Johannis a túl alacsony öregségi juttatásokkal magyarázza, hogy aláírta a nyugdíjtörvényt

Johannis szerint a kormány arról biztosította, hogy van fedezet a nyugdíjemelésekre •  Fotó: Presidency.ro

Johannis szerint a kormány arról biztosította, hogy van fedezet a nyugdíjemelésekre

Fotó: Presidency.ro

Klaus Johannis államfő bevallása szerint azért hirdette ki az új nyugdíjtörvényt, mert jelenleg túl alacsonyak az öregségi juttatások Romániában, így szükség van a jogszabályra.

Krónika

2019. július 10., 20:552019. július 10., 20:55

2019. július 10., 20:562019. július 10., 20:56

A Cotroceni-palotában adott szerdai sajtónyilatkozatában az államelnök rámutatott, túl alacsonyak a nyugdíjak Romániában, emellett pedig méltánytalanságokat is rejt a jelenlegi rendszer, ezért mindenképpen szükség volt egy olyan törvényre, amely felszámolja ezeket a hibákat.

„Másrészt felvetődött, hogy honnan lesz pénz minderre. Beszéltem a témáról a miniszterelnökkel, világosan megkérdeztem tőle, van-e pénzük a nyugdíjak kifizetésére. A kormányfő arról biztosított, hogy a kabinet végzett egy elemzést, és van pénz a nyugdíjakra. Ezt követően kihirdettem a törvényt” – idézte Johannist az Agerpres hírügynökség.

Az államfő hétfőn hirdette ki a nyugdíjtörvényt, amelyet június 26-án fogadott el ismét a képviselőház az alkotmánybíróság által kért módosítások végrehajtását követően.

Az államelnök döntése azért is meglepő, mivel Johannis már többször azt vetette a kormány szemére, hogy fenntarthatatlan kiadásokba bocsátkozik az államadósság növelésének terhére. A jogszabály értelmében a következő két évben mintegy 70 százalékkal nőnek az öregségi járandóságok. Idén szeptembertől 15 százalékkal nő a nyugdíj, ugyanakkor lényeges emelés jövő év szeptember 1-jétől lesz, akkor a nyugdíjpont – aminek alapján kiszámolják az öregségi járandóságokat – értéke eléri az 1775 lejt. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak már a jövő év őszén több mint 60 százalékkal lesznek magasabbak a jelenleginél, és 40 százalékkal haladják meg a szeptember 1-jén megemelt nyugdíjakat. Az idei első negyedévben 1227 lej volt az átlagnyugdíj Romániában.

Egyébként ebben az évben 8,4, jövőre 24,8, 2022-ben pedig 81 milliárd lejes többlettételt jelentenek a költségvetés számára a bukaresti parlament által elfogadott nyugdíjtörvényben szereplő emelések. Míg a kormány szerint van fedezet a tervezett emelésekre, az ellenzék átverésnek tartja az – RMDSZ által is támogatott – jogszabályt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 24., csütörtök

Még rágódnak a hazai élelmiszerek árréskorlátozásán

Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.

Még rágódnak a hazai élelmiszerek árréskorlátozásán
2024. október 24., csütörtök

A jelzáloghitelek értéke is megmutatja, hol a legmagasabbak a lakásárak

A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.

A jelzáloghitelek értéke is megmutatja, hol a legmagasabbak a lakásárak
2024. október 24., csütörtök

Aszálykárosult romániai gazdák számára hagyott jóvá kárpótlást az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.

Aszálykárosult romániai gazdák számára hagyott jóvá kárpótlást az Európai Bizottság
2024. október 23., szerda

Mikor a legolcsóbb a repülőjegy? – Tévhit, hogy kedden

A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.

Mikor a legolcsóbb a repülőjegy? – Tévhit, hogy kedden
2024. október 23., szerda

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör

A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör
2024. október 23., szerda

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében
2024. október 23., szerda

Jövőre nem nő az ingatlanadó, ígéri a miniszterelnök

A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Jövőre nem nő az ingatlanadó, ígéri a miniszterelnök
2024. október 22., kedd

Visszafogott román gazdasági növekedés

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.

Visszafogott román gazdasági növekedés
2024. október 22., kedd

A minimálbér kiszámításának új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a parlament

A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.

A minimálbér kiszámításának új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a parlament
2024. október 22., kedd

Magyarországon és Romániában az egyik legnagyobb a költségvetési hiány

Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.

Magyarországon és Romániában az egyik legnagyobb a költségvetési hiány