Fotó: A szerző felvétele
2011. november 09., 07:522011. november 09., 07:52
A konferencián, amelyhez hasonlót hamarosan Erdély több városában is tartanak majd, mintegy hatvan nagyváradi és partiumi vállalkozó vett részt.
A Kelet Svájcát teremtenék meg Erdélyben a Mikó Imre-terv megálmodói – hangzott el a konferencián. Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi régiókoordinátora házigazdaként azt mondta, a népszámláláson kiderült, hogy a romániai népességfogyás a vártnál is nagyobb, s ennek fő oka a rossz gazdasági helyzet miatti elvándorlás. Ezen kíván segíteni az a vitairat, amelyben a közös, magyarországi szakmai és anyagi segítséggel megvalósuló gazdasági fejlesztés fő csapásvonalait vázolják fel erdélyi és magyarországi szakemberek. A terv egyébként pilótaprojektként is értelmezhető: a jövőben más elcsatolt területeken is ennek példájára alkothatják meg saját, helyi igényeiknek megfelelő gazdasági stratégiájukat az ottani lakosok.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke bevezetőjében azt mondta, a terv vitairatának első, júliusi, tusványosi bemutatása óta sokan álltak az elképzelés mellé, ám igazi lendületet csak akkor kapott a terv, amikor az uniós és egyéb fejlesztési projektekért felelős VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. is az ügy mellé állt. „Az EMNT nem akarja kisajátítani ezt a tervet, hiszen mindenkit érintő ügyről van szó” – szögezte le Toró.
A magyarországi és az erdélyi gazdasági szféra összekapcsolása az egyik célja a tervnek – vélekedett Horkay Nándor, a VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóságának üzletágvezető igazgatója, a terv stratégiai vezetője. Mint elmagyarázta, a Mikó Imre-terv pontról pontra illeszkedik a magyarországi Új Széchenyi Terv célkitűzéseihez. Kijelentette: gazdasági előnnyé lehet változtatni a magyarság kisebbségi helyzetét, hiszen a Magyarország határain túl élő magyarok a helyi többség nyelvét is ismerik, illetve otthonosan mozognak országuk gazdasági viszonyaiban, így hídszerepet tölthetnek be gazdasági értelemben is. Fontos megjegyezni, hogy Erdély gazdasági felemelkedése Románia érdeke is: a Mikó-tervet a román állam is elfogadhatja, és bizonyos pontjait integrálhatja – mondta a szakember. A magyarországi politikai helyzet tükrében pedig épp most jött el a megfelelő pillanat egy hasonló együttműködési terv kidolgozására – „Mikó, ha nem most” – hangzott el.
„Kelet Svájcának megteremtésében a román államnak is segítenie kell forrásokkal, hiszen a szükséges, úgynevezett zászlóshajó-fejlesztések között sokhoz nem elég a magyar támogatás – emellett hatékonyan kell kihasználni az Európai Unió nyújtotta segítséget is, növelni tehát a Romániában igen alacsony forrásfelhasználást. Ki kell jelölni azokat az ágazatokat, amelyekben Erdély, illetve Magyarország jó lehet, valahogy úgy, mint ahogyan Horvátország felismerte, hogy gazdaságának alappillére a turizmusban rejlik – fogalmazott Horkay Nándor. – A terv fő célkitűzései között szerepel a munkahelyteremtés, az autonóm, helyi szintű gazdaságfejlesztés, illetve az erdélyi pénzügyi környezet jobbítása is.” Hozzátette: a Mikó Imre-tervet nem zárják le, bár januárra szeretnék kialakítani a végleges formáját, ám fontos, hogy évente–kétévente a felbukkanó új javaslatokkal és ötletekkel egészítsék azt ki.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.