Hiányzik a pénzügyi tudatosság Romániában: az ismeretlentől való félelem miatt a legtöbben bankban őrzik megtakarításaikat

Úgy tűnik, továbbra is bankban őrzi a legszívesebben megtakarításait a romániai lakosság, és a jóval jövedelmezőbb alternatívákra akkor sem esik a választása, ha az átlagpolgárok számára álomnak tűnő összeg van a birtokában. Ezt bizonyítja a banki letéteket garantáló alap (FGDB) friss összesítése is, amely szerint egyre több romániai lakosnak van 100 ezer eurót meghaladó banki letétje, számuk tavaly 7458-cal gyarapodott, elérve az 54 571-et.

A minap nyilvánosságra hozott adatsorok azt mutatják, hogy

a romániai lakosság lejben és különböző devizákban elhelyezett banki letétjei 2021. végén 283,9 milliárd lejre – nagyjából 58 milliárd euróra – rúgtak.

Az összegből több mint 20,7 százalékot tettek ki a 100 ezer eurót meghaladó letétek, amelyek összértéke elérte az 58,8 milliárd lejt (kb. 12 milliárd euró). Ekkora összeget márpedig nem csak azért kockázatos bankban tartani, mivel a jelenlegi igen alacsony kamatok mellett nemhogy hozná, inkább viszi a pénzt, hanem azért is, mert – mint ismeretes – a bank esetleges csődje esetén a garanciaalap csak 100 ezer euróig téríti meg a letéteket.

A Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt adatok szerint is sok esetben veszteséget eredményeztek tavaly a bankbetétek, vagyis

a lejárat napján a tulajdonos kevesebb pénzt vehetett ki, mint amennyit betett.

A 2021. január és 2022. január közötti időszakban a romániai polgárok közel 2,5 milliárd eurót helyeztek el a hazai bankokban, a letétek összege, tehát amit az előző években tettek be és ott tartottak, meghaladta a 24 milliárd eurót. Ebben az időszakban a magánszemélyek 12 milliárd lejt helyeztek el banki betétekbe, ezzel a teljes megtakarítás elérte a 165 milliárd lejt. A 2022. január 31-ei adatok szerint a magánszemélyeknek összesen 285 milliárd lejes megtakarításuk volt lejben, euróban vagy más valutában, 25 milliárd lejjel több, mint egy évvel korábban.

A Ziarul Financiar elemzői szerint ez a megszokással magyarázható, és azzal, hogy

ennél a módszernél már csak az egyszerűbb, ha valaki a matrac alatt tartja a megtakarításait.

A jegybank adatai szerint a vizsgált egy év alatt az eurós betétek egy év alatt átlagosan 0,05 százalékot kamatoztak, a hat hónapra és egy évre való lekötés esetén 0,1 százalékot. Ez egyértelműen veszteséget jelentett, mert a számla fenntartási költségek megközelítik az 1 százalékot. Tehát

aki betett 1000 eurót, egy év után 990 eurót kapott vissza.

Mindössze az jelenthetett nyereséget, hogy a lej 1,4 százalékot veszített értékéből az euróhoz képest.

A lejes letétetek kamatát pedig elvitte az infláció, vagyis a kivett pénzzel már kevesebbet vásárolhattak a tulajdonosok, mint amikor azt betették a bankba. A magánszemélyeknek átlag 1,4 százalékos volt a lejes betétek kamata, a csúcs a 2,39 százalék volt az egy éves vagy ennél hosszabb időre történő lekötés esetén, miközben az infláció 8,4 százalékos volt, tehát aki tavaly januárban helyezte el a pénzét a bankban, elveszítette az értékének közel 6 százalékát. Aki később tette be a megtakarításait, még többet fog veszíteni, mert az infláció folyamatosan emelkedik.

Több oka van annak, hogy az emberek a bankban helyezik el a megtakarított pénzüket, még akkor is, ha végül kevesebbet ér a pénzük, mint amikor betették – jelentette ki a Krónika megkeresésére Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója. Kifejtette, a hibásan felépített oktatási rendszer oda vezetett, hogy

az emberek többsége járatlan a pénzügyekben, az összeomlott piramisjátékok miatt sokan ódzkodnak a befektetési eszközöktől, másrészt megszokták, hogy ha pénzük van, beteszik a bankba, és „majd ott kamatozik”.

