IMF: a második negyedév számos pozitív meglepetést hozott
Fotó: Facebook/International Monetary Fund
Kellemes meglepetést okozott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára több ország gazdaságának alakulása a koronavírus-járvány által okozott válság idején, így felfele módosította a világgazdaság kilátásait. Romániában is jobb eredményeket várnak a korábban becsültnél.
2020. október 14., 09:162020. október 14., 09:16
Felfele módosította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Románia idei gazdasági kilátásait: a korábban becsült 5 százalék helyett immár „csak” 4,8 százalékos visszaesést várnak a washingtoni székhelyű pénzintézet elemzői a kedden nyilvánosságra hozott World Economic Outlook világgazdasági prognózisban. A 2021-es esztendőt illetően is több derűlátásra ad okot a dokumentum:
Erőteljesebb lesz viszont az áremelkedés az előző prognózisban vártnál: miközben nemrég még 2,2 százalékos inflációs rátát várt idénre az IMF, most már 2,9 százalékos pénzhígulásra számítanak. Jó hír viszont, hogy a korábban becsült 10,1 százalék helyett most már „csak” 7,9 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizálnak a 2020-as év végére. A folyó fizetési mérleg hiányát eközben a korábbi 5,5 százalék helyett most a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékának megfelelő összegűnek várják.
Nem csak Románia esetében javított különben korábbi előrejelzésén a Nemzetközi Valutaalap, a washingtoni székhelyű pénzintézet az előző prognózisához képest kevésbé mély világgazdasági visszaesést jelez az idei évre, de hosszadalmas és nehézkes javulásra számít, ezért mérsékelte a jövőre várható növekedés ütemét is a kedden publikált világgazdasági növekedési prognózisában.
Az IMF a globális bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékos csökkenését jelzi 2020-ra World Economic Outlook (WEO) világgazdasági prognózisában, amit jövőre 5,2 százalékos növekedés követ majd.
Az IMF az áprilisban kiadott tavaszi WEO prognózisában még 3,0 százalékos GDP-csökkenést jelzett az idei évre, és 5,8 százalékos növekedést 2020-ra. A módosult vásárlóerő-paritás alapján az IMF mostani prognózisa 0,8 százalékponttal kisebb GDP-csökkenést jelez az idei évre a júniusi, és 1,1 százalékponttal kisebbet a tavaszi prognózishoz képest. A jövő évre jelzett GDP-növekedés pedig a júniusi prognózistól 0,2 százalékponttal, a tavaszitól pedig 0,5 százalékponttal marad el.
Kínában például nagy lendülettel megindult a növekedés, az Egyesült Államokban és az euróövezetben pedig kisebb lett a visszaesés a vártnál. A harmadik negyedévben pedig már „megvetette a lábát” a növekedés, annak üteme azonban a tartósnak ígérkező távolságtartási és egyéb korlátozások miatt lassúbb lehet a korábban reméltnél.
Az MTI által idézett elemzés szerint a növekedési kilátásokat pozitív értelemben befolyásolhatja egyebek között a gazdasági aktivitás vártnál gyorsabb normalizálódása, a költségvetési támogatási programok kiterjesztése, vagy a termelékenységben bekövetkező javulás. Hátrányos lehet viszont egy második fertőzési hullám jelentkezése, a támogatási programok idő előtti kivezetése, csődök tömeges bekövetkezése, esetleg zavargások kitörése, vagy geopolitikai feszültség éleződése.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
1 hozzászólás