Érdemes betérni. Ingyenesen újra bejegyzik a törölt egyéni vállalkozásokat
Fotó: Mihály Csaba
A korábbi névvel és adószámmal újra bejegyzi a cégbíróság azokat a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyeket és egyéni vállalkozásokat, amelyeket a tevékenységi körük egyszerűsítésének elmulasztása miatt töröltek a nyilvántartásból.
2019. április 15., 08:252019. április 15., 08:25
2019. április 15., 08:392019. április 15., 08:39
Országszerte több mint 27 ezer vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyt (PFA) töröltek a cégjegyzékből, mert a határidőig nem egyszerűsítették a tevékenységüket. Az adminisztratív tévedésért kirótt aránytalanul nagy büntetés ellehetetlenítette a tevékenységüket, veszélybe sodorva érvényes szerződéseiket. A visszás helyzetre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hívta fel a figyelmet, miután a kisvállalkozók jelezték, hogy
Az ügyet a székelyföldi politikusok – Antal Lóránt Hargita és Fejér László Ödön Kovászna megyei RMDSZ-es szenátorok – továbbították a hatóságok felé.
Antal Lóránt a Krónika megkeresésére elmondta, a szenátus gazdasági bizottsága egyeztetésre hívta a cégbíróság, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) és a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetőit.
Az a megoldás született, hogy a megszüntetett kisvállalkozásokat a megyei cégbíróságok és minden érintett pénzügyi hatóság, kérésre ingyen újra bejegyzi, megtartva a korábbi elnevezést és adószámot. Antal Lóránt rámutatott, már érkeztek olyan visszajelzések, hogy a megyei cégbíróságok nem akarják végrehajtani a belső rendelkezést. Éppen ezért arra kéri az érintetteket, ha ilyen helyzetbe kerülnek, azonnal jelezzék neki személyesen, mert a gazdasági bizottság az országos hatósággal kötött egyezményt, oda továbbítják a kéréseket, és a központi cégbíróság ad utasítást az újrabejegyzésre. A támogatásban részesülő kisvállalkozók visszakapják a jogosultságot, ám újra kell igényelniük azt.
A székelyföldi szenátor ugyanakkor rámutatott, ez az ügy felszínre hozta, hogy a cégbíróságnak nem működött az értesítési rendszere, így az érintettek nem tudták meg, amikor a felszámolási eljárás elindult ellenük. Ezúttal arra is ígéretet kaptak, hogy a kiértesítési rendszer (alert-sistem) beindul, és a cégbíróságok bármilyen módosításról tájékoztatják a cégeket, az egyéni vagy családi vállalkozásokat telefonon vagy elektronikus postán.
Amint arról beszámoltunk, a 2008/44-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó 2016/182-es törvény szerint
A vállalkozó magánszemélyek legtöbb öt tevékenységi kódot (CAEN) jegyezhetnek be, és legtöbb három alkalmazottjuk lehet. Az egyéni vállalkozók esetében ez a határ legtöbb tíz tevékenység és nyolc alkalmazott. Ha ezt a módosítást határidőre nem hajtották végre, a cégbíróság felszámolta a céget. Édler András rámutatott, egy adminisztratív mulasztásért nem kellett volna felszámolni a céget; azt is nehezményezte, hogy erről nem értesítették a vállalkozókat. Emiatt előfordult, hogy amíg értesültek a felszámolásról, törvénytelenül tevékenykedtek, számláztak, kiadták a béreket. Több ezer gazda esetében a mezőgazdasági támogatások kerültek veszélybe.
A gazdasági szakember és az ügyben eljáró politikusok is elismerik, a tevékenység egyszerűsítésére elég idő volt, hiszen két évet szabtak meg erre a törvényben, ám a kialakult helyzet, a felszámolt vállalkozások nagy száma azt bizonyítja, hogy az információ mégsem jutott el mindenkihez, elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozók mulasztottak. Ezért az ellenlépés mértékét tartották eltúlzottnak, és emiatt biztosítanak most ingyen lehetőséget az újrabejegyzésre. Különben
Debreczeni László adószakértő rámutatott, így már valóban egyértelmű az egyszerűsített vállalkozói formák – engedélyezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók –, valamint a cégek közötti különbség, hiszen ha valaki az egyszerűbb forma mellett dönt, nem kell több tucat tevékenységi kódja és alkalmazottja legyen.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Elbocsátja alkalmazottainak 10 százalékát a legnagyobb román informatikai cég, az UiPath – jelentette be a vállalat kedden.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)