Hiányzik a pénzügyi tudatosság Romániában: az ismeretlentől való félelem miatt a legtöbben bankban őrzik megtakarításaikat

Hiányzik a pénzügyi tudatosság Romániában: az ismeretlentől való félelem miatt a legtöbben bankban őrzik megtakarításaikat

Fotó: Jakab Mónika

Milliárdokat helyeztek el a romániai polgárok bankbetétként, holott ez a megtakarítási forma az elmúlt egy évben nem sok haszonnal kecsegtetett, sőt az alacsony kamatok és a magas infláció miatt egyenesen vitte a pénzt. A Krónika által megkérdezett szakértő szerint a pénzügyi ismeretekben való teljes járatlanság, a befektetési eszközöktől való félelem és a megszokás vezet oda, hogy Romániában sokan akkor is a bankbetétet választják, ha az nettó veszteséges.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2022. március 26., 13:572022. március 26., 13:57

Úgy tűnik, továbbra is bankban őrzi a legszívesebben megtakarításait a romániai lakosság, és a jóval jövedelmezőbb alternatívákra akkor sem esik a választása, ha az átlagpolgárok számára álomnak tűnő összeg van a birtokában. Ezt bizonyítja a banki letéteket garantáló alap (FGDB) friss összesítése is, amely szerint egyre több romániai lakosnak van 100 ezer eurót meghaladó banki letétje, számuk tavaly 7458-cal gyarapodott, elérve az 54 571-et.

A minap nyilvánosságra hozott adatsorok azt mutatják, hogy

a romániai lakosság lejben és különböző devizákban elhelyezett banki letétjei 2021. végén 283,9 milliárd lejre – nagyjából 58 milliárd euróra – rúgtak.

Az összegből több mint 20,7 százalékot tettek ki a 100 ezer eurót meghaladó letétek, amelyek összértéke elérte az 58,8 milliárd lejt (kb. 12 milliárd euró). Ekkora összeget márpedig nem csak azért kockázatos bankban tartani, mivel a jelenlegi igen alacsony kamatok mellett nemhogy hozná, inkább viszi a pénzt, hanem azért is, mert – mint ismeretes – a bank esetleges csődje esetén a garanciaalap csak 100 ezer euróig téríti meg a letéteket.

Alternatíva a matracra

A Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt adatok szerint is sok esetben veszteséget eredményeztek tavaly a bankbetétek, vagyis

a lejárat napján a tulajdonos kevesebb pénzt vehetett ki, mint amennyit betett.

A 2021. január és 2022. január közötti időszakban a romániai polgárok közel 2,5 milliárd eurót helyeztek el a hazai bankokban, a letétek összege, tehát amit az előző években tettek be és ott tartottak, meghaladta a 24 milliárd eurót. Ebben az időszakban a magánszemélyek 12 milliárd lejt helyeztek el banki betétekbe, ezzel a teljes megtakarítás elérte a 165 milliárd lejt. A 2022. január 31-ei adatok szerint a magánszemélyeknek összesen 285 milliárd lejes megtakarításuk volt lejben, euróban vagy más valutában, 25 milliárd lejjel több, mint egy évvel korábban.

A Ziarul Financiar elemzői szerint ez a megszokással magyarázható, és azzal, hogy

ennél a módszernél már csak az egyszerűbb, ha valaki a matrac alatt tartja a megtakarításait.

A jegybank adatai szerint a vizsgált egy év alatt az eurós betétek egy év alatt átlagosan 0,05 százalékot kamatoztak, a hat hónapra és egy évre való lekötés esetén 0,1 százalékot. Ez egyértelműen veszteséget jelentett, mert a számla fenntartási költségek megközelítik az 1 százalékot. Tehát

aki betett 1000 eurót, egy év után 990 eurót kapott vissza.

Mindössze az jelenthetett nyereséget, hogy a lej 1,4 százalékot veszített értékéből az euróhoz képest.

A lejes letétetek kamatát pedig elvitte az infláció, vagyis a kivett pénzzel már kevesebbet vásárolhattak a tulajdonosok, mint amikor azt betették a bankba. A magánszemélyeknek átlag 1,4 százalékos volt a lejes betétek kamata, a csúcs a 2,39 százalék volt az egy éves vagy ennél hosszabb időre történő lekötés esetén, miközben az infláció 8,4 százalékos volt, tehát aki tavaly januárban helyezte el a pénzét a bankban, elveszítette az értékének közel 6 százalékát. Aki később tette be a megtakarításait, még többet fog veszíteni, mert az infláció folyamatosan emelkedik.

