IMF: a második negyedév számos pozitív meglepetést hozott
Fotó: Facebook/International Monetary Fund
Kellemes meglepetést okozott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára több ország gazdaságának alakulása a koronavírus-járvány által okozott válság idején, így felfele módosította a világgazdaság kilátásait. Romániában is jobb eredményeket várnak a korábban becsültnél.
2020. október 14., 09:162020. október 14., 09:16
Felfele módosította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Románia idei gazdasági kilátásait: a korábban becsült 5 százalék helyett immár „csak” 4,8 százalékos visszaesést várnak a washingtoni székhelyű pénzintézet elemzői a kedden nyilvánosságra hozott World Economic Outlook világgazdasági prognózisban. A 2021-es esztendőt illetően is több derűlátásra ad okot a dokumentum:
Erőteljesebb lesz viszont az áremelkedés az előző prognózisban vártnál: miközben nemrég még 2,2 százalékos inflációs rátát várt idénre az IMF, most már 2,9 százalékos pénzhígulásra számítanak. Jó hír viszont, hogy a korábban becsült 10,1 százalék helyett most már „csak” 7,9 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizálnak a 2020-as év végére. A folyó fizetési mérleg hiányát eközben a korábbi 5,5 százalék helyett most a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékának megfelelő összegűnek várják.
Nem csak Románia esetében javított különben korábbi előrejelzésén a Nemzetközi Valutaalap, a washingtoni székhelyű pénzintézet az előző prognózisához képest kevésbé mély világgazdasági visszaesést jelez az idei évre, de hosszadalmas és nehézkes javulásra számít, ezért mérsékelte a jövőre várható növekedés ütemét is a kedden publikált világgazdasági növekedési prognózisában.
Az IMF a globális bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékos csökkenését jelzi 2020-ra World Economic Outlook (WEO) világgazdasági prognózisában, amit jövőre 5,2 százalékos növekedés követ majd.
Az IMF az áprilisban kiadott tavaszi WEO prognózisában még 3,0 százalékos GDP-csökkenést jelzett az idei évre, és 5,8 százalékos növekedést 2020-ra. A módosult vásárlóerő-paritás alapján az IMF mostani prognózisa 0,8 százalékponttal kisebb GDP-csökkenést jelez az idei évre a júniusi, és 1,1 százalékponttal kisebbet a tavaszi prognózishoz képest. A jövő évre jelzett GDP-növekedés pedig a júniusi prognózistól 0,2 százalékponttal, a tavaszitól pedig 0,5 százalékponttal marad el.
Kínában például nagy lendülettel megindult a növekedés, az Egyesült Államokban és az euróövezetben pedig kisebb lett a visszaesés a vártnál. A harmadik negyedévben pedig már „megvetette a lábát” a növekedés, annak üteme azonban a tartósnak ígérkező távolságtartási és egyéb korlátozások miatt lassúbb lehet a korábban reméltnél.
Az MTI által idézett elemzés szerint a növekedési kilátásokat pozitív értelemben befolyásolhatja egyebek között a gazdasági aktivitás vártnál gyorsabb normalizálódása, a költségvetési támogatási programok kiterjesztése, vagy a termelékenységben bekövetkező javulás. Hátrányos lehet viszont egy második fertőzési hullám jelentkezése, a támogatási programok idő előtti kivezetése, csődök tömeges bekövetkezése, esetleg zavargások kitörése, vagy geopolitikai feszültség éleződése.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
1 hozzászólás