Fotó: Pixabay.com
A romániai vállalkozóknak valós gondokat okozott a koronavírus-járvány, és nem szabad őket magukra hagyni – jelentette ki kedd délutáni sajtónyilatkozatában Klaus Iohannis államfő, miután a Cotroceni-palotában találkozott az üzleti szféra képviselőivel.
2020. május 05., 17:302020. május 05., 17:30
Kiemelte: ő maga még a szükségállapot kihirdetése előtt szorgalmazta, hogy a kormány szintjén alakuljon meg egy munkacsoport, a munkálatokban pedig a vállalkozók is aktívan vegyenek részt.
Elmondása szerint az elkövetkező időszakban az illetékesek minden erőfeszítésükkel azon lesznek, hogy fokozatosan megnyissák a gazdaság valamennyi ágazatát. „Azonosítjuk azokat az intézkedéseket, amelyekre szükség van, hogy a lazítás biztonságos körülmények között történjen. Sajnos a veszély nem múlt el, és nincsenek olyan adatok, amelyek arra utalnának, hogy a vírus magától eltűnne” – fogalmazott Románia elnöke. Jelezte:
Ami a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bértámogatását illeti, azt mondta, ezt még fenntartják, és új intézkedéseket vezetnek be „rugalmas munkára”. Ludovic Orban kormányfő előző esti nyilatkozatához hasonlóan
„A kormány megállapodott az Európai Bizottsággal, hogy minden vissza nem térítendő európai uniós alapot lehessen átirányítani a vállalatokhoz és a nagy infrastrukturális beruházásokhoz. Alapvető cél az állami beruházások serkentése minden téren, az energetikától a közlekedésen át az egészségügyig. Románia újjáépítését célzó tervről beszélünk” – jelentette ki Iohannis. Kitért arra is, hogy folytatódik a közigazgatás korszerűsítése s digitalizációja. „Románia jól jön ki ebből a válságból” – szögezte le a román államfő.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!