Fotó: Bíró Blanka
Idegenforgalmi illeték bevezetését szorgalmazzák a háromszéki vállalkozók, elöljárók, szerintük az így befolyt összeget a turizmus népszerűsítésére lehetne fordítani.
2017. február 07., 17:502017. február 07., 17:50
Mint Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparikamara elnöke egy keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón kifejtette, az egylejes illetékből tavaly 520 ezer lej gyűlt volna össze, ám jelenleg csak Kovászna városában van érvényben az éjszakánkénti egylejes idegenforgalmi illeték.
László Endre, a kereskedelmi kamara alelnöke, a Romániai Utazási Irodák Egyesülete (ANAT) regionális alelnöke rámutatott, ezt az ötletet felvetette a sepsiszentgyörgyi önkormányzat gazdasági bizottságában is, de arra hivatkozva utasították vissza, hogy nehéz begyűjteni, és nem éri meg csak ezért egy alkalmazottat foglalkoztatni. A turisztikai szakember ellenben úgy véli, ez nem jelent pluszterhet, hiszen a pénzt a turista fizeti be a szálláshelyen, majd a vállalkozó negyedévenként továbbítja azt a települések költségvetésébe.
Grüman Róbert, a Kovászna megyei közgyűlés alelnöke eközben arról számolt be, hogy tavaly a megyei önkormányzat 600 ezer lejt, a sepsiszentgyörgyi tanács pedig 200 ezer lejt utalt a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesületnek, ebből a pénzből népszerűsítették a térséget, de ezt az összeget ki lehetne egészíteni az idegenforgalmi illeték bevezetésével.
A kezdeményezők szerint leginkább a top tíz befogadó településnek érné meg bevezetni az egylejes illetéket. A leglátogatottabbak Háromszéken Kovászna városa, ahová tavaly több mint 45 ezer turista érkezett, a többségük az állam által támogatott ingyenes vagy kedvezményes jegyekkel. A szociális turizmus különben torzítja a térség idegenforgalmi mutatóit. A második helyen Bálványos áll, a harmadik pedig Sepsiszentgyörgy, a tízes listán szerepel még Kézdivásárhely, Zabola, Árkos, Köröspatak, Bardóc-Olasztelek, Uzon és Kommandó, de a lista végén szereplő falvakba már csak évi 1000 és 1500 turista látogatott.
Különben Kovászna megye turisztikai forgalma tavaly tíz százalékkal növekedett az egy évvel korábbi adatokhoz képest, az idelátogatók száma megközelítette a „bűvös százezres\" határt. Grüman Róbert elmondta, a valóságban sokkal több turista volt, de a fekete turizmus nem szerepel a statisztikákban. A vendégek mintegy alig 10 százaléka érkezett más országból. „Mítosz, hogy a Székelyföldre elsősorban magyarországi turisták érkeznek” – szögezte le Grüman.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
szóljon hozzá!