Drágább a fogyasztói kosár: a krumpli több mint húsz százalékkal kerül többe, mint az év elején
Fotó: Gábos Albin
A burgonya és a citrusfélék drágultak leginkább az év első hét hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. Júliusban 4,12 százalék volt a tavalyi hetedik hónaphoz mérten az infláció, ami ismét növekedés az előző hónapban jegyzett 3,8 százalék után.
2019. augusztus 12., 15:062019. augusztus 12., 15:06
2019. augusztus 12., 15:092019. augusztus 12., 15:09
A burgonya drágult a legjobban, 21,17 százalékkal, a lista második helyén a citrusfélék és más déli gyümölcsök állnak, 20,01 százalékos drágulással. Idén az élelmiszeripari termékek területén csak néhány esetben volt árcsökkenés, így a tojás ára 7,71 százalékkal, a szemes paszuly és más hüvelyeseké 2,18 százalékkal csökkent.
2019 júniusához képest a tojás ára júliusban 0,64 százalékkal emelkedett, a sertéshús 0,58 százalékkal lett drágább, a telemeáért pedig 0,55 százalékkal kellett többet fizetni. A krumpli 11,41 százalékkal, a gyümölcs 1,31 százalékkal lett olcsóbb. A nem élelmiszer jellegű termékek közül a dohány 6,18 százalékkal, az üzemanyag 4,79 százalékkal, a hőenergia 4,79 százalékkal lett drágább. Kevesebbe került a földgáz (-4,93%) és az elektromos energia (-0,61%).
A szolgáltatások közül júniushoz képest leginkább a légi közlekedés drágult (9,26 százalék), míg telefonszolgáltatások olcsóbbak lettek (-0,45 százalék).
Az INS ugyancsak hétfőn közzétett adatai szerint 4,1 százalékra nőtt az éves infláció júliusban a júniusban regisztrált 3,84 százalékról, miután az élelmiszerek 5,15 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű iparcikkek 3,44 százalékkal, a szolgáltatások 4,11 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel ezelőtt. A tavalyi év hasonló időszakához képest 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) szerint kiszámolt évi ráta 4,1 százalékos volt. Az elmúlt 12 hónapban (2018. augusztus - 2019. július) az előző 12 hónapos időszakhoz képest (2017. augusztus - 2018. július) a HICP alapján kiszámolt átlagos ráta 4 százalék, tájékoztat az INS.
Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója a múlt héten azt nyilatkozta, hogy a jegybank fenntartja év végére a 4,2 százalékos inflációs előrejelzését, a következő év végére pedig 3,4 százalékos pénzromlásra számít. Májusban a BNR 3,3 százalékra becsülte az inflációs rátát 2020 decemberére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!