Fotó: Marcel Boloș/Facebook
A progresszív adózást akkor érdemes bevezetni, amikor a lakosság életszínvonala elér egy bizonyos szintet, mert az intézkedéssel „több pénzt veszünk ki az emberek zsebéből” – jelentette ki kedd este Marcel Boloş pénzügyminiszter.
2024. február 27., 13:032024. február 27., 13:03
A Digi24-nek nyilatkozva a tárcavezető arról beszélt, hogy az egységes adókulcs mindenkinek előnyös, és ösztönzi a munkavállalást, ezért szerinte Romániának nem kellene lemondania róla. Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is átléphetetlen „vörös vonalnak” tekinti az egységes adókulcs megőrzését. „Ezt természetesen én is támogatom” – jegyezte meg.
Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak az IMF küldöttsége.
A miniszter ugyanakkor a televíziós nyilatkozatban előrevetítette, hogy a következő kormány várhatóan a 2025 első felében fogadja majd el az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt adóügyi intézkedéseket, amelyek jövő év július elsejétől lépnek hatályba.
Mint részletezte, a költségvetési törvény előírásai szerint ebben az évben a kormány nem nyúlhat hozzá az adókhoz. Ezt a lépést azonban nem lehet elmulasztani, mert Románia a helyreállítási tervben vállalta az adóreform végrehajtását, ami az új nyugdíjtörvény és az új közalkalmazotti bértörvény elfogadása mellett a negyedik kifizetési kérelem benyújtásának feltétele.
– idézte Boloşt az Agerpres.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy az adófizetők szempontjából a romániai adórendszer az egyik legelőnyösebb az Európai Unióban: a jövedelemadó mindössze 10 százalék, a profitadó 16 százalék, és az áfa is csak 19 százalék. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az uniós tagállamok közül Romániában a legmagasabb a munka adóterhe, és ezt is figyelembe kell majd vennie az új kormánynak az adóreform kidolgozásakor.
Egészen biztos, hogy a 2024-es választási szuperév után adóemelések jönnek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
szóljon hozzá!