Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Jelentősen rontotta globális növekedési előrejelzését az OECD hétfőn publikált prognózisában, melyben az euróövezetre nagy teljesítménycsökkenést, Németországra pedig recessziót vetített előre a jövő évre vonatkozóan.
2022. szeptember 26., 15:592022. szeptember 26., 15:59
2022. szeptember 26., 16:242022. szeptember 26., 16:24
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a világgazdasági növekedés jövőre várhatóan meredeken, 2,2 százalékra lassul, a júniusi 2,8 százalékos előrejelzéshez képest, szemben a 2022-re prognosztizált 3,0 százalékos növekedéssel.
A párizsi székhelyű szervezet szerint az ukrajnai háború miatti energiaellátási zavarok, valamint a monetáris politika általános szigorítása szerte a világon gyengíti a gazdasági növekedési kilátásokat, mivel az infláció emiatt a vártnál hosszabb ideig magas marad.
– írja az OECD elemzése.
Az euróövezet GDP-növekedése az idei 3,1 százalékról 2023-ban mindössze 0,3 százalékra mérséklődik, szemben a júniusi 1,6 százalékos növekedésről tett előrejelzéssel.
Németország orosz gázellátástól erősen függő gazdasága pedig 0,7 százalékkal zsugorodik, szemben a júniusi prognózisban tett 1,7 százalékos GDP-növekedési előrejelzéssel. Az idei német növekedés 1,2 százalék lehet.
Az Egyesült Államok gazdasága jövőre csak 0,5 százalékkal növekszik, míg júniusban 1,2 százalékot jelzett az OECD. Az amerikai gazdaság az idén 1,5 százalékkal nő, szemben a 2,5 százalékos júniusi prognózissal.
A júniusi prognózisban még 4,4 százalékos kínai GDP-növekedést várt az OECD.
Az inflációs nyomás szinte mindenhol túlmutat majd az élelmiszereken és az energián, a vállalkozások pedig a gazdaság egészében át fogják hárítani a fogyasztókra a magasabb energia-, szállítási és munkaerőköltségeket. A szélesebb körű inflációs nyomás már 2022 elején is érzékelhető volt az Egyesült Államokban, de most már az euróövezetben is megfigyelhető, és kisebb mértékben Japánban is – írja az OECD.
A negyedik negyedévben és 2023-ban a legtöbb G20-országban az infláció már csökkenni fog. Az éves infláció 2023-ban azonban ezzel együtt is szinte mindenhol jóval a központi banki célok felett marad.
Növekedési kockázatot elsősorban az energiaellátás alakulása, az Európában kieső orosz energiahordozó-szállítások pótlása támaszt az OECD megítélése szerint. Az ellátási hiány jelentősen növekedhet, ha az orosz szállítások kiváltására szánt tételek Európai Unión kívülről nem valósulnak meg a várakozásoknak megfelelően, vagy ha a hideg tél miatt nagyobb lesz a gáz iránti kereslet.
A kínálat megfelelő diverzifikálása és a kereslet szabályozott csökkentése nélkül a hiány felhajtaná a globális energiaárakat, megingatná az üzleti bizalmat és a pénzügyi kondíciókat, valamint a vállalkozások számára a gázfelhasználás átmeneti korlátozását tenné szükségessé. Ilyen sokkok együttesen több mint 1,5 százalékponttal csökkenthetik az európai gazdaságok növekedését 2023-ban, és több mint 1,5 százalékponttal növelhetik az inflációt.
Egy ilyen fogatókönyv számos európai országot recesszióba taszítana 2023-ban. Globális szinten pedig az infláció 2023-ban valamivel több mint fél százalékponttal emelkedne, a GDP-növekedés pedig valamivel kevesebb mint fél százalékponttal csökkenne.
– tájékoztatott hétfőn a pénzügyminisztérium.
A nemzetközi pénzintézet romániai küldöttségének vezetője, Jan Kees Martijn egy júniusi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az IMF prognózisa szerint idén a román gazdaság 3,5 százalékkal, jövőre pedig 4,5 százalékkal bővül.
A pénzügyminisztériumi közleményben Adrian Câciu tárcavezető emlékeztetett arra, hogy tekintettel a Románia szomszédságában zajló háborúra, tavasszal az IMF még csak 2,2 százalékosra becsülte a román gazdaság idei növekedését. Szerinte a prognózis jelentős javítása a jelenlegi kormány adó-és költségvetési politikáját igazolja.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
szóljon hozzá!