Az ily módon befolyt összeg 50 százaléka a helyi önkormányzatok bevételeit gazdagítja, 40 százaléka az államkasszába kerül, a fennmaradó 10 százalék pedig az országos telekkönyvi ügynökséghez.
A hatályos sürgősségi kormányrendelet értelmében 2008-tól a kormány teljes egészében az önkormányzatokra bízza az ingatlan-adásvételből származó adóbevételeket. Ennek értelmében a helyi önkormányzatok az öszszeg 65, a megyei önkormányzatok 10, a telekkönyvi ügynökség pedig 25 százaléka fölött rendelkezhet. A pénzügyi tárca adatai szerint egyébként a helyi önkormányzatok idén 130 millió lejhez jutottak ebből a forrásból.
Az idén hatályba lépett adóügyi jogszabály szerint immár minden értékesített ingatlan után adót kell fizetni. A korábbi gyakorlat szerint ugyanis három évnél hosszabb tulajdonviszony után a tulajdonos mentesült ez alól a kötelezettség alól. Ugyanakkor a három évnél fiatalabb ingatlanok eladásakor az adásvételi összeg 3 százalékát kell befizetni az államkasszába, amennyiben az öszszeg nem haladja meg a 200 000 lejt. Amennyiben az ingatlan ára több mint 200 000 lej, az adó összege 6000 lej, valamint annak az összegnek a 2 százaléka, amennyivel meghaladja a 200 000 lejt. A három évnél régebben épült ingatlanok esetében az adó az adásvétel összegének 2 százaléka, amennyiben nem haladja meg a 200 000 lejt, és 4000 lej, valamint a 200 000 lejt meghaladó összeg 1 százaléka, amennyiben igen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok