Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az Európai Központi Bank (EKB) úgy döntött, hogy maga mögött hagyja a „könnyű pénz” korszakát, és a magas infláció megfékezése érdekében kamatemelésbe kezdett. Az AFP hírügynökség górcső alá vette az intézkedés várható pozitív és negatív hatásait.
2022. július 22., 11:042022. július 22., 11:04
A kereskedelmi bankok kölcsönt vesznek fel az EKB-tól, cserébe pedig hitelt nyújtanak a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. A hitelfelvevők évek óta kihasználhatták a gazdasági növekedés ösztönzését célzó rendkívül alacsony kamatlábakat. Amikor az EKB kamatemelésbe kezd, a bankok a magasabb hitelköltségeket áthárítják az ügyfelekre. A lakásvásárlástól kezdve az adósságok újrafinanszírozásán át a vállalati hitelek megszerzéséig minden drágul.
ahol a jelzáloghitel-kamatok az elmúlt hónapokban emelkedtek.
Andreas Lipkow, a Comdirect elemzője szerint azonban a jövőbeli lakástulajdonosok kilátásai egyáltalán nem rosszak. „Az ingatlanszektor finanszírozási költségei csak részben függnek az EKB kamatlábától; a kereslet és a kínálat, illetve a hitelfelvevő hitelképessége is meghatározza azokat” – iidézte Andreas Lipkow-nak az AFP-nek adott nyilatkozatát az Agerpres.
Az EKB alacsony kamatlábakkal jellemezhető korszaka azt jelentette, hogy a megtakarítók alig vagy egyáltalán nem látták hasznát megtakarított pénzüknek. A betéti rendelkezésre állás kamatlába mínusz 0,50 százalék volt, mivel az EKB a hitelezés ösztönzése érdekében a bankoknak a felesleges készpénz tárolásáért díjat számított fel. Sok retail bank áthárította ezeket a költségeket a tehetős bankszámla-tulajdonosokra, akiknek a betétei meghaladtak egy bizonyos szintet. Ezek az ügyfelek türelmetlenül várták, hogy az EKB tekintsen el a betéti rendelkezésre állás mínusz 0,50 százalékos kamatlábától.
Mivel a bankok üdvözölték a magasabb haszonkulcsok visszatérését a megnövekedett hitelezési bevételeknek köszönhetően, a megtakarítási termékek kamatlábainak előbb-utóbb emelkedniük kell.
– figyelmeztet Elmar Voelker, az LBBW bank elemzője. „A kamatlábak (és a megtakarítási termékek kamatainak) emelkedése nem lesz elegendő a jelenlegi magas infláció ellensúlyozására” – magyarázta az elemző.
Az euróövezeti kormányoknak is csökkenteniük kell a „könnyű pénz” évtizedes korszakától való függőségüket, mivel a szuverén adósság egyre drágábbá válik; a leginkább eladósodott euróövezeti országok esetében a negatív hatások már most aggodalomra adnak okot. Az EKB ígéretet tett arra, hogy válságkezelő eszközzel áll elő a kötvénypiacok nem kívánt „széttöredezésének”, vagyis az euróövezet országai közötti hitelfelvételi költségek erőteljes eltérésének megakadályozására.
A Mario Draghi miniszterelnök lemondását követő politikai válság tovább izzítja a piacot. Az EKB monetáris politikájának szigorítása, noha szükségesnek tartják az infláció elleni küzdelemhez, a kormányok számára kényes időszakban történik, hiszen csökken hitelfelvételi képességük, miközben az emelkedő energiaárak miatt hatalmas kiadásokkal kell megbirkózniuk.
A részvénypiacok sokáig profitáltak az EKB rendkívül laza monetáris politikájából, ami arra késztette a befektetőket, hogy a magasabb profit érdekében kockázatosabb eszközöket keressenek. Mivel azonban az EKB csatlakozott a nagy központi bankokhoz az infláció elleni küzdelem felgyorsításában, a recessziótól való növekvő félelmek közepette a globális piacok hanyatlásnak indultak.
A kriptovaluták is visszaestek a közelmúltbeli csúcsokról, mivel a befektetők kockázatkerülőbbé váltak: a bitcoin csak júniusban több mint 40 százalékot veszített értékéből. De mivel az EKB bejelentette kamatemelési szándékát, a pénzügyi szereplőknek „bőven volt idejük felkészülni, ami megakadályozhatja a nagyobb turbulenciákat” a részvénypiacokon – jelentette ki Voelker.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!