„Megkegyelmeznek” az adósoknak. A büntetőkamatok eltörlésével ösztönöznék az adóalanyokat a tartozás befizetésére
Fotó: Beliczay László
Az államnak meglennének az eszközei arra, hogy behajtsa a cégek és magánszemélyek által az államkassza felé felhalmozott adósságokat – vallják a szakemberek, akik a most meghirdetett adóamnesztia kapcsán arra is rámutatnak: már-már lehetetlen, hogy nem indult meg a végrehajtási eljárás olyan adóalanyok ellen, akiknek még tavalyi tartozásaik vannak.
Különböző könnyítésekkel próbálja ösztönözni a kormány az egymillió lejnél nagyobb adóhátralékok befizetését, az ennél kisebb hátralékoknál pedig elengedik a büntetőkamatokat, ha az adósságot november 30-ig törlesztik. A sajtó által adóamnesztiaként emlegetett rendeletet szerdán fogadta el a Viorica Dăncilă vezette kabinet.
Az adóhátralékot legfeljebb tíz évre lehet átütemezni, az adóhatóság pedig – bizonyos feltételek teljesítése esetén – el is engedheti az adósság 30-tól 50 százalékig terjedő hányadának befizetését.
A könnyítések elnyerésének egyik feltétele, hogy az adós december 15-ig befizesse a folyó évre esedékes adóterheit, az átütemezés első évében is naprakészen fizessen adót, a második évtől kezdődően pedig a hátralékból is törleszteni kezdjen. Azok az adóalanyok számíthatnak adóhátralékuk 30-50 százalékának elengedésére, amelyek még idén törlesztik annak 5-15 százalékát.
A Mediafax hírügynökség által közölt adatok szerint
Mint ismeretes, legutóbb 2015-ben hirdetett a kormány „adóamnesztiát”, akkor szintén a büntetőkamatok elengedésével próbálták ösztönzi, hogy minél több cég és magánszemély fizesse be maradéktalanul az adóját.
„A Romániában működő magán- és állami cégek közel felét érinti a kormány által elfogadott adóamnesztia, érthetetlen, miként tudott ennyi vállalkozás több hónapos adósságot felhalmozni, amikor a gyakorlat szerint, ha egy cég 25-ig nem törleszt, másnap már kiküldik a felszólítást, és két hét után elindul a végrehajtás” – értékelt a Krónika megkeresésére Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, a határozat szerint több mint 300 ezer vállalkozás 33,7 milliárd lejnyi tartozását törlik el, amit a kormány azzal indokol, hogy az adóamnesztia révén rábírják a cégeket az elmaradások befizetésére. A szakember szerint viszont ez a megközelítés azért nem logikus, mert az államnak mindenképpen a rendelkezésére állnak az eszközök, hogy a kinnlevőségeit behajtsa.
– szögezte le a kamara elnöke.
Édler amúgy valószínűnek tartja, hogy az adóamnesztia hátterében az áll, hogy a kormány az eladósodott állami cégeket, vállalatokat próbálja „ráncba szedni”, de kizárólag ezekre vonatkozó jogszabályt nem lehet elfogadni, ezért született az általános amnesztia. „Az állami vállalatok tartozásainak nagy része a késedelmi és büntetőkamatokból halmozódott fel, így ha ezeket eltörlik, máris „piacosabbá” válnak. „Egyetlen céget sem lehet eladni, ha hatalmas adósságai vannak az állam felé, ám ha ezeket lenullázzák, nagyobb eséllyel találnak gazdára” – részletezte a szakember.
„Nehéz több hónapos adósságokat felhalmozni, hiszen ennyi idő alatt az adóhivatalnak be kell indítania a végrehajtási eljárásokat” – nyilatkozta hasonlóképpen megkeresésünkre Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő. Mint hangsúlyozta, az adóamnesztia az elmúlt év végéig felhalmozott tartozásokra vonatkozik, azóta eltelt hét hónap, lehetetlen, hogy a cégek ellen ne indult volna be az eljárás, a banki számlák zárolása, ingatlanok lefoglalása, az ügyfelek fizetésének zárolása, ami azt jelenti, hogy az adós cég által kiállított számlák ellenértékét már nem a cégnek, hanem közvetlenül az államnak kell befizetniük az ügyfeleiknek. Debreczeni László szerint az intézkedés valószínűleg a nagy cégekre vonatkozik leginkább, esetükben működnek a havonta történő megegyezések, ha az aktuális adó és az elmaradás egy részét befizetik, felfüggeszti az adóhivatal a végrehajtási eljárást, hogy „hagyja őket működni”.
Hamarosan adóamnesztiával rukkol elő a kormány – harangozta be a Krónikának a Kovászna Megye Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki igazságtalannak tartja a tervezett intézkedést, mivel az időben törlesztők semmiféle jutalomban nem részesülnek.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
szóljon hozzá!