Fotó: Pixabay.com
Közzétették a budapesti hatóságok a közbeszerzési tájékoztatót a Budapestet Kolozsvárral összekötő nagysebességű vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. A magyar kormány évek óta szorgalmazza a nagyszabású beruházást.
2020. január 28., 14:562020. január 28., 14:56
2020. január 28., 14:582020. január 28., 14:58
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt ajánlati/részvételi felhívás a Budapest és a kincses város közötti gyorsvasút országhatárig történő kiépítését célzó, költség-haszon elemzést is tartalmazó részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére vonatkozik. A Magyarépítők.hu által kedden szemlézett tájékoztatóban szereplő műszaki adatok értelmében a vasúti pálya magyarországi szakasza 250-300 kilométer hosszú lenne.
Tartalmaznia kell a tanulmánynak legkevesebb két, átlagosan legalább 70 135 lakosú város közösségi közlekedési rendszerébe történő csatlakozást, intermodális csomópontot is. Feltétel továbbá speciális műtárgyak, különösen nagyobb folyók, folyamok (elsősorban a Tisza, valamint a Körösök, Szamos) keresztezésénél, nagy forgalmú közutak keresztezésénél, városi környezetben, nehéz domborzati viszonyok között létesítendő műtárgyak, hidak, alagutak kiépítése. Az ajánlatok vagy részvételi kérelmek benyújtásának határideje 2020. február 26.
A 450 kilométer hosszúságú Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút kiépítésére a magyar kormány tett javaslatot évekkel ezelőtt, 2018 januárjában pedig az Orbán Viktor vezette kabinet jóvá is hagyta az infrastrukturális beruházás létrehozásának tervtanulmányait. Budapest egymilliárd forintot (3,2 millió euró) különített el a gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2018 februárjában tett bukaresti látogatása során tárgyalt a gyorsvasút megépítéséről a román külügyminisztérium akkori vezetőjével, Teodor Meleșcanuval. Akkor Szijjártó elmondta: egyetértés van Magyarország és Románia között abban, hogy a térség első TGV-típusú gyorsvasúti összeköttetése Budapest és Kolozsvár között épüljön meg.
Bár a kétoldalú tárgyalások során többször felvetődött, hogy a gyorsvasút-összeköttetést nem csak a magyar főváros és Kolozsvár, hanem Budapest és Bukarest között kellene megteremteni, a román hatóságok nem tettek konkrét lépéseket ebbe az irányba. A román államvasutak (CFR) két évvel ezelőtt a Krónika kérdésére közölte, szerződést kötött a Kolozsvár, Nagyvárad és Biharpüspöki közötti vasúti szakasz korszerűsítését és villamosítását célzó megvalósíthatósági tanulmány aktualizálására. Răzvan Cuc volt közlekedési miniszter tavaly áprilisban úgy nyilatkozott, a bukaresti tárca rendelkezik már egy megvalósíthatósági tanulmánnyal, amit a létező Kolozsvár–Biharpüspöki-vasútvonal korszerűsítésére készítettek el, hogy a vonalon közlekedő személyvonatok elérhessék az óránkénti 160 kilométeres sebességet. A munkálatok tervezése és kivitelezése viszont azóta sem kezdődött el.
Szakértők szerint egyébként egy 250 kilométeres sebességre alkalmas gyorsvasút építési költségei sík terepen mintegy tízmillió euróra rúgnak kilométerenként, hegyvidéken ugyanakkor a kilométerenkénti ár 80–100 millió euróra is emelkedhet. Ennek nyomán a Bukarest és Budapest között 850 kilométeren húzódó nagy sebességű vonat építési költsége becslések szerint elérheti a tízmilliárd eurót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás