A cég szentesíti az eszközt. Sokan csak egy-egy pályázat kedvéért alapítanak vállalkozást
Fotó: Pixabay.com
Az első fél évben 53 százalékkal nőtt a cégjegyzékből törölt vállalkozások száma. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint ez az arány kimagasló, és már nem magyarázható a megszokott folyamattal, amikor cégek alakulnak és szűnnek meg.
2019. szeptember 03., 15:022019. szeptember 03., 15:02
Kimagaslóan megnőtt ebben az évben a romániai cégjegyzékből törölt vállalkozások száma. Az országos cégbíróság a napokban nyilvánosságra hozott statisztikai adatai szerint 2019 első hét hónapjában 53 százalékkal növekedett a nyilvántartásból törölt, vagyis felszámolt vállalkozások száma az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Idén augusztus elejéig az országban 74 189 céget töröltek. Szám szerint a legtöbb vállalkozás (8376) Bukarestben szűnt meg, de a fővárosban csak 11,6 százalékos a növekedés. A listán Iaşi megye következik 4065 törölt céggel, ami 108,35 százalékos növekedést jelent, majd Máramaros 2791 törölt céggel 132,5 százalékos növekedéssel, és Kolozs megye 2751 megszüntetett vállalkozással (33,35 százalékos növekedés). A lista végén Ialomiţa megye található, ahol mindössze 529 céget töröltek a jegyzékből, de ez is 55,59 százalékkal több, mint az elmúlt év első felében. Majd a két székely megye következik: Kovászna megyében 554 cég szűnt meg, ez 57,83 százalékkal több, mint tavaly, míg Hargita megyében 617 céget töröltek, ám ez csak 4,05 százalékos növekedést jelent. A százalékarányokat figyelembe véve messzemenően Teleorman megye vezet, ott 174,2 százalékkal ugrott meg a törölt cégek aránya egy év alatt, Beszterce-Naszód megyében 133,2 százalékkal, míg Máramaros megyében 132,5 százalékkal.
„Egy év alatt 53 százalékos arány kimagasló, ez már nem magyarázható a megszokott folyamattal, hogy cégek alakulnak és szűnnek meg” – szögezte le megkeresésünkre Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, a száraz adatok alapján nem lehet pontos következtetéseket levonni, hiszen jó lenne tudni ezeknek a megszüntetett cégeknek az átlag élettartamát. A gazdasági szakértő szerint
Az elmúlt években ugyanis nagyon sok céget hoztak létre a különböző pályázati kiírásokra, azok egy részét azonban, amennyiben nem sikerül megfelelően beindítani, a határidő lejárta és a kötelezettségek megszűnése után felszámolják.
„Az elmúlt években több olyan kiírás volt, amelynek az volt a feltétele, hogy új céget kellett alapítani, ezért nem valós, amikor előrukkolnak, hogy a pályázati támogatások eredményeként több tízezer új cég alakul országszerte, mert azt is követni kellene, hogy ezek közül mennyi marad életképes” – fogalmazta meg Édler András. Hozzátette, a tevékenységi területek nem mérvadók, mert a vállalkozások egy része nem éppen azzal foglalkozik, ami a bejegyzett fő tevékenységi kódja.
Arra is kitért, hogy sok vállalkozás esik áldozatul a hatóságok rossz kommunikációjának, idén például az egyéni vállalkozók (PFA) egy része arra „ébredt”, hogy a Cégbíróság törölte a jegyzékéből a kisvállalkozást, mert nem tartották be az előírásokat, és határidőre nem csökkentették legtöbb ötre a tevékenységi kódokat. Hasonlóképpen a cégeket is törlik, ha a székhelyre kötött bérleti szerződésük lejár, és azt határidőre nem hosszabbítják meg. „Javítani kell a hatóságok és a vállalkozók közötti kommunikációt” – összegzett Édler András.
November 4-étől, hétfőtől ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben – írja az Economedia.ro a bukaresti energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!