Fotó: Biró István
2012. március 28., 07:492012. március 28., 07:49
A versenykiírásra egyébként az ausztrál Oz Minerals, a holland Dundee Holding BV, valamint a bulgáriai Ellatzite Med vállalat is jelentkezett, utóbbit később kizárták az illetékesek.
A szaktárca a továbbiakban tárgyal a kanadai cég vezetőivel a részvények eladására, illetve vásárlására vonatkozó szerződés kikötéseiről. A román állam már több alkalommal is eladásra kínálta a rézbányát, 2008-ban és 2011-ben is árverést írtak ki, az eljárást végül ez év márciusára halasztotta a gazdasági tárca. A Cupru Min privatizálását egyébként a kormány még 2006-ban jóváhagyta, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megegyezés értelmében pedig az eljárás határideje április vége.
Amint a gazdasági minisztérium közleménye rámutat, a rézbánya privatizálási stratégiája megfelel a konkurenciára vonatkozó európai uniós előírásoknak. Az eljárást követően a tulajdonos minden bizonnyal folytatja a kitermelést, új munkahelyeket létesít, ugyanakkor technológiai beruházásokat is tervez, hozzájárulva a környék ipari tevékenységének fejlesztéséhez – vélik a szaktárca illetékesei.
Florin Vlădan, az Ipari Privatizációs Hivatal (OPSPI) igazgatója szerint a kanadai Roman Copper a román állam szempontjából is kedvező áron vásárolta meg az abrudbányai bányát.
„A cég várhatóan 10 napon belül utalja majd át a pénzösszeget, amellyel egyébként nagyon elégedett vagyok” – nyilatkozta Vlădan. Mint mondta, nehéz megjósolni, hogy mi lesz a rézbánya sorsa a tranzakció után, a privatizációs szerződés ugyanis semmilyen, a tevékenységre, fejlesztésre, illetve beruházásokra vonatkozó kötelességet nem ír elő, az Európai Bizottság ugyanis 2008 óta megtiltotta ezt.
„Az állami tulajdonban lévő javakat felvásárló magánbefektetők így minden esetben szabad kezet kapnak. A szerződés aláírását követően egyébként a kormánynak sem lesz semmiféle kötelezettsége a bányával kapcsolatban” – mutatott rá a hivatal vezetője. Hozzátette: a beruházó engedélyét kérik, hogy nyilvánosságra hozhassák a szerződés részleteit.
Az államnak sikerült teljes egészében túladnia a Transelectrica részvényeinek a tőzsdén most áruba bocsátott 15 százalékán. A kisbefektetők kétszeresen túljegyezték a számukra felkínált kvótát, míg az intézményi befektetők a rendelkezésre álló mennyiség 88 százaléka iránt érdeklődtek. |
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.