Fotó: Marcel Boloș/Facebook
A progresszív adózást akkor érdemes bevezetni, amikor a lakosság életszínvonala elér egy bizonyos szintet, mert az intézkedéssel „több pénzt veszünk ki az emberek zsebéből” – jelentette ki kedd este Marcel Boloş pénzügyminiszter.
2024. február 27., 13:032024. február 27., 13:03
A Digi24-nek nyilatkozva a tárcavezető arról beszélt, hogy az egységes adókulcs mindenkinek előnyös, és ösztönzi a munkavállalást, ezért szerinte Romániának nem kellene lemondania róla. Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is átléphetetlen „vörös vonalnak” tekinti az egységes adókulcs megőrzését. „Ezt természetesen én is támogatom” – jegyezte meg.
Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak az IMF küldöttsége.
A miniszter ugyanakkor a televíziós nyilatkozatban előrevetítette, hogy a következő kormány várhatóan a 2025 első felében fogadja majd el az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt adóügyi intézkedéseket, amelyek jövő év július elsejétől lépnek hatályba.
Mint részletezte, a költségvetési törvény előírásai szerint ebben az évben a kormány nem nyúlhat hozzá az adókhoz. Ezt a lépést azonban nem lehet elmulasztani, mert Románia a helyreállítási tervben vállalta az adóreform végrehajtását, ami az új nyugdíjtörvény és az új közalkalmazotti bértörvény elfogadása mellett a negyedik kifizetési kérelem benyújtásának feltétele.
– idézte Boloşt az Agerpres.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy az adófizetők szempontjából a romániai adórendszer az egyik legelőnyösebb az Európai Unióban: a jövedelemadó mindössze 10 százalék, a profitadó 16 százalék, és az áfa is csak 19 százalék. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az uniós tagállamok közül Romániában a legmagasabb a munka adóterhe, és ezt is figyelembe kell majd vennie az új kormánynak az adóreform kidolgozásakor.
Egészen biztos, hogy a 2024-es választási szuperév után adóemelések jönnek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
szóljon hozzá!