Kozma Mónika: az elbírálás során a pályázatok minősége és fenntarthatósága lesz a perdöntő
Fotó: Haáz Vince
A vártnál sokkal többen nyújtottak be nagyberuházási pályázatot a székelyföldi gazdaságfejlesztési programot lebonyolító marosvásárhelyi Pro Economica Alapítványhoz. Az április elejére várható eredményhirdetés után a mezőségi gazdaságfejlesztési programhoz hasonlóan hirdetik meg a gazdák számára a kis összegű pályázatokat.
2019. február 14., 11:582019. február 14., 11:58
2019. február 14., 19:042019. február 14., 19:04
Minden várakozást felülmúlva, összesen 73 pályázatot nyújtottak be mezőgazdasági és élelmiszeripari nagyberuházásra a magyar kormány által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztési program pályázati kiírásában, amelynek határideje január 25-én járt le. A pályáztatást lebonyolító marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány a formai és jogosultsági feltételek ellenőrzése után ezen a héten küldi a hiánypótló felszólításokat.
Kozma Mónika, az alapítvány igazgatója a Krónikának elmondta,
Ellentétben a mezőségi gazdaságfejlesztési program tapasztalataival – ahol a kis összegű támogatásokra elsősorban magánszemélyek pályáztak –, cégek esetében ezúttal semmiféle gondot nem okozott az online pályázati eljárás, sőt a kereskedelmi társaságok ügyintézői megdicsérték a kitöltésre kerülő adatlapok áttekinthetőségét.
Viszont a munka neheze csak most kezdődik. Mivel nagy összegű közpénzről van szó –
az alapítvány több szűrőn keresztül értékeli a beérkező pályázatokat, így eredményhirdetésre várhatóan április elején kerül sor. „Rövidesen elkezdődik a pályázatok szakértői elemzése. A nagy beruházásokhoz elengedhetetlen a tüzetes pénzügyi átvilágítás, hogy szakembergárda ítélje meg, támogatható-e, vagy sem a benyújtott pályázat. Minden pályázónál helyszíni ellenőrzést tartunk, hogy meggyőződjünk arról, megfelel-e a valóságnak a benyújtott pályázat. Utána egy egész szakértői csapat – külső pénzügyi és jogi szakértők – fog ellenőrizni és pontozni minden pályázatot. Lesz egy romániai és egy magyarországi szakmai értékelés is, és a kettő összevetése után születik meg a pályázatok sorsáról a végleges döntés” – foglalta össze érdeklődésünkre Kozma Mónika a pályázati elbírálás fontosabb állomásait.
A rendszer szigorúsága az európai uniós pályázatok elbírálására hasonlít, az alapítvány igazgatója szerint azonban lényeges különbségek is vannak: a sikeresen pályázókkal a Pro Economica Alapítvány partneri viszonyt szeretne kiépíteni a beruházás lebonyolítása során. Ez a fajta rugalmasság már a támogatási szerződés megkötésénél is megmutatkozik, ugyanis
Nemcsak utófinanszírozásra, hanem előleg kifizetésére is lehetőség nyílik.
A pályáztatás előtt részletes tanulmány született Székelyföld különböző régióinak mezőgazdasági és élelmiszeripari szükségleteiről. Kozma Mónika részleteket még nem tudott elárulni a pályázókról, de mint fogalmazott, a területi szintű pályázati lefedettség a tanulmány ismeretében sem okozott meglepetéseket:
vagy más régiókból zömében az állattenyésztésbe beruházni szándékozók pályázatai várják az elbírálást. „A benyújtott pályázatok nagy számából kiindulva egyértelmű, hogy a három székelyföldi megyében sok az olyan tőkeerős vállalkozás, amelynek van fejlesztési elképzelése és piaci potenciálja. Az elbírálás során a pályázatok minősége és fenntarthatósága lesz a perdöntő” – fogalmazott Kozma Mónika.
Kevés kivételtől eltekintve a székelyföldi terményfelvásárló- és feldolgozó üzemekkel is az a legnagyobb gondjuk a helyi gazdáknak, hogy alacsony felvásárlási árakat kínálnak, ami ráfizetésessé teszi a mezőgazdasági termelést. Kérdésünkre, hogy a jelentős magyarországi beruházás „gazdabaráttá” teheti-e a közepes és nagyobb méretű élelmiszeripari üzemeket, Kozma Mónika úgy válaszolt:
A pályázatok pénzügyi fenntarthatósága mellett az alapítvány szakemberei elsősorban ezt vizsgálják.
A pályáztató elképzelései szerint a felvásárló- és feldolgozóüzemek tevékenységének szervesen kell illeszkednie a később kis összegű pályázatot nyert gazdák beszállítói munkájával, a megfinanszírozott terményértékesítési és -feldolgozási vertikumnak ez a lényege. Az alapítvány vezetője szerint megoldható az együttműködés: az alapítvány munkatársai ebben partnerei lesznek a feldolgozó üzemeknek és a beszállítói feladatokat elvállaló gazdáknak egyaránt. A kis összegű gazdapályázatokat csak azt követően hirdetik meg, miután sikeresen lezárult a nagyberuházásokat nyert pályázatok köre, így minden régióban tudni lehet majd, hogy az élelmiszer-feldolgozó üzemek milyen alapanyagot várnak a gazdáktól.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!