Érdemes betérni. Ingyenesen újra bejegyzik a törölt egyéni vállalkozásokat
Fotó: Mihály Csaba
A korábbi névvel és adószámmal újra bejegyzi a cégbíróság azokat a vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyeket és egyéni vállalkozásokat, amelyeket a tevékenységi körük egyszerűsítésének elmulasztása miatt töröltek a nyilvántartásból.
2019. április 15., 08:252019. április 15., 08:25
2019. április 15., 08:392019. április 15., 08:39
Országszerte több mint 27 ezer vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyt (PFA) töröltek a cégjegyzékből, mert a határidőig nem egyszerűsítették a tevékenységüket. Az adminisztratív tévedésért kirótt aránytalanul nagy büntetés ellehetetlenítette a tevékenységüket, veszélybe sodorva érvényes szerződéseiket. A visszás helyzetre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hívta fel a figyelmet, miután a kisvállalkozók jelezték, hogy
Az ügyet a székelyföldi politikusok – Antal Lóránt Hargita és Fejér László Ödön Kovászna megyei RMDSZ-es szenátorok – továbbították a hatóságok felé.
Antal Lóránt a Krónika megkeresésére elmondta, a szenátus gazdasági bizottsága egyeztetésre hívta a cégbíróság, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) és a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetőit.
Az a megoldás született, hogy a megszüntetett kisvállalkozásokat a megyei cégbíróságok és minden érintett pénzügyi hatóság, kérésre ingyen újra bejegyzi, megtartva a korábbi elnevezést és adószámot. Antal Lóránt rámutatott, már érkeztek olyan visszajelzések, hogy a megyei cégbíróságok nem akarják végrehajtani a belső rendelkezést. Éppen ezért arra kéri az érintetteket, ha ilyen helyzetbe kerülnek, azonnal jelezzék neki személyesen, mert a gazdasági bizottság az országos hatósággal kötött egyezményt, oda továbbítják a kéréseket, és a központi cégbíróság ad utasítást az újrabejegyzésre. A támogatásban részesülő kisvállalkozók visszakapják a jogosultságot, ám újra kell igényelniük azt.
A székelyföldi szenátor ugyanakkor rámutatott, ez az ügy felszínre hozta, hogy a cégbíróságnak nem működött az értesítési rendszere, így az érintettek nem tudták meg, amikor a felszámolási eljárás elindult ellenük. Ezúttal arra is ígéretet kaptak, hogy a kiértesítési rendszer (alert-sistem) beindul, és a cégbíróságok bármilyen módosításról tájékoztatják a cégeket, az egyéni vagy családi vállalkozásokat telefonon vagy elektronikus postán.
Amint arról beszámoltunk, a 2008/44-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó 2016/182-es törvény szerint
A vállalkozó magánszemélyek legtöbb öt tevékenységi kódot (CAEN) jegyezhetnek be, és legtöbb három alkalmazottjuk lehet. Az egyéni vállalkozók esetében ez a határ legtöbb tíz tevékenység és nyolc alkalmazott. Ha ezt a módosítást határidőre nem hajtották végre, a cégbíróság felszámolta a céget. Édler András rámutatott, egy adminisztratív mulasztásért nem kellett volna felszámolni a céget; azt is nehezményezte, hogy erről nem értesítették a vállalkozókat. Emiatt előfordult, hogy amíg értesültek a felszámolásról, törvénytelenül tevékenykedtek, számláztak, kiadták a béreket. Több ezer gazda esetében a mezőgazdasági támogatások kerültek veszélybe.
A gazdasági szakember és az ügyben eljáró politikusok is elismerik, a tevékenység egyszerűsítésére elég idő volt, hiszen két évet szabtak meg erre a törvényben, ám a kialakult helyzet, a felszámolt vállalkozások nagy száma azt bizonyítja, hogy az információ mégsem jutott el mindenkihez, elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozók mulasztottak. Ezért az ellenlépés mértékét tartották eltúlzottnak, és emiatt biztosítanak most ingyen lehetőséget az újrabejegyzésre. Különben
Debreczeni László adószakértő rámutatott, így már valóban egyértelmű az egyszerűsített vállalkozói formák – engedélyezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók –, valamint a cégek közötti különbség, hiszen ha valaki az egyszerűbb forma mellett dönt, nem kell több tucat tevékenységi kódja és alkalmazottja legyen.
Nicușor Dan államelnök hétfőn kora reggel találkozott az Alfa Kartell, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), a CNSLR-Frăția, a Meridian és a Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség (CSDR) képviselőivel.
Nagy rössel dolgoznak az elmúlt 35 év legnagyobb romániai energetikai projektjén Dél-Erdélyben, a Hunyad megyei Marosnémetiben, ahol Európa legnagyobb, legmodernebb és leghatékonyabb gázerőműve épül.
A rászorulók közvetlen pénzügyi támogatást kapnak áramszámlájuk kifizetésére a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után, az eddigi általános árplafont egy „célzottabb, hatékonyabb és szociális szempontból korrektebb megközelítés” váltja fel.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
szóljon hozzá!