Hiányos ismeretek, félelem és megszokás

Több oka van annak, hogy az emberek a bankban helyezik el a megtakarított pénzüket, még akkor is, ha végül kevesebbet ér a pénzük, mint amikor betették – jelentette ki a Krónika megkeresésére Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója. Kifejtette, a hibásan felépített oktatási rendszer oda vezetett, hogy

az emberek többsége járatlan a pénzügyekben, az összeomlott piramisjátékok miatt sokan ódzkodnak a befektetési eszközöktől, másrészt megszokták, hogy ha pénzük van, beteszik a bankba, és „majd ott kamatozik”.

Szabó Árpád felidézte a kilencvenes évek elején a Caritas piramisjáték működtetői azt ígérték az embereknek, hogy a befektetett összeg nyolcszorosát kapják vissza, több százezer kárvallott több tízmillió dollárt veszített, utána az 1990-es évek végén az Országos Befektetési Alap (FNI) piramisjáték, amely szintén több mint 300 ezer személyt károsított meg. Az emberek „nyerni” akarnak, belemennek ismeretlen pénzügyi konstrukciókba, viszont mivel nagyon sokan „megégették magukat”, megmaradt a félelem, ma már ódzkodnak a befektetési lehetőségektől, inkább bankba teszik a megtakarításaikat – magyarázta a közgazdász, aláhúzva: a pénzügyi ismeretek hiányával függ össze, hogy az emberek elhitték, létezik 800 százalékos megtérülés.

„A pénzügyi alapismeretek oktatása teljesen hiányzik a hazai oktatási rendszerből, elavult elméleteket tanítanak, ahelyett hogy elmagyaráznák, mi a zárt végű befektetési alap, mi a különbség az életbiztosítás és nyugdíjbiztosítás között, hogyan kell kamatot számolni, miben különbözik a nominális és a reálkamat. Így történhetett meg, hogy az eurós kamatok kisebbek voltak, mint a számlakezelési és fenntartási költség, ennek ellenére betették az emberek a pénzüket. A lej utáni kamatok magasabbak voltak ugyan, ám ez esetben az ennél magasabb infláció miatt értéktelenedett el a megtakarítás” – ecsetelte a szakember.

Galéria

Fotó: Pixabay.com

A tájékozódás megtérül

Arra a kérdésünkre, hogy mit tegyünk mégis a megtakarításainkkal, Szabó Árpád a tájékozódást javasolta. Ajánlotta például Niall Fergusonnak A pénz felemelkedése című könyvét, amelyben – mint fogalmazott – a szerző pontosan, érthetően elmagyarázza a különböző befektetési típusokat, megtudhatjuk, mi az államkötvény, a biztosítás, a bankbetét, a részvény. Leírja többek között, hogy

ha születésekor a szülei 100 ezer dollárt fektettek volna ingatlanba, ötven év alatt annak megnégyszereződött volna az értéke, viszont ha tőzsdeindexen vásárolnak részvényt már hétszer annyit érne a befektetés.

„A közvélekedés szerint az ingatlan a legjobb befektetés, a tőzsdén mégis jobb hozamot lehet elérni, viszont az a különbség, hogy az ingatlanárak általában lassan, de állandóan kúsznak felfelé, a tőzsde viszont hol az egekben van, hol összeomlik, így ez utóbbi az erős idegzetű, magabiztos befektetőknek ajánlott” – fejtette ki a közgazdász. Hozzáfűzte: sokan javasolják a magánnyugdíjalapokat, ám ennek az a hátránya, hogy 60 éves korunk előtt nem jutunk hozzá a pénzünkhöz, akkor sem, ha hirtelen nagy szükség lenne rá.

Szabó Árpád személyes példáját is említette, ő minden hónapban egy kis összegre vásárol aranyat a tőzsdén, a nemesfémnek pedig az orosz–ukrán háború kitörése óta megugrott az árfolyama.

Idézet
Az arany ára is mozog, ehhez a befektetéshez is kell egy kockázatvállaló hajlandóság, ezért például javallott a vagyon mindössze tíz százalékát aranyban tartani. Szintén 3–5 százalékot lehet kriptovalutában tartani, azok esetében nagyon magas a volatilitás, naponta sokat emelkedhet és eshet az árfolyam, de ha az összes megtakarításunk 3 százalékát fektetjük kriptóba, nem bukhatunk többet, mint ha minden pénzünket bankbetétbe helyezzük el”

– tanácsolja a közgazdász.

Szabó Árpád kérdésünkre beszélt ugyanakkor arról is, hogy az ingatlanárak jelenleg elszálltak, mindenki összeomlásra számít, ám az általában nem akkor következik be, amikor sokan várják, viszont megtörténhet, ha senki sem számít rá. A háború megmutatta, mennyire „ingatag” lehet az ingatlanpiac, hiszen Ukrajnában rengeteg épületet lebombáztak.

