Drágább a fogyasztói kosár: a krumpli több mint húsz százalékkal kerül többe, mint az év elején
Fotó: Gábos Albin
A burgonya és a citrusfélék drágultak leginkább az év első hét hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. Júliusban 4,12 százalék volt a tavalyi hetedik hónaphoz mérten az infláció, ami ismét növekedés az előző hónapban jegyzett 3,8 százalék után.
2019. augusztus 12., 15:062019. augusztus 12., 15:06
2019. augusztus 12., 15:092019. augusztus 12., 15:09
A burgonya drágult a legjobban, 21,17 százalékkal, a lista második helyén a citrusfélék és más déli gyümölcsök állnak, 20,01 százalékos drágulással. Idén az élelmiszeripari termékek területén csak néhány esetben volt árcsökkenés, így a tojás ára 7,71 százalékkal, a szemes paszuly és más hüvelyeseké 2,18 százalékkal csökkent.
2019 júniusához képest a tojás ára júliusban 0,64 százalékkal emelkedett, a sertéshús 0,58 százalékkal lett drágább, a telemeáért pedig 0,55 százalékkal kellett többet fizetni. A krumpli 11,41 százalékkal, a gyümölcs 1,31 százalékkal lett olcsóbb. A nem élelmiszer jellegű termékek közül a dohány 6,18 százalékkal, az üzemanyag 4,79 százalékkal, a hőenergia 4,79 százalékkal lett drágább. Kevesebbe került a földgáz (-4,93%) és az elektromos energia (-0,61%).
A szolgáltatások közül júniushoz képest leginkább a légi közlekedés drágult (9,26 százalék), míg telefonszolgáltatások olcsóbbak lettek (-0,45 százalék).
Az INS ugyancsak hétfőn közzétett adatai szerint 4,1 százalékra nőtt az éves infláció júliusban a júniusban regisztrált 3,84 százalékról, miután az élelmiszerek 5,15 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű iparcikkek 3,44 százalékkal, a szolgáltatások 4,11 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel ezelőtt. A tavalyi év hasonló időszakához képest 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) szerint kiszámolt évi ráta 4,1 százalékos volt. Az elmúlt 12 hónapban (2018. augusztus - 2019. július) az előző 12 hónapos időszakhoz képest (2017. augusztus - 2018. július) a HICP alapján kiszámolt átlagos ráta 4 százalék, tájékoztat az INS.
Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója a múlt héten azt nyilatkozta, hogy a jegybank fenntartja év végére a 4,2 százalékos inflációs előrejelzését, a következő év végére pedig 3,4 százalékos pénzromlásra számít. Májusban a BNR 3,3 százalékra becsülte az inflációs rátát 2020 decemberére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
Félrekezelt súlyos beteghez hasonlította Romániát Radu Miruță gazdasági miniszter .
Kissé nőtt az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke júniusban az előző hónaphoz képest a hús-, a tej- és a növényi olajárak emelkedésének hatására az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján közzétett adatok szerint.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!