Szabó Árpád felidézte a kilencvenes évek elején a Caritas piramisjáték működtetői azt ígérték az embereknek, hogy a befektetett összeg nyolcszorosát kapják vissza, több százezer kárvallott több tízmillió dollárt veszített, utána az 1990-es évek végén az Országos Befektetési Alap (FNI) piramisjáték, amely szintén több mint 300 ezer személyt károsított meg. Az emberek „nyerni” akarnak, belemennek ismeretlen pénzügyi konstrukciókba, viszont mivel nagyon sokan „megégették magukat”, megmaradt a félelem, ma már ódzkodnak a befektetési lehetőségektől, inkább bankba teszik a megtakarításaikat – magyarázta a közgazdász, aláhúzva: a pénzügyi ismeretek hiányával függ össze, hogy az emberek elhitték, létezik 800 százalékos megtérülés.

„A pénzügyi alapismeretek oktatása teljesen hiányzik a hazai oktatási rendszerből, elavult elméleteket tanítanak, ahelyett hogy elmagyaráznák, mi a zárt végű befektetési alap, mi a különbség az életbiztosítás és nyugdíjbiztosítás között, hogyan kell kamatot számolni, miben különbözik a nominális és a reálkamat. Így történhetett meg, hogy az eurós kamatok kisebbek voltak, mint a számlakezelési és fenntartási költség, ennek ellenére betették az emberek a pénzüket. A lej utáni kamatok magasabbak voltak ugyan, ám ez esetben az ennél magasabb infláció miatt értéktelenedett el a megtakarítás” – ecsetelte a szakember.

Arra a kérdésünkre, hogy mit tegyünk mégis a megtakarításainkkal, Szabó Árpád a tájékozódást javasolta. Ajánlotta például Niall Fergusonnak A pénz felemelkedése című könyvét, amelyben – mint fogalmazott – a szerző pontosan, érthetően elmagyarázza a különböző befektetési típusokat, megtudhatjuk, mi az államkötvény, a biztosítás, a bankbetét, a részvény. Leírja többek között, hogy

ha születésekor a szülei 100 ezer dollárt fektettek volna ingatlanba, ötven év alatt annak megnégyszereződött volna az értéke, viszont ha tőzsdeindexen vásárolnak részvényt már hétszer annyit érne a befektetés.

„A közvélekedés szerint az ingatlan a legjobb befektetés, a tőzsdén mégis jobb hozamot lehet elérni, viszont az a különbség, hogy az ingatlanárak általában lassan, de állandóan kúsznak felfelé, a tőzsde viszont hol az egekben van, hol összeomlik, így ez utóbbi az erős idegzetű, magabiztos befektetőknek ajánlott” – fejtette ki a közgazdász. Hozzáfűzte: sokan javasolják a magánnyugdíjalapokat, ám ennek az a hátránya, hogy 60 éves korunk előtt nem jutunk hozzá a pénzünkhöz, akkor sem, ha hirtelen nagy szükség lenne rá.

Szabó Árpád személyes példáját is említette, ő minden hónapban egy kis összegre vásárol aranyat a tőzsdén, a nemesfémnek pedig az orosz–ukrán háború kitörése óta megugrott az árfolyama.

– tanácsolja a közgazdász.

Szabó Árpád kérdésünkre beszélt ugyanakkor arról is, hogy az ingatlanárak jelenleg elszálltak, mindenki összeomlásra számít, ám az általában nem akkor következik be, amikor sokan várják, viszont megtörténhet, ha senki sem számít rá. A háború megmutatta, mennyire „ingatag” lehet az ingatlanpiac, hiszen Ukrajnában rengeteg épületet lebombáztak.

Továbbgondolva a jelenlegi helyzetet, a mélyülő energiaválságot,

a közgazdász azt is javasolja, hogy aki teheti, fektessen be az energiahatékonyságot növelő eszközökbe, napkollektorokba, hőszivattyúkba, mert bár ez most nagy kiadás, de hatalmas megtakarítást eredményez a villany- és gázszámlán.

Szabó Árpád összességében a tájékozódást tartja a legfontosabbnak. Mint hangsúlyozta, megtehetjük, hogy alapkezelőre bízzuk a pénzünket, ám azt is körültekintően kell kiválasztani, mert lehetnek köztük csalók. „Mindenki maga dönti el, hogy megszerzi az alapos pénzügyi tudást, és gazdálkodik a pénzével, vagy odaadja egy alapkezelőnek, melyek ugyan magas kezelési költséget számolnak fel, de ez kiváltja a tandíjat” – összegezte a közgazdász.