„Egyértelmű, hogy pénzt mosni úgy lehet, ha készpénzt forgatnak, hiszen a banki utalással erre nincs lehetőség.”
Fotó: Pixabay.com
A napokban futótűzként terjedt a hír a vállalkozói körökben, hogy jár le a határidő, amíg a cégtulajdonosok, vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek kötelesek nyilatkozni arról, hogy a tevékenységüknek ki a valós kedvezményezettje.
2020. január 28., 14:342020. január 28., 14:34
Nyilatkozni csak online lehet, ám épp a határidő lejárta előtt nem működött, folyamatosan fagyott le a Pénzmosás Elleni Országos Hivatal (ONPCSB) honlapja, ahol be kellett volna jelentkezni. Utólag a hivatal a hivatalos oldalán közzétett egy értesítést, hogy a január 21-ei határidő után is be lehet jelentkezni. A lapunk által megszólaltatott szakemberek felhívják a figyelmet, hogy nem tájékoztatnak arról, van-e újabb határidő, és valójában minden alap nélkül felülírnak egy érvényben levő törvényt a határidő meghosszabbításával.
A bejelentési kötelezettséget a tavaly júliusban megjelent 2019/129-es pénzmosásellenes törvény írja elő, és ebben 180 napos határidőt szabnak meg a bejelentkezésre – hívja fel a figyelmet Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott,
„Egyértelmű, hogy pénzt mosni úgy lehet, ha készpénzt forgatnak, hiszen a banki utalással erre nincs lehetőség. A nyilatkozatra azért van szükség, hogy kijelöljék, a cégen belül ki felügyeli a pénzmozgásokat, vagy ki kezeli a kifizetéseket, tehát ha felmerül a pénzmosás gyanúja, vagy annak az eshetősége, hogy a pénz bűnszövetkezetekhez, terroristaszervezetekhez kerül, kit kell felelősségre vonni” – ecsetelte lapunk megkeresésére a szakértő.
– pontosított megkeresésünkre Debreczeni János sepsiszentgyörgyi adószakértő. Rámutatott, a kifizetések szabályozása már eleve előírja, hogy a cégeknek egy számlára egy másik cégnek legtöbb ötezer lejt, magánszemélynek tízezer lejt fizethetnek ki, a többit bankon kötelesek utalni. A különbség az, hogy a szabályozás figyelmen kívül hagyása eddig csak adminisztratív szankciókat vont maga után, a pénzmosásra vonatkozó törvény megszegése viszont már bűncselekménynek számít. Debreczeni János amúgy azt mondja, egyelőre csak azoknak a cégeknek kell bejelentkezniük, melyek a pénzmozgást átlátják, ők kötelesek kijelölni cégen belül egy személyt, aki a gyanús mozgásokat jelenti. Példaként a könyvelési cégeket említette.
Édler András ugyanakkor arra is felhívja a figyelmünket, hogy a törvénybe bekerült egy cikkely, miszerint azok a cégek és vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyek is kötelesek nyilatkozni, akik tízezer euró feletti készpénzforgalmat valósítanak meg, abban az esetben is, ha a pénzmozgás több részletben történik. „Ebből származott a félreértés, hiszen ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek, akinek éves készpénzforgalma meghaladja a 10 ezer eurót – például minden kis vidéki bolttulajdonosnak –, be kell jelentkeznie, hanem csak azoknak, akiknek egy számlájára ekkora összeg érkezik” – részletezte a gazdasági szakértő.
Leszögezte egyúttal, hogy a jogszabály zavaros. Ugyanakkor meglátása szerint az is értelmezhetetlen, hogy a hivatal oldalára kiírták, nem kell betartani a határidőt, hiszen egy intézmény nem írhat felül egy hatályos jogszabályt, még akkor sem, ha rá vonatkozik.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
szóljon hozzá!