországban kétszer annyi időt szánnak a tervezésre, mint a kivitelezésre, Romániában a tervezés is hosszas, majd a kivitelezés ennek a sokszorosa. „Nagyon komolyan kell venni az előtervezést, hiszen ha ebben a szakaszban valamit elszúrnak, kihat az egész projektre. Ebben a fázisban megtörténik a beárazás, a keretösszegbe bele kell férnie a kivitelezőnek, utólag kezdődik a huzavona, hogy ennyi pénzből mégsem lehet megépíteni az autópályát” – fejtette ki Benedek Zakariás. Példaként említette a Nagyenyed és Gyulafehérvár közötti autópálya-szakaszt, amelyre úgy licitált a kivitelező, hogy a kiírt összeg 75 százalékára tett árajánlatot, 2016-ra kellett volna megépíteni a szakaszt, és még mindig nincs kész, mert nem elég a pénz.
„Három pilléren alapuló infrastrukturális fejlesztési stratégiára van szükség, figyelembe véve a mobilitást, a környezetvédelmi és a biztonsági szempontokat” – szögezte le Benedek Zakariás. Meglátása szerint
Ezért egyformán fontos az észak- és dél-erdélyi autópálya, a Marosvásárhely–Jászvásár, valamint a Brassó–Bákó-sztráda. Az egyik nem zárhatja ki a másikat, hiszen Jászvásár és Bákó vagy Gyergyóditró és Kézdivásárhely között túl nagy a távolság ahhoz hogy kényelmesen el lehessen jutni addig, ha csak egyik sztráda épül meg. A szakpolitikus szerint az sem lehet kifogás, hogy az egyik autópálya olcsóbban vagy egyszerűbben megépíthető, hiszen mindegyik projektnek megvan a szakmai szépsége és kihívásai.
Mint ismeretes, a Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya előzetes terveit most újítják fel, miután 2011-ben már készült egy változat. A felújítással jövő év márciusáig kellene elkészülnie, de a kivitelező már halasztást kért 2021 végéig, arra hivatkozva, hogy a tél folyamán nem tudja elvégezni a Keleti-Kárpátokban a méréseket. „Logikusan tervezve, a nyáron kellett volna a nehezebb terepen dolgozni, Marosvásárhelyen környékén a sík terepen télen is mérhettek volna” – mutatott rá a helyzet visszásságára a képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!