HIRDETÉS
Országszerte több mint 27 ezer vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyt (PFA) töröltek a cégjegyzékből, mert a határidőig nem egyszerűsítették a tevékenységüket. Az adminisztratív tévedésért kirótt aránytalanul nagy büntetés ellehetetlenítette a tevékenységüket, veszélybe sodorva érvényes szerződéseiket. A visszás helyzetre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hívta fel a figyelmet, miután a kisvállalkozók jelezték, hogy
a cégbíróság nem is értesítette őket, hogy márciusban elindította a felszámolást.
Az ügyet a székelyföldi politikusok – Antal Lóránt Hargita és Fejér László Ödön Kovászna megyei RMDSZ-es szenátorok – továbbították a hatóságok felé.
Antal Lóránt a Krónika megkeresésére elmondta, a szenátus gazdasági bizottsága egyeztetésre hívta a cégbíróság, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) és a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetőit.
Kiderült, hogy több mint 27 ezer egyéni vállalkozást töröltek a jegyzékből, ezek közül közel 3000-nek érvényes szerződése volt az AFIR-ral vagy az APIA-val.
Az a megoldás született, hogy a megszüntetett kisvállalkozásokat a megyei cégbíróságok és minden érintett pénzügyi hatóság, kérésre ingyen újra bejegyzi, megtartva a korábbi elnevezést és adószámot. Antal Lóránt rámutatott, már érkeztek olyan visszajelzések, hogy a megyei cégbíróságok nem akarják végrehajtani a belső rendelkezést. Éppen ezért arra kéri az érintetteket, ha ilyen helyzetbe kerülnek, azonnal jelezzék neki személyesen, mert a gazdasági bizottság az országos hatósággal kötött egyezményt, oda továbbítják a kéréseket, és a központi cégbíróság ad utasítást az újrabejegyzésre. A támogatásban részesülő kisvállalkozók visszakapják a jogosultságot, ám újra kell igényelniük azt.
A székelyföldi szenátor ugyanakkor rámutatott, ez az ügy felszínre hozta, hogy a cégbíróságnak nem működött az értesítési rendszere, így az érintettek nem tudták meg, amikor a felszámolási eljárás elindult ellenük. Ezúttal arra is ígéretet kaptak, hogy a kiértesítési rendszer (alert-sistem) beindul, és a cégbíróságok bármilyen módosításról tájékoztatják a cégeket, az egyéni vagy családi vállalkozásokat telefonon vagy elektronikus postán.
Amint arról beszámoltunk, a 2008/44-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó 2016/182-es törvény szerint
a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek (PFA) és az egyéni vállalkozók (II) kétéves határidőt kaptak arra, hogy egyszerűsítsék a tevékenységüket.
A vállalkozó magánszemélyek legtöbb öt tevékenységi kódot (CAEN) jegyezhetnek be, és legtöbb három alkalmazottjuk lehet. Az egyéni vállalkozók esetében ez a határ legtöbb tíz tevékenység és nyolc alkalmazott. Ha ezt a módosítást határidőre nem hajtották végre, a cégbíróság felszámolta a céget. Édler András rámutatott, egy adminisztratív mulasztásért nem kellett volna felszámolni a céget; azt is nehezményezte, hogy erről nem értesítették a vállalkozókat. Emiatt előfordult, hogy amíg értesültek a felszámolásról, törvénytelenül tevékenykedtek, számláztak, kiadták a béreket. Több ezer gazda esetében a mezőgazdasági támogatások kerültek veszélybe.
A gazdasági szakember és az ügyben eljáró politikusok is elismerik, a tevékenység egyszerűsítésére elég idő volt, hiszen két évet szabtak meg erre a törvényben, ám a kialakult helyzet, a felszámolt vállalkozások nagy száma azt bizonyítja, hogy az információ mégsem jutott el mindenkihez, elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozók mulasztottak. Ezért az ellenlépés mértékét tartották eltúlzottnak, és emiatt biztosítanak most ingyen lehetőséget az újrabejegyzésre. Különben
a szabályozás célja az volt, hogy rendet tegyen, és megerősítse az egyszerűsített vállalkozói forma elvét.
Debreczeni László adószakértő rámutatott, így már valóban egyértelmű az egyszerűsített vállalkozói formák – engedélyezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók –, valamint a cégek közötti különbség, hiszen ha valaki az egyszerűbb forma mellett dönt, nem kell több tucat tevékenységi kódja és alkalmazottja legyen.
