Édler András is tagja az ANAF konzultatív tanácsának
Fotó: www.ccicv.ro
Többek között az adózási kedv növelése a célja az Országos Adóhatóság (ANAF) konzultatív tanácsának, a testületbe a tudományos, szakmai és vállalkozói szféra képviselői is meghívást kaptak.
2019. október 06., 09:232019. október 06., 09:23
A héten tartotta alakuló ülését Bukarestben az Országos Adóhatóság (ANAF) konzultatív tanácsa, amelynek célja, hogy javítsák a kapcsolatot az adófizetőkkel, hogy az érintettek felelősen vegyenek részt a rendszer korszerűsítésében, növeljék a bizalmat, végső soron az adózási kedvet. Az intézményi és procedurális változásokat itt vitatják majd meg, abban bízva, hogy az álláspontok ütköztetése után ezek mellé az érintettek is felsorakoznak, így hatékonyabban kivitelezhetők lesznek, és javul a szolgáltatások minősége.
A tanács tagja Mirela Călugăreanu, az ANAF elnöke, az adóhatóság különböző igazgatóságainak vezetői, a tudományos, szakmai és vállalkozói szféra képviselői. Így meghívást kaptak a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia (ASE), a Könyvviteli Szakértők és Hites Könyvelők Testülete (CECCAR), az Adótanácsadói Kamara, a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa, a Romániai Kereskedelmi és Iparkamara, az Amerikai–Román Kereskedelmi Kamara, valamint a Pénzügyi Tanács illetékesei.
A kereskedelmi és iparkamarát Édler András Kovászna megyei elnök képviseli a tanácsban, aki a Krónikának nyilatkozva úgy vélekedett, nyitottságot tapasztalt, és amennyiben az adóhatóság ezen a pályán marad, annak meglesz a pozitív hozadéka a vállalkozói szféra számára. Édler – mint arról lapunknak beszámolt – az ülésen elmondta,
„A vállalkozók együttműködést ajánlanak, de elvárásaik is vannak. Azt akarják, hogy a hatóság legyen határozottabb az adócsalás visszaszorításában, hiszen a magánszféra számára hátráltató az adócsalók által jelentetett nem tisztességes konkurencia. Viszont másik oldalról átláthatóságot, kiszámítható környezetet szeretnénk” – összegezte a kamara Kovászna megyei elnöke.
A vállalkozók és az állam közötti partnerséget Édler németországi példával illusztrálta. „Amikor Németországban valaki kereskedni kezd online felületen, és azt egyre nagyobb tételben, de feketén teszi,
Ha ez megtörténik, és a forgalom növekszik, akkor jelzik, hogy érdemes lenne más vállalkozási formát alapítani, mert a meglevő már nem előnyös az adózás szempontjából. Az állam partnerként tanácsot ad, vagyis jelzi, hogy «most sok adót fizetsz, próbáld meg másként, mert kisebb adókulcsod lesz, de valószínűleg növeled a forgalmad». És ez mind a két félnek előnyös” – részletezte a lehetséges partnerség forgatókönyvét a szakember.
Az alakuló ülésen ugyanakkor az adóhatóság által alkalmazott kockázatelemzés is szóba került, az elhangzott javaslatok szerint pedig ennek a módszerét is átláthatóvá, sőt interaktívvá lehetne tenni, hogy a vállalkozók tudják, a cégük milyen besorolásba került, és ezen miként tudnak változtatni. Ennek részeként
mert azok alapján is pontszámot kapnak a kockázatelemzésben, de sokan cégalapításkor kiválasztanak egy kódot, aztán teljesen mással foglalkoznak, de a besoroláson nem változtatnak. A nyugati országokban például a vállalkozók meghatározott időre vásárolják meg a kódokat, majd időközönként újítják azokat, így nagyon figyelnek arra, hogy a kód valóban a tevékenységüket fedje.
Édler András egyúttal arról is beszámolt, hogy az adóhatóság fontolgatja, összegezni fogja a különböző ellenőrzések tapasztalatait, a megállapításaikat, és a cég neve nélkül nyilvánosságra hozzák, hogy a többiek ebből is okuljanak. Az ANAF másrészt azt tervezi, hogy a rendelkezésére álló adatokat feldolgozza, Édler András pedig azt kérte, ezeket az információkat is osszák meg az adófizetőkkel.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
szóljon hozzá!