IMF: a második negyedév számos pozitív meglepetést hozott
Fotó: Facebook/International Monetary Fund
Kellemes meglepetést okozott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára több ország gazdaságának alakulása a koronavírus-járvány által okozott válság idején, így felfele módosította a világgazdaság kilátásait. Romániában is jobb eredményeket várnak a korábban becsültnél.
2020. október 14., 09:162020. október 14., 09:16
Felfele módosította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Románia idei gazdasági kilátásait: a korábban becsült 5 százalék helyett immár „csak” 4,8 százalékos visszaesést várnak a washingtoni székhelyű pénzintézet elemzői a kedden nyilvánosságra hozott World Economic Outlook világgazdasági prognózisban. A 2021-es esztendőt illetően is több derűlátásra ad okot a dokumentum:
Erőteljesebb lesz viszont az áremelkedés az előző prognózisban vártnál: miközben nemrég még 2,2 százalékos inflációs rátát várt idénre az IMF, most már 2,9 százalékos pénzhígulásra számítanak. Jó hír viszont, hogy a korábban becsült 10,1 százalék helyett most már „csak” 7,9 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizálnak a 2020-as év végére. A folyó fizetési mérleg hiányát eközben a korábbi 5,5 százalék helyett most a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékának megfelelő összegűnek várják.
Nem csak Románia esetében javított különben korábbi előrejelzésén a Nemzetközi Valutaalap, a washingtoni székhelyű pénzintézet az előző prognózisához képest kevésbé mély világgazdasági visszaesést jelez az idei évre, de hosszadalmas és nehézkes javulásra számít, ezért mérsékelte a jövőre várható növekedés ütemét is a kedden publikált világgazdasági növekedési prognózisában.
Az IMF a globális bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékos csökkenését jelzi 2020-ra World Economic Outlook (WEO) világgazdasági prognózisában, amit jövőre 5,2 százalékos növekedés követ majd.
Az IMF az áprilisban kiadott tavaszi WEO prognózisában még 3,0 százalékos GDP-csökkenést jelzett az idei évre, és 5,8 százalékos növekedést 2020-ra. A módosult vásárlóerő-paritás alapján az IMF mostani prognózisa 0,8 százalékponttal kisebb GDP-csökkenést jelez az idei évre a júniusi, és 1,1 százalékponttal kisebbet a tavaszi prognózishoz képest. A jövő évre jelzett GDP-növekedés pedig a júniusi prognózistól 0,2 százalékponttal, a tavaszitól pedig 0,5 százalékponttal marad el.
Kínában például nagy lendülettel megindult a növekedés, az Egyesült Államokban és az euróövezetben pedig kisebb lett a visszaesés a vártnál. A harmadik negyedévben pedig már „megvetette a lábát” a növekedés, annak üteme azonban a tartósnak ígérkező távolságtartási és egyéb korlátozások miatt lassúbb lehet a korábban reméltnél.
Az MTI által idézett elemzés szerint a növekedési kilátásokat pozitív értelemben befolyásolhatja egyebek között a gazdasági aktivitás vártnál gyorsabb normalizálódása, a költségvetési támogatási programok kiterjesztése, vagy a termelékenységben bekövetkező javulás. Hátrányos lehet viszont egy második fertőzési hullám jelentkezése, a támogatási programok idő előtti kivezetése, csődök tömeges bekövetkezése, esetleg zavargások kitörése, vagy geopolitikai feszültség éleződése.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
1 hozzászólás