Fotó: A szerző felvétele
2011. február 15., 10:132011. február 15., 10:13
Michel Lamoot, a Real romániai vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: az országos projektet január utolsó napján indították útjára Temesváron, Nagyvárad pedig a második állomás, amelyet újabbak követnek majd az ország többi, mezőgazdasági vagy egyéb termelői potenciállal rendelkező részein. A vezérigazgató hangsúlyozta: nincs arról szó, hogy a Real az importárut próbálná eltüntetni a polcokról, hiszen ez lehetetlen is volna – a projekt célja inkább az, hogy az eddiginél jóval nagyobb teret biztosítson azoknak a termelőknek, akik földrajzilag közel élnek az üzletekhez, és így friss és minőségi, valószínűleg nem is drága árut juttathatnának el a hipermarketekbe.
Becslése szerint jelenleg a Real által kínált áru kilencven százaléka származik román cégektől, és csak a többi az üzletlánc saját importjából, de tény, hogy a hazai vállalkozások jó része is külföldről, például Törökországból vagy Lengyelországból szerzi be az árut, tehát valójában az is import – ennek pedig szerinte nincs túl sok értelme. A most felkínált partnerség a kistermelők számára is garanciát jelenthetne arra, hogy betakarítás után lesz hol értékesíteni a zöldségeket-gyümölcsöket, az üzletlánc pedig speciális, hosszú távú szerződéseket köt majd velük, nem pedig 2-3 éves lejáratúakat, ahogy ez a retail-rendszerben egyébként szokás – részletezte Michel Lamoot. „Valójában most felborítunk egy szabályt azzal, hogy nem Bukarestben kezdjük a potenciális beszállítók felkutatását, hanem helyben” – hangsúlyozta az igazgató, s hozzátette: a megkötendő hosszú lejáratú szerződések a kistermelőnek akár bankhitel felvételében is segíthetnek, hiszen egyfajta garanciát is biztosítanak.
A Real két dolgot vár el leendő helyi beszállítóitól: minőséget és megbízhatóságot – szögezte le az igazgató. Alapvető fontosságú ugyanis, hogy az előre megkötött szerződésben foglaltakat a termelő teljesítse. A szerződésnek és a hamar kézhez kapott fizetségnek köszönhetően már jó előre tudja, mennyi vetőmagot, trágyát kell megvásárolnia ahhoz, hogy az ígért menynyiséget később betakaríthassa. Az igazgató becslése szerint több találkozót követően, márciusban vagy áprilisban alá is írhatják az első szerződéseket, de a felkínált lehetőség a továbbiakban is megmarad.
Eközben egy törvénytervezet is készülőben van, amely arra kötelezné a Romániában tevékenykedő hipermarketláncokat, hogy egy-egy üzlet területének legalább tíz százalékán kizárólag helyi termékeket tegyenek a polcra – olyasmit, ami az illető megye termelőitől származik. A tervezetet egy liberális és egy demokrata-liberális párti képviselő, Horea Uioreanu és Mircia Giurgiu terjesztette elő. A két honatya úgy véli, a nagy viszonteladók tulajdonképpen akadályozzák a helyben előállított élelem és egyéb termékek eladását, nehéz helyzetbe hozva ezzel a kistermelőket. Indoklásuk szerint az általuk kidolgozott törvénytervezet a romániai gazdaság fellendítésében is szerepet játszana, hiszen termelésre és fogyasztásra buzdítana. Uioreanu arra számít, hogy a javaslat a kormány részéről is támogatást nyer majd, hiszen Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter is megelégedését fejezte ki ezzel kapcsolatban. A liberális párti képviselő úgy fogalmazott, számít a hipermarket-láncok ellenállására, de úgy véli, az országnak nem érdeke, hogy a kínai fokhagymát és a dél-afrikai paradicsomot támogassa, sokkal inkább a tordai hagymát és a noszolyi sajtot. A törvénytervezetben 5000 és 10 000 lej közötti bírságot is kilátásba helyeznek azok számára, akik majd nem teljesítik az előírásokat.
A mezőgazdasági miniszter egyébként a napokban úgy nyilatkozott: nincs igaza annak, aki azzal rémisztget, hogy Romániát élelmiszerválság fenyegetné, hiszen az ország mezőgazdasági potenciálja akkora, hogy nemhogy a lakosság ellátására, hanem exportra is jut, főleg akkor, ha a jelenleg parlagon levő területeket is megművelik