Drágább a fogyasztói kosár: a krumpli több mint húsz százalékkal kerül többe, mint az év elején
Fotó: Gábos Albin
A burgonya és a citrusfélék drágultak leginkább az év első hét hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. Júliusban 4,12 százalék volt a tavalyi hetedik hónaphoz mérten az infláció, ami ismét növekedés az előző hónapban jegyzett 3,8 százalék után.
2019. augusztus 12., 15:062019. augusztus 12., 15:06
2019. augusztus 12., 15:092019. augusztus 12., 15:09
A burgonya drágult a legjobban, 21,17 százalékkal, a lista második helyén a citrusfélék és más déli gyümölcsök állnak, 20,01 százalékos drágulással. Idén az élelmiszeripari termékek területén csak néhány esetben volt árcsökkenés, így a tojás ára 7,71 százalékkal, a szemes paszuly és más hüvelyeseké 2,18 százalékkal csökkent.
2019 júniusához képest a tojás ára júliusban 0,64 százalékkal emelkedett, a sertéshús 0,58 százalékkal lett drágább, a telemeáért pedig 0,55 százalékkal kellett többet fizetni. A krumpli 11,41 százalékkal, a gyümölcs 1,31 százalékkal lett olcsóbb. A nem élelmiszer jellegű termékek közül a dohány 6,18 százalékkal, az üzemanyag 4,79 százalékkal, a hőenergia 4,79 százalékkal lett drágább. Kevesebbe került a földgáz (-4,93%) és az elektromos energia (-0,61%).
A szolgáltatások közül júniushoz képest leginkább a légi közlekedés drágult (9,26 százalék), míg telefonszolgáltatások olcsóbbak lettek (-0,45 százalék).
Az INS ugyancsak hétfőn közzétett adatai szerint 4,1 százalékra nőtt az éves infláció júliusban a júniusban regisztrált 3,84 százalékról, miután az élelmiszerek 5,15 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű iparcikkek 3,44 százalékkal, a szolgáltatások 4,11 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel ezelőtt. A tavalyi év hasonló időszakához képest 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) szerint kiszámolt évi ráta 4,1 százalékos volt. Az elmúlt 12 hónapban (2018. augusztus - 2019. július) az előző 12 hónapos időszakhoz képest (2017. augusztus - 2018. július) a HICP alapján kiszámolt átlagos ráta 4 százalék, tájékoztat az INS.
Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója a múlt héten azt nyilatkozta, hogy a jegybank fenntartja év végére a 4,2 százalékos inflációs előrejelzését, a következő év végére pedig 3,4 százalékos pénzromlásra számít. Májusban a BNR 3,3 százalékra becsülte az inflációs rátát 2020 decemberére.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!