Hetven százalékkal emelné az oktatási minisztérium a kezdő pedagógusok bérét három év alatt, az erre vonatkozó tervezetet néhány napja küldték el a munkaügyi tárcához – nyilatkozta Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter a B1 televízió egyik adásában.
2015. augusztus 20., 17:322015. augusztus 20., 17:32
2015. augusztus 20., 19:232015. augusztus 20., 19:23
A tárcavezető úgy fogalmazott: a projekt az elmúlt hetekben az oktatási szakszervezetekkel folytatott megbeszélések „gyümölcse”. Ígérete szerint az ügyben hétfőn Victor Ponta kormányfővel és Eugen Teodorovici pénzügyminiszterrel is tárgyalni fog. Simion Hancescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke a Hotnews.ro hírportálnak elmondta: a 70 százalékos béremelést több szakaszban, 2017 végéig hajtanák végre.
Egységes bérezési törvényt akarnak
Arra a kérdésre, hogy a megígért jelentős fizetésemelésről tudva, az oktatási rendszerben dolgozók miért tartják felháborítónak, hogy a kormány októbertől 25 százalékkal növeli az egészségügyi alkalmazottak bérét, Hancescu úgy fogalmazott: azt kifogásolják, hogy a kabinet nem dolgozott ki egységes bérezési törvényt, amely minden közalkalmazott juttatásának emelését tartalmazza.
„Két héttel azután, hogy a tanügyminiszterrel megállapodtunk a 70 százalékos fizetésnövelésben, arra ébredünk, hogy a kormány rendelettel készül megemelni egyes kategóriák juttatását ahelyett, hogy mindenkire vonatkozó jogszabályon dolgozna. Nem tudtuk eldönteni, hogy a kabinet mire készül” – magyarázta a szakszervezeti elnök.
Erre Sorin Cîmpeanu is kitért, mint rámutatott: a miniszterelnöknek az a kijelentése okozott felháborodást, miszerint sürgősségi kormányrendelettel kizárólag az orvosok béremelését rendelik el. Mint ismeretes, az egészségügyi alkalmazottak béremelésére vonatkozó hétfői bejelentés nyomán a tanügyi szakszervezetek általános sztrájk kirobbantásával fenyegetőztek, amennyiben nem járnak el velük szemben is hasonlóan.
Egyelőre nem tudni, miből finanszírozzák
Cîmpeanu egyelőre nem beszélt arról, hogy a 70 százalékos emelést miből finanszírozzák, mindössze annyit mondott, hogy erről majd hétfőn tárgyalnak. Hozzátette: a munkaügyi tárcának küldött tervezet a vidéken tanító pedagógusoknak szánt 5–20 százalékos pótlékot, az osztályfőnököket érintő 10 százalékos pluszösszeget és más többletjuttatást is tartalmaz.
A hétfői egyeztetésekkel kapcsolatban Simion Hancescu a Hotnews.ro-nak úgy nyilatkozott: szerették volna, ha már hamarabb sor kerül a megbeszélésre, „mert a tanügyben nagy az elégedetlenség”. A szakszervezeti elnök hozzátette: a magas rangú tisztségviselők bérének emelésével a kormány kinyitotta Pandóra szelencéjét, hiszen ezek után mindegyik közalkalmazott elvárja, hogy növeljék a juttatását.
Szerdán tárgyalnak az orvosok béremeléséről
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter eközben a Realitatea hírtelevízió csütörtöki adásában elmondta: a kormány szerdai, augusztus 26-i ülésén tárgyalja meg az egészségügyi alkalmazottak béremelésére vonatkozó sürgősségi rendelet végleges formáját.
„Egyelőre várjuk a javaslatokat az egészségügyi tárcától arra vonatkozóan, hogy pontosan hogyan kellene végrehajtani a fizetésnövelést” – mutatott rá Teodorovici. Hozzátette: szerinte az intézkedéshez szükséges jövő évi pénzkeret – mintegy 1,7 milliárd lej – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendelkezésére áll. Arra a kérdésre, hogy októbertől a nem orvosi személyzet juttatását is emelik-e 25 százalékkal, a miniszter úgy fogalmazott: erről azt követően döntenek, hogy az egészségügyi tárca illetékesei részletezik javaslataikat.
Nem ért egyet az egységes egészségügyi béremeléssel Călin Popescu Tăriceanu. A szenátus elnöke az RFI Rádiónak elmondta: az intézkedés ugyan „megszabadítja az országot az orvosok zsebébe csúsztatott borítékok rémálmától”, de szerinte igazságtalan lenne, ha a fizetésnövelés minden alkalmazottra vonatkozna. „A szakmai felkészültséget és eredményeket kellene értékelni. Én a felelősség mértékétől és az elvégzett munka minőségétől függően emelném a béreket” – fogalmazott.
Ellenzi a Transparency International a hálapénzt
Ellenzi a hálapénz legalizálását a Transparency International nemzetközi jogvédő szervezet, amely szerint az intézkedés megalázó lenne az orvosok számára, ráadásul a büntetőjogi felelősséget sem zárná ki, hiszen a pluszjuttatást elfogadó szakembereknek Victor Ponta miniszterelnök bejelentése szerint nehezen teljesíthető feltételeknek kellene megfelelniük. A szervezet szerint, ha törvényessé válik a csúszópénz, akkor az orvosi szakma elhivatottság helyett a szakember és a páciens közötti tranzakción fog alapulni abban az esetben is, ha a beteg a kezdeményező.
Victor Ponta hétfőn, az egészségügyi rendszerben tervezett béremelés bejelentésekor arról is beszélt, hogy az igazságügyi minisztérium az egészségügyi alkalmazottak képviselőivel közösen olyan törvénytervezeten dolgozik, amely alapján ismét törvényessé válik „az orvosoknak, asszisztenseknek stb. adott pluszhozzájárulás”, de ehhez három feltételnek kell teljesülnie.
„A hozzájárulást nem szabályozhatja az orvos, az összeget a vizsgálat, kezelés után lehet csak elfogadni, az alkalmazottnak pedig be kell jelentenie a támogatást, azaz adót kell fizetnie utána. Amennyiben mind a három feltétel teljesül, az alkalmazottat nem terheli büntetőjogi felelősség” – fogalmazott a kormányfő.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
szóljon hozzá!