Fotó: Pixabay.com
Közzétették a budapesti hatóságok a közbeszerzési tájékoztatót a Budapestet Kolozsvárral összekötő nagysebességű vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. A magyar kormány évek óta szorgalmazza a nagyszabású beruházást.
2020. január 28., 14:562020. január 28., 14:56
2020. január 28., 14:582020. január 28., 14:58
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt ajánlati/részvételi felhívás a Budapest és a kincses város közötti gyorsvasút országhatárig történő kiépítését célzó, költség-haszon elemzést is tartalmazó részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére vonatkozik. A Magyarépítők.hu által kedden szemlézett tájékoztatóban szereplő műszaki adatok értelmében a vasúti pálya magyarországi szakasza 250-300 kilométer hosszú lenne.
Tartalmaznia kell a tanulmánynak legkevesebb két, átlagosan legalább 70 135 lakosú város közösségi közlekedési rendszerébe történő csatlakozást, intermodális csomópontot is. Feltétel továbbá speciális műtárgyak, különösen nagyobb folyók, folyamok (elsősorban a Tisza, valamint a Körösök, Szamos) keresztezésénél, nagy forgalmú közutak keresztezésénél, városi környezetben, nehéz domborzati viszonyok között létesítendő műtárgyak, hidak, alagutak kiépítése. Az ajánlatok vagy részvételi kérelmek benyújtásának határideje 2020. február 26.
A 450 kilométer hosszúságú Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút kiépítésére a magyar kormány tett javaslatot évekkel ezelőtt, 2018 januárjában pedig az Orbán Viktor vezette kabinet jóvá is hagyta az infrastrukturális beruházás létrehozásának tervtanulmányait. Budapest egymilliárd forintot (3,2 millió euró) különített el a gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2018 februárjában tett bukaresti látogatása során tárgyalt a gyorsvasút megépítéséről a román külügyminisztérium akkori vezetőjével, Teodor Meleșcanuval. Akkor Szijjártó elmondta: egyetértés van Magyarország és Románia között abban, hogy a térség első TGV-típusú gyorsvasúti összeköttetése Budapest és Kolozsvár között épüljön meg.
Bár a kétoldalú tárgyalások során többször felvetődött, hogy a gyorsvasút-összeköttetést nem csak a magyar főváros és Kolozsvár, hanem Budapest és Bukarest között kellene megteremteni, a román hatóságok nem tettek konkrét lépéseket ebbe az irányba. A román államvasutak (CFR) két évvel ezelőtt a Krónika kérdésére közölte, szerződést kötött a Kolozsvár, Nagyvárad és Biharpüspöki közötti vasúti szakasz korszerűsítését és villamosítását célzó megvalósíthatósági tanulmány aktualizálására. Răzvan Cuc volt közlekedési miniszter tavaly áprilisban úgy nyilatkozott, a bukaresti tárca rendelkezik már egy megvalósíthatósági tanulmánnyal, amit a létező Kolozsvár–Biharpüspöki-vasútvonal korszerűsítésére készítettek el, hogy a vonalon közlekedő személyvonatok elérhessék az óránkénti 160 kilométeres sebességet. A munkálatok tervezése és kivitelezése viszont azóta sem kezdődött el.
Szakértők szerint egyébként egy 250 kilométeres sebességre alkalmas gyorsvasút építési költségei sík terepen mintegy tízmillió euróra rúgnak kilométerenként, hegyvidéken ugyanakkor a kilométerenkénti ár 80–100 millió euróra is emelkedhet. Ennek nyomán a Bukarest és Budapest között 850 kilométeren húzódó nagy sebességű vonat építési költsége becslések szerint elérheti a tízmilliárd eurót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás