Az ötletgazdák viszont nagyon lelkesek: számításaik szerint öt év múlva már digitális euróval is fizethetnének a közös valutát használó országok polgárai.

– szerepel az eurócsoport állásfoglalásában. Egyébként a fentebb említett előnyök mellett az EKB globális tényezőként is megerősítené pozícióit az újítással: elképzelései szerint a digitális euró versenyt teremt majd az amerikai hitelkártya-társaságok által uralt fizetési piacon. Ugyanakkor le sem szeretne maradni, hiszen a világ más nagy központi bankjai is hasonló fizetőeszköz bevezetésén dolgoznak.

Az ötletnek természetesen ellenzői is vannak. Egyes banki képviselők attól tartanak, hogy csökkenhet a kereskedelmi pénzintézetek hagyományos ügyfeleinek, illetve azok betétjeinek száma. De azt is felvetették, hogy válság esetén könnyebben „megrohamoznák” a bankokat digitális útvonalon.

Az EKB képviselői erre reagálva hangsúlyozták: „soha” nem fognak hozzáférést biztosítani a felhasználók személyes adataihoz, a legmagasabb szintű adatvédelmi előírásoknak megfelelve nem is tárolnák őket. Az adatvédelmi normák tekintetében, offline fizetés esetén ez nagyban hasonló lesz a készpénz használatához – ígérik. Ahogyan azt is, hogy a tranzakcióknak sem marad nyilvános nyoma, legalábbis a kisebb, nem gyanús ügyleteknek.

Mint ismeretes, Románia nagyon távol áll attól, hogy csatlakozzon a közös fizetőeszközt használó tagállamokhoz. Bár Bukarest eleinte nagyon akarta – korábban hivatalos vállalásként 2019-es, majd 2024-es céldátumot is kitűzött –, nagyon keveset tett azért, hogy meg is feleljen az elvárásoknak.

Az euróövezeti csatlakozás feltétele az úgynevezett konvergenciakritériumoknak való megfelelés: ezek jelentenek garanciát arra, hogy az érintett tagállamok készen állnak az euró bevezetésére, és csatlakozásuk sem saját magukra, sem a teljes euróövezetre nézve nem fog gazdasági kockázatokat előidézni. A gazdasági és jogi feltételek közül előbbiek esetében négy területen fogalmaznak meg elvárásokat – árstabilitás (infláció), rendezett és fenntartható államháztartás, árfolyam-stabilitás, hosszú lejáratú kamatlábak –, Románia pedig egyik gazdasági konvergenciakritériumnak sem felelt meg, még a jelenlegi évtized elején sem. Amikor egyébként

Az ország jelenleg legfőképpen a rendezett államháztartás terén áll pocsékul, hiszen óriási költségvetési hiánnyal küzd, ami számos népszerűtlen intézkedésre kényszeríti a jelenlegi kormányt. Az egyik legfőbb deficitcsökkentő megoldás a hatékonyabb adóbehajtás. Románia uniós sereghajtó az adóbevételek terén, amelyek csupán a bruttó hazai termék (GDP) 27 százalékát tették ki 2022-ben – szemben a bolgár 31, a magyar, lengyel, cseh 34-35-százalékkal.

ezáltal pedig több adót lehessen behajtani. Amivel csökkenteni lehet a költségvetési hiányt. Ami elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia – régóta dédelgetetett álma megvalósulásaként – csatlakozzon az euróövezethez. Ahol viszont majd azt kell lehetővé tegye, hogy ismét nyomtalanul válthasson gazdát a pénz.

Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának tagja a minap egy konferencián közölte, kísérleti projektről van szó, egyelőre a műszaki, biztonsági, jogi aspektusokat tanulmányozzák, még hosszú az út az esetleges bevezetéséig.

„Leginkább az új technológia megértésére összpontosítunk. Létrehoztunk egy új irodát, amely ezt vizsgálja. A világ változik, fontos, hogy tudjuk, mi történik, melyek a digitális pénznem előnyei és hátrányai” – magyarázta Bálint Csaba. Aki szintén hangsúlyozta, hogy nem a készpénz lecserélése, eltüntetése a cél.