2012. február 23., 09:202012. február 23., 09:20
Mint kifejtette: az egységes bérezési törvény hatályba lépése előtt eléggé zavarosak voltak a bérezésre vonatkozó jogszabályok, az önkormányzatok pedig igyekeztek ezt kihasználni. Sok helyen a viszonylag alacsony alapfizetés mellé számos különféle juttatást is jóváhagytak, így a közalkalmazottak a magánszférára vonatkozó átlagbér fölötti fizetéseket kaptak.
Az állami számvevőszék évente támadta a bíróságon ezen juttatások folyósítását, azonban a bíróságok az esetek több mint 90 százalékában az alkalmazottak javára döntöttek. Az egységes bérezési törvény megjelenését követően azonban hirtelen nagyot változott a helyzet: a bíróságok elkezdtek a munkaadók javára dönteni. Sokszor születtek a megelőző évek döntéseivel ellentétes határozatok, és az sem számított ritkának, hogy egy ügyben a különböző bíróságok egymásnak ellentmondó álláspontokat képviseljenek.
Ilyés Gyula szerint a kormány által az év második felére ígért 5-10 százalékos béremelés szinte semmivel sem javít a közalkalmazottak helyzetén, ugyanis a 25 százalékos bércsökkentéskor, illetve a pótlékok elvételekor sokan a jövedelmük 40-50 százalékát vesztették el, ugyanakkor a jövőben – a korábban kapott bérkiegészítések levonása során – akár további 30 százalékkal is csökkenhet a fizetésük. Ezért szerinte két opció van: vagy eltekint az állam a pótlékok visszafizetésétől, azaz teljes amnesztiát hirdet, vagy hosszú időre kitolja a jogtalanul kifizetett pótlékok visszaszerzésének határidejét.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.