Románia a távolból lesheti, ahogyan mások már a digitális euró bevezetésére készülnek

Páva Adorján 2023. október 24., 19:13

Miközben Románia már arról is lemondott, hogy újabb hivatalos céldátumot vállaljon a közös uniós fizetőeszköz bevezetésére, az Európai Központi Bank elkezdi az előkészületeket a digitális euró bevezetésére. Az egyelőre 20 tagállamot érintő újítás biztonságosabb és gyorsabb pénzügyi tranzakciókat tenne lehetővé ingyen, garantált értéken, internetes kapcsolat nélkül is. Bár az összeesküvés-elméleteket gyártók azt hangoztatják, a „bankárok által irányított világ” el akarja tüntetni a készpénzt, hogy még többet tudjanak meg rólunk, az illetékesek teljes adatvédelmet, anonimitást ígérnek. Érdekesség, hogy Romániában – ahol amúgy szintén létezik egy digitális lej projekt – éppen a készpénzfizetéses „anonimitás” leple alatt véghez vitt adócsalások visszaszorítását tervezik.

Románia a távolból lesheti, ahogyan mások már a digitális euró bevezetésére készülnek
galéria
Kéz a kézben. A készpénz megmarad, de digitális formában is elérhető lesz az uniós tervek szerint Fotó: Pixabay.com

Az Európai Központi Bank (EKB) a minap bejelentette, hogy az előzetes vizsgálatok eredményei alapján továbblép a digitális euró bevezetéséről szóló tervek megvalósítási folyamatában: november elsején kezdetét veszi az a kétéves előkészítési időszak, amely során véglegesítik a szabályokat. Az EKB először 2020-ban vetette fel hivatalos formában az euróban denominált digitális központi banki fizetőeszköz, azaz a digitális euró kibocsátásának lehetőségeit – olvasható az Európai Tanács honlapján.

Az EKB 2021 júliusában elindította a digitális euró projektjének vizsgálati szakaszát. A cél annak elemzése volt, hogy a digitális euró hogyan kínálhatna kényelmes és egyúttal kockázatmentes szuverén fizetőeszközt, amelyet az EKB bocsát ki, és amellyel a polgárok az euróövezeten belül bárhol fizethetnek.

Több EKB-jelentés ismeretében az Európai Bizottság 2023. június 28-án jogalkotási javaslatot terjesztett elő a digitális euróról, valamint az euróbankjegyek és -érmék törvényes fizetőeszköz jellegéről. A digitális euró projektjének vizsgálati szakasza idén októberben zárult. Az EKB Kormányzótanácsa az eredmények ismeretében arról döntött, hogy továbblép a digitális euró előkészítési és kísérleti szakaszába – amelynek megkezdése nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is valósul a digitális euró bevezetése. Az EKB csak azt követően döntene erről, hogy az Európai Tanács és a Parlament elfogadta a szükséges jogszabályi keretet.

Mit is jelent a digitális euró?
A digitális euró fogalmának megértéséhez különbséget kell tenni a monetáris bázis és a magánpénz között – tájékoztat az Európai Tanács honlapja. A monetáris bázis leginkább kézzelfogható formái a készpénzfizetésre használt bankjegyek és érmék. A monetáris bázis – mivel valamely központi bank bocsátja ki – egy ország (vagy tagállamok uniója vagy ennek egy része, például az euróövezet) monetáris szuverenitását fejezi ki, ezért közjó, amelyet „közpénznek” is neveznek. A magánpénzt viszont a kereskedelmi bankok teremtik. Ezért gyakran „kereskedelmi banki pénznek” is nevezik. Ebbe a kategóriába tartoznak a lakossági ügyfelek vagy vállalatok bankbetétjei, illetve a bankok által nyújtott hitelek. A magánpénz átutalása magában foglalja a hitelkártyával, illetve az online szolgáltatásokon keresztül történő fizetést is. Ebben a hibrid rendszerben a magánpénz közpénzzé változtatható, és fordítva. A digitális euró a készpénz mellett a lakossági felhasználásra szánt monetáris bázis digitális formája lenne. Mivel közpénz lenne, az Európai Központi Bank vállalna rá garanciát.

Az ötletgazdák viszont nagyon lelkesek: számításaik szerint öt év múlva már digitális euróval is fizethetnének a közös valutát használó országok polgárai.

És hogy miért lenne ez jó? Mert a kézzel fogható érmék és papírpénzek virtuális megfelelőjét akkor is elő lehet majd „kapni” a digitális pénztárcából, ha az illetőnél nincs készpénz, illetve éppen nincs internetkapcsolat sem: a fizetéshez csak egy QR-kódra és egy applikációra lesz szükség.

Fotó: Pixabay.com

A bankjegyekhez és az érmékhez hasonlóan a digitális euró is közjó lenne, tehát az euróövezetben mindenki ingyenesen fizethetne vele. Át is utalhatnak összeget díjmentesen, országhatárokon kívülre is. Bárki, bármikor, az eurózóna bármely pontjáról-pontjára.

A tervek összhangban vannak a világszerte előretörő digitalizációs folyamatokkal; fizetés tekintetében immár az euróövezeti fogyasztók több mint fele, 55 százaléka részesíti előnyben az elektronikus ellenérték-rendezést. A digitális tárcában tartható eurók összegét eleinte minden bizonnyal korlátozni fogják, 3000 eurós felső határ fogalmazódott meg, tehát nagy tranzakciókat kezdetben nem engedélyeznek. Maga a digitális tárca olyan lesz, mint a ma is használatos elektronikus fizetési módok vagy bankszámlák, annyi különbséggel, hogy ezt nem magáncégek, hanem az EKB működteti, garantálja. Éppen emiatt nem lehet a kriptovalutákhoz sem hasonlítani.

A digitális euró bevezetésének terve a koronavírus-járvány alatt kapott nagy lendületet, amikor – a bezártság következtében – jelentősen megugrott az online ügyletek száma. Bár egyesek a készpénz jövőbeli kiváltójaként képzelték el, az elmúlt években az illetékesek folyamatosan cáfolták, hogy a közép- vagy hosszú távú terv a készpénz teljes kivonása, megszüntetése lenne.

A digitális eurónak nem helyettesítenie, hanem kiegészítenie kell a készpénzt, és a fizetések fokozott digitalizációja idején garantálni kell azt, hogy az euróövezeti felhasználók hozzájutnak a monetáris bázishoz

– szerepel az eurócsoport állásfoglalásában. Egyébként a fentebb említett előnyök mellett az EKB globális tényezőként is megerősítené pozícióit az újítással: elképzelései szerint a digitális euró versenyt teremt majd az amerikai hitelkártya-társaságok által uralt fizetési piacon. Ugyanakkor le sem szeretne maradni, hiszen a világ más nagy központi bankjai is hasonló fizetőeszköz bevezetésén dolgoznak.

Az ötletnek természetesen ellenzői is vannak. Egyes banki képviselők attól tartanak, hogy csökkenhet a kereskedelmi pénzintézetek hagyományos ügyfeleinek, illetve azok betétjeinek száma. De azt is felvetették, hogy válság esetén könnyebben „megrohamoznák” a bankokat digitális útvonalon.

A legnagyobb félelmek azonban adatvédelmi jellegűek: a digitális euró csorbíthatja az anonimitást, mivel a pénzmozgásokat könnyebb lekövetni.

Az EKB képviselői erre reagálva hangsúlyozták: „soha” nem fognak hozzáférést biztosítani a felhasználók személyes adataihoz, a legmagasabb szintű adatvédelmi előírásoknak megfelelve nem is tárolnák őket. Az adatvédelmi normák tekintetében, offline fizetés esetén ez nagyban hasonló lesz a készpénz használatához – ígérik. Ahogyan azt is, hogy a tranzakcióknak sem marad nyilvános nyoma, legalábbis a kisebb, nem gyanús ügyleteknek.

Fotó: Pixabay.com

A „bankáruralom”, a mindent megfigyelni akaró „Nagy Testvér” ellen harcolóknak azonban meggyőződésük, hogy a digitális euró nem a polgárok, hanem kizárólag a globális hatalomra törők érdekeit szolgálják, akik újabb fegyvert kapnak kezükbe, mellyel kedvük szerint irányíthatják-zsarolhatják-sanyargathatják a népet.

Érdekesség egyébként, hogy a Nyugaton annyira féltett anonimitás máshol – például Romániában – éppen a „nyugatiasodás” egyik kerékkötője.

Mint ismeretes, Románia nagyon távol áll attól, hogy csatlakozzon a közös fizetőeszközt használó tagállamokhoz. Bár Bukarest eleinte nagyon akarta – korábban hivatalos vállalásként 2019-es, majd 2024-es céldátumot is kitűzött –, nagyon keveset tett azért, hogy meg is feleljen az elvárásoknak.

Az euróövezet
Az euró jelenleg 20 uniós tagállam pénzneme, amelyet majdnem 347 millió ember használ (a 2021-es népességi adatok szerint). Az euróövezethez legutóbb Horvátország csatlakozott, ahol a közös valutát 2023. január 1-jén vezették be. Az eurót – először csak elszámolási pénznemként – 1999. január 1-jén vezette be 11 tagállam. Az euróbankjegyek és -érmék 2002. január 1-jén kerültek forgalomba. Az euróérmék előlapja közös, hátlapjuk pedig országonként eltérő és a kibocsátó országra utal. Az euróövezet tagországai: Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. Emellett a nem uniós tagország Vatikán, Andorra, San Marino és Monaco is eurót használ.

Az euróövezeti csatlakozás feltétele az úgynevezett konvergenciakritériumoknak való megfelelés: ezek jelentenek garanciát arra, hogy az érintett tagállamok készen állnak az euró bevezetésére, és csatlakozásuk sem saját magukra, sem a teljes euróövezetre nézve nem fog gazdasági kockázatokat előidézni. A gazdasági és jogi feltételek közül előbbiek esetében négy területen fogalmaznak meg elvárásokat – árstabilitás (infláció), rendezett és fenntartható államháztartás, árfolyam-stabilitás, hosszú lejáratú kamatlábak –, Románia pedig egyik gazdasági konvergenciakritériumnak sem felelt meg, még a jelenlegi évtized elején sem. Amikor egyébként

már csak kósza nyilatkozatok szintjén beszéltek a kormányok képviselői az euróövezetes csatlakozásról, melyet 2029-2030-ra „toltak”.

Az ország jelenleg legfőképpen a rendezett államháztartás terén áll pocsékul, hiszen óriási költségvetési hiánnyal küzd, ami számos népszerűtlen intézkedésre kényszeríti a jelenlegi kormányt. Az egyik legfőbb deficitcsökkentő megoldás a hatékonyabb adóbehajtás. Románia uniós sereghajtó az adóbevételek terén, amelyek csupán a bruttó hazai termék (GDP) 27 százalékát tették ki 2022-ben – szemben a bolgár 31, a magyar, lengyel, cseh 34-35-százalékkal.

Fotó: Pixabay.com

Az adócsalás elleni küzdelem jegyében a román kormány éppen most próbálja minél jobban visszaszorítani a készpénzes tranzakciókat: 5000 lejben maximálná a bankjegyekkel kifizethető összeget. Azonban a szélsőséges pártok azonnal meglovagolták az ötletet, mondván: el akarják törölni a készpénzt, „el akarják lopni a néptől”. Marcel Ciolacu kormányfő természetesen cáfolta mindezt, hangsúlyozva: a lekövethető banki tranzakciók „kifehérítik” a gazdaság számos területét.

Ugyanis elmondása szerint uniós szinten Romániában a legmagasabb az adóelkerülés, amely a GDP 10 százalékát teszi ki, és összesen 160 milliárd lejre rúg. „Ha ennek a 160 milliárdnak legalább 10 százaléka, azaz a GDP 1 százaléka – 16 milliárd – az államkasszába folyna, már nyugodtan aludnék” – szögezte le a miniszterelnök.

Tehát kissé sarkítva: miközben az eurózónában amiatt aggódnak, hogy a digitális euró majdani használata lehetővé teszi a pénz nyomon követését, Romániában azért izzadnak, hogy végre nyomon követhetővé váljon a pénz,

ezáltal pedig több adót lehessen behajtani. Amivel csökkenteni lehet a költségvetési hiányt. Ami elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia – régóta dédelgetetett álma megvalósulásaként – csatlakozzon az euróövezethez. Ahol viszont majd azt kell lehetővé tegye, hogy ismét nyomtalanul válthasson gazdát a pénz.

Egyébként tavaly a Román Nemzeti Bank is közölte, vizsgálni kezdi – sok más jegybankhoz hasonlóan – a digitális lej bevezetésének lehetőségeit.

Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának tagja a minap egy konferencián közölte, kísérleti projektről van szó, egyelőre a műszaki, biztonsági, jogi aspektusokat tanulmányozzák, még hosszú az út az esetleges bevezetéséig.

„Leginkább az új technológia megértésére összpontosítunk. Létrehoztunk egy új irodát, amely ezt vizsgálja. A világ változik, fontos, hogy tudjuk, mi történik, melyek a digitális pénznem előnyei és hátrányai” – magyarázta Bálint Csaba. Aki szintén hangsúlyozta, hogy nem a készpénz lecserélése, eltüntetése a cél.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport