2011. november 17., 08:092011. november 17., 08:09
Hozzáfűzte: a vasútállomás mögött, így a belvároshoz viszonylag közel található bútorgyárnak rendkívül jó az elhelyezkedése, a rendelkezésre álló 45 ezer négyzetméternyi alapterülete is alkalmassá teszi arra, hogy kis- és középvállalkozásoknak, illetve nagyvállalatoknak is irodahelyiséget biztosítson. Ráadásul a tervezett lakóházakat és középületeket is be tudja fogadni – részletezte a helyszínválasztás miértjét Ion Sturza. Az 1999 februárja és decembere között a Moldovai Köztársaság miniszterelnöki tisztségét is betöltő üzletember ugyanakkor elmondta: a kolozsvári befektetés mellett az szólt, hogy a Szamos-parti város megfelel a minimális követelményeknek: azaz egyetemi központ, rendelkezik szakképzett munkaerővel, valamint műszaki és egészségügyi ellátás szempontjából is elég fejlett.
A befektetői csoport ugyanakkor csak azt követően döntött a beruházás mellett, hogy piackutatásaikból kiderült: több európai és egyesült államokbeli távközlési és informatikai cég jelezte, szívesen áthelyezné egy-két részlegét Romániába. Újságírói kérdésre, hogy konkrétan mely cégek jelezték, hogy szívesen költöznének a kincses városba, Sturza elmondta: számos nagy névvel tárgyaltak a fent említett iparágakban, ugyanakkor ezek az információk bizalmasak, az érintett cégek nem járultak hozzá közzétételükhöz. Mint részletezte: fontos megemlíteni, hogy a befektetést teljes egészében saját tőkéjükből finanszírozzák, és nem bankhitelekből, a pénzintézetek amúgy is rossz szemmel nézik az ilyen típusú befektetéseket.
A beruházás kezdeti szakaszaiban a rendelkezésre álló terület felét, mintegy 22 ezer négyzetmétert alakítanak át úgy, hogy az irodahelyiségek mellett az kiállítási csarnokkal, sport- és szabadidőközponttal, éttermekkel, orvosi rendelővel és 17 ezer négyzetméter zöld területtel is rendelkezzen. Később 2000 négyzetméternyi területen lakásokat is építenek, ugyanis ennél többre úgy sincs kereslet a piacon. Sturza még elmondta: az elavult technológiával üzemelő bútorgyárat valahová a város szélére költöztetik, úgy tervezik, hogy a kezdeti munkálatokat három év alatt fejezik be. A 19. századi épület értékes részeit érintetlenül hagyják, csak a teljesen fölösleges raktárakat bontják le. A teljes beruházás becsült értéke a jelenlegi árak mellett 30-33 millió euróra rúg majd.
Romániába költöztetheti szlovákiai gyárait a Samsung-konszern – közölte az osztrák Wirtschaftsblatt gazdasági lap szlovák sajtóértesülésekre hivatkozva. A lap információi szerint ha az állam nem fizeti ki a szükséges szubvenciókat, a dél-koreai elektronikai vállalat mindkét üzemét bezárja, ennek következtében pedig 4000 alkalmazott maradhat állás nélkül. A szlovák gazdasági minisztérium egyik munkatársa szerint a konszern 28 millió eurós állami támogatás ellenében hajlandó lenne továbbra is megtartani 950 munkahelyet – a Samsung egyébként eddig mintegy 111 millió eurónyi támogatást kapott a kormánytól. Jozef Mihal szlovák munkaügyi miniszter jelenleg hivatalos látogatáson tartózkodik Dél-Koreában, amelynek során a Samsung gyárainak sorsáról is tárgyal az illetékesekkel, a vállalat vezetősége ugyanakkor nem nyilatkozott az üggyel kapcsolatban. A konszern 2002-ben helyezte át spanyolországi és nagy-britanniai számítógép- és televízió-alkatrészeket előállító egységeit Szlovákiába. A gyárak Romániába való költöztetése már akkor felmerült, a dél-koreai gyártó azonban végül előnyösebbnek találta a szlovák feltételeket. 2010-ben a Samsung volt Szlovákia legnagyobb exportőre. K. A. |
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.