Kényszerpihenő a közszférában

Amint arról lapunkban beszámoltunk, az eredeti elképzelés arról szólt, hogy a szakhatóságok és közintézmények vezetői 2009 szeptembere és novembere között 10 napos fizetés nélküli szabadságra küldik valamennyi alkalmazottjukat, azok beosztásától függetlenül, vagy pedig csökkentik a munkaidőt.

A Pénzügyminisztérium illetékesei akkor úgy számoltak, hogy ezzel az intézkedéssel a hazai össztermék 0,3 százaléka takarítható meg. Bár a kormány felelősséget vállalt ezért a jogszabályért, a nemzeti liberálisok a taláros testülettől kérték a törvény alkotmányosságának felülvizsgálatát. Az alkotmánybíróság szerdán úgy határozott, a jogszabály nem mond ellent az alapokmányban rögzítetteknek, így az államfő aláírhatta azt.

Mihai Şeitan, a munkaügyi minisztérium államtitkára csütörtökön közölte, novemberben és decemberben mindenképp kényszerpihenőre küldik a közalkalmazottakat, mivel még így is tetemes összegeket tudnak megspórolni. Az államtitkár a korábbi forgatókönyv alapján felvázolta, az egyes intézmények vezetői maguk dönthetik el, hogy teljes szabadnapokat adnak alkalmazottaiknak, vagy pedig néhány órával csökkentik a napi munkaidőt.

Illetve kilátásba helyezte e két intézkedés párhuzamos alkalmazását is. Şeitan azonban arra is kitért, hogy a késlekedés miatt a tervezettnél 1,6 milliárd lejjel kevesebbet sikerül megtakarítani.

Bár korábban a szakszervezetek azzal érveltek a kényszerszünet ellen, hogy ez teljes mértékben ellehetetleníti a közintézmények működését, csütörtöki sajtónyilatkozatában a munkaügyi államtitkár úgy vélekedett, az intézkedést úgy kell alkalmazniuk az érintetteknek, hogy ezáltal ne sérüljön a közintézmények aktivitása, illetve az alkalmazottak bérei se csökkenjenek túlzott mértékben.

Ezt a szaktárca az érintettek közös megegyezésére bízza. „Lesznek, akik azt választják, hogy a téli ünnepek környékén több szabadnapjuk legyen. Másoknak most van szükségük néhány napos szünetre. Mindenki maga döntheti el, hogy mi a jobb neki” – fogalmazott Mihai Şeitan.