Kozma Mónika: az elbírálás során a pályázatok minősége és fenntarthatósága lesz a perdöntő
Fotó: Haáz Vince
A vártnál sokkal többen nyújtottak be nagyberuházási pályázatot a székelyföldi gazdaságfejlesztési programot lebonyolító marosvásárhelyi Pro Economica Alapítványhoz. Az április elejére várható eredményhirdetés után a mezőségi gazdaságfejlesztési programhoz hasonlóan hirdetik meg a gazdák számára a kis összegű pályázatokat.
2019. február 14., 11:582019. február 14., 11:58
2019. február 14., 19:042019. február 14., 19:04
Minden várakozást felülmúlva, összesen 73 pályázatot nyújtottak be mezőgazdasági és élelmiszeripari nagyberuházásra a magyar kormány által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztési program pályázati kiírásában, amelynek határideje január 25-én járt le. A pályáztatást lebonyolító marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány a formai és jogosultsági feltételek ellenőrzése után ezen a héten küldi a hiánypótló felszólításokat.
Kozma Mónika, az alapítvány igazgatója a Krónikának elmondta,
Ellentétben a mezőségi gazdaságfejlesztési program tapasztalataival – ahol a kis összegű támogatásokra elsősorban magánszemélyek pályáztak –, cégek esetében ezúttal semmiféle gondot nem okozott az online pályázati eljárás, sőt a kereskedelmi társaságok ügyintézői megdicsérték a kitöltésre kerülő adatlapok áttekinthetőségét.
Viszont a munka neheze csak most kezdődik. Mivel nagy összegű közpénzről van szó –
az alapítvány több szűrőn keresztül értékeli a beérkező pályázatokat, így eredményhirdetésre várhatóan április elején kerül sor. „Rövidesen elkezdődik a pályázatok szakértői elemzése. A nagy beruházásokhoz elengedhetetlen a tüzetes pénzügyi átvilágítás, hogy szakembergárda ítélje meg, támogatható-e, vagy sem a benyújtott pályázat. Minden pályázónál helyszíni ellenőrzést tartunk, hogy meggyőződjünk arról, megfelel-e a valóságnak a benyújtott pályázat. Utána egy egész szakértői csapat – külső pénzügyi és jogi szakértők – fog ellenőrizni és pontozni minden pályázatot. Lesz egy romániai és egy magyarországi szakmai értékelés is, és a kettő összevetése után születik meg a pályázatok sorsáról a végleges döntés” – foglalta össze érdeklődésünkre Kozma Mónika a pályázati elbírálás fontosabb állomásait.
A rendszer szigorúsága az európai uniós pályázatok elbírálására hasonlít, az alapítvány igazgatója szerint azonban lényeges különbségek is vannak: a sikeresen pályázókkal a Pro Economica Alapítvány partneri viszonyt szeretne kiépíteni a beruházás lebonyolítása során. Ez a fajta rugalmasság már a támogatási szerződés megkötésénél is megmutatkozik, ugyanis
Nemcsak utófinanszírozásra, hanem előleg kifizetésére is lehetőség nyílik.
A pályáztatás előtt részletes tanulmány született Székelyföld különböző régióinak mezőgazdasági és élelmiszeripari szükségleteiről. Kozma Mónika részleteket még nem tudott elárulni a pályázókról, de mint fogalmazott, a területi szintű pályázati lefedettség a tanulmány ismeretében sem okozott meglepetéseket:
vagy más régiókból zömében az állattenyésztésbe beruházni szándékozók pályázatai várják az elbírálást. „A benyújtott pályázatok nagy számából kiindulva egyértelmű, hogy a három székelyföldi megyében sok az olyan tőkeerős vállalkozás, amelynek van fejlesztési elképzelése és piaci potenciálja. Az elbírálás során a pályázatok minősége és fenntarthatósága lesz a perdöntő” – fogalmazott Kozma Mónika.
Kevés kivételtől eltekintve a székelyföldi terményfelvásárló- és feldolgozó üzemekkel is az a legnagyobb gondjuk a helyi gazdáknak, hogy alacsony felvásárlási árakat kínálnak, ami ráfizetésessé teszi a mezőgazdasági termelést. Kérdésünkre, hogy a jelentős magyarországi beruházás „gazdabaráttá” teheti-e a közepes és nagyobb méretű élelmiszeripari üzemeket, Kozma Mónika úgy válaszolt:
A pályázatok pénzügyi fenntarthatósága mellett az alapítvány szakemberei elsősorban ezt vizsgálják.
A pályáztató elképzelései szerint a felvásárló- és feldolgozóüzemek tevékenységének szervesen kell illeszkednie a később kis összegű pályázatot nyert gazdák beszállítói munkájával, a megfinanszírozott terményértékesítési és -feldolgozási vertikumnak ez a lényege. Az alapítvány vezetője szerint megoldható az együttműködés: az alapítvány munkatársai ebben partnerei lesznek a feldolgozó üzemeknek és a beszállítói feladatokat elvállaló gazdáknak egyaránt. A kis összegű gazdapályázatokat csak azt követően hirdetik meg, miután sikeresen lezárult a nagyberuházásokat nyert pályázatok köre, így minden régióban tudni lehet majd, hogy az élelmiszer-feldolgozó üzemek milyen alapanyagot várnak a gazdáktól.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
szóljon hozzá!