Továbbgondolva a jelenlegi helyzetet, a mélyülő energiaválságot,

a közgazdász azt is javasolja, hogy aki teheti, fektessen be az energiahatékonyságot növelő eszközökbe, napkollektorokba, hőszivattyúkba, mert bár ez most nagy kiadás, de hatalmas megtakarítást eredményez a villany- és gázszámlán.

Szabó Árpád összességében a tájékozódást tartja a legfontosabbnak. Mint hangsúlyozta, megtehetjük, hogy alapkezelőre bízzuk a pénzünket, ám azt is körültekintően kell kiválasztani, mert lehetnek köztük csalók. „Mindenki maga dönti el, hogy megszerzi az alapos pénzügyi tudást, és gazdálkodik a pénzével, vagy odaadja egy alapkezelőnek, melyek ugyan magas kezelési költséget számolnak fel, de ez kiváltja a tandíjat” – összegezte a közgazdász.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 13., hétfő

Több ezer eurós fizetést kínálnak a több százezer eurós gépek vezetéséért, még sincs jelentkező

Továbbra sem találni elegendő mezőgazdasági gépkezelőt Romániában, annak ellenére, hogy egyes helyeken – főleg Erdélyben – már 2-3 ezer eurós fizetéseket kínálnak.

Több ezer eurós fizetést kínálnak a több százezer eurós gépek vezetéséért, még sincs jelentkező
2024. május 13., hétfő

Románia biztosítja Izrael búzaellátásának nagy részét

Izrael élelmezésbiztonságának erősítése érdekében Avi Dichter mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter vészhelyzeti búzaellátási megállapodást kötött Bukarestben román hivatali partnerével, Florin Barbuval.

Románia biztosítja Izrael búzaellátásának nagy részét
2024. május 13., hétfő

Hét százalékon tartotta az alapkamatot a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa hétfői ülésén úgy döntött, hogy 7 százalékon tartja az alapkamatot.

Hét százalékon tartotta az alapkamatot a román jegybank
2024. május 13., hétfő

A munkabérek adóterheinek csökkentését követelték Bukarestben a szakszervezetek, amelyek nem hisznek a kormánynak

Bukarestben szervezett tiltakozó megmozdulást hétfőn az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) és 29 tagszervezete. A tüntetők 10 órától a kormánypalota előtt gyűltek össze, majd dél körül elindultak a gazdasági, a munkaügyi és a pénzügyminisztérium felé.

A munkabérek adóterheinek csökkentését követelték Bukarestben a szakszervezetek, amelyek nem hisznek a kormánynak
2024. május 13., hétfő

Felpörgött az autópiac, az e-kocsiknál csaknem 50 százalékos növekedést jegyeztek áprilisban

Idén áprilisban 33,2 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett új személyautók száma Romániában 2023 negyedik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 46,8 százalékos növekedést jegyeztek.

Felpörgött az autópiac, az e-kocsiknál csaknem 50 százalékos növekedést jegyeztek áprilisban
2024. május 12., vasárnap

Aszályos nyarak várhatóak, sorsdöntővé válik az öntözhető romániai területek nagysága

Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.

Aszályos nyarak várhatóak, sorsdöntővé válik az öntözhető romániai területek nagysága
2024. május 12., vasárnap

Tíz érv a totális elektromos átállás kikényszerítése ellen

Miközben uniós szintű törekvés a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában.

Tíz érv a totális elektromos átállás kikényszerítése ellen
2024. május 10., péntek

Kolozsvári céget vásárol fel a volt cseh miniszterelnök vállalata

Romániai céget vásárol fel Andrej Babis volt cseh miniszterelnök vállalata – írja az Economedia.ro.

Kolozsvári céget vásárol fel a volt cseh miniszterelnök vállalata
2024. május 10., péntek

Kevesebbet exportált Románia az első negyedévben, de azért csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya

Éves összevetésben 3,7 százalékkal csökkent a román export az első negyedévben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Kevesebbet exportált Románia az első negyedévben, de azért csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya
2024. május 09., csütörtök

Több mint 100 millió euróból mintegy 1000 településen ígérnek nagysebességű internetkapcsolatot

Jóváhagy a kormány csütörtöki ülésén egy közel 100 millió eurós beruházást, amelynek keretében országszerte mintegy 1000 településen építenek ki nagysebességű internetkapcsolatot biztosító hálózatot.

Több mint 100 millió euróból mintegy 1000 településen ígérnek nagysebességű internetkapcsolatot