„Jégre tett” cégek: rengeteg vállalkozást töröltek az első fél évben a romániai kereskedelmi társaságok jegyzékéből

Bíró Blanka 2019. szeptember 03., 15:02

Az első fél évben 53 százalékkal nőtt a cégjegyzékből törölt vállalkozások száma. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint ez az arány kimagasló, és már nem magyarázható a megszokott folyamattal, amikor cégek alakulnak és szűnnek meg.

A cég szentesíti az eszközt. Sokan csak egy-egy pályázat kedvéért alapítanak vállalkozást Fotó: Pixabay.com

Kimagaslóan megnőtt ebben az évben a romániai cégjegyzékből törölt vállalkozások száma. Az országos cégbíróság a napokban nyilvánosságra hozott statisztikai adatai szerint 2019 első hét hónapjában 53 százalékkal növekedett a nyilvántartásból törölt, vagyis felszámolt vállalkozások száma az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A székely megyék a lista végén

Idén augusztus elejéig az országban 74 189 céget töröltek. Szám szerint a legtöbb vállalkozás (8376) Bukarestben szűnt meg, de a fővárosban csak 11,6 százalékos a növekedés. A listán Iaşi megye következik 4065 törölt céggel, ami 108,35 százalékos növekedést jelent, majd Máramaros 2791 törölt céggel 132,5 százalékos növekedéssel, és Kolozs megye 2751 megszüntetett vállalkozással (33,35 százalékos növekedés). A lista végén Ialomiţa megye található, ahol mindössze 529 céget töröltek a jegyzékből, de ez is 55,59 százalékkal több, mint az elmúlt év első felében. Majd a két székely megye következik: Kovászna megyében 554 cég szűnt meg, ez 57,83 százalékkal több, mint tavaly, míg Hargita megyében 617 céget töröltek, ám ez csak 4,05 százalékos növekedést jelent. A százalékarányokat figyelembe véve messzemenően Teleorman megye vezet, ott 174,2 százalékkal ugrott meg a törölt cégek aránya egy év alatt, Beszterce-Naszód megyében 133,2 százalékkal, míg Máramaros megyében 132,5 százalékkal.

A cégbíróság adatai szerint a tevékenységi területeket figyelembe véve a legtöbb törölt cég nagybani és kiskereskedelemmel foglalkozott, de gépjárműjavító vállalkozások, mezőgazdasággal és építkezéssel foglalkozó cégek is nagy arányban szűntek meg.

A pályázatok állnak a jelenség mögött?

„Egy év alatt 53 százalékos arány kimagasló, ez már nem magyarázható a megszokott folyamattal, hogy cégek alakulnak és szűnnek meg” – szögezte le megkeresésünkre Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, a száraz adatok alapján nem lehet pontos következtetéseket levonni, hiszen jó lenne tudni ezeknek a megszüntetett cégeknek az átlag élettartamát. A gazdasági szakértő szerint

a kiugróan magas cégeltörlés hátterében az állhat, hogy ezeket a vállalkozásokat pályázási céllal alapították.

Az elmúlt években ugyanis nagyon sok céget hoztak létre a különböző pályázati kiírásokra, azok egy részét azonban, amennyiben nem sikerül megfelelően beindítani, a határidő lejárta és a kötelezettségek megszűnése után felszámolják.

„Az elmúlt években több olyan kiírás volt, amelynek az volt a feltétele, hogy új céget kellett alapítani, ezért nem valós, amikor előrukkolnak, hogy a pályázati támogatások eredményeként több tízezer új cég alakul országszerte, mert azt is követni kellene, hogy ezek közül mennyi marad életképes” – fogalmazta meg Édler András. Hozzátette, a tevékenységi területek nem mérvadók, mert a vállalkozások egy része nem éppen azzal foglalkozik, ami a bejegyzett fő tevékenységi kódja.
Arra is kitért, hogy sok vállalkozás esik áldozatul a hatóságok rossz kommunikációjának, idén például az egyéni vállalkozók (PFA) egy része arra „ébredt”, hogy a Cégbíróság törölte a jegyzékéből a kisvállalkozást, mert nem tartották be az előírásokat, és határidőre nem csökkentették legtöbb ötre a tevékenységi kódokat. Hasonlóképpen a cégeket is törlik, ha a székhelyre kötött bérleti szerződésük lejár, és azt határidőre nem hosszabbítják meg. „Javítani kell a hatóságok és a vállalkozók közötti kommunikációt” – összegzett Édler András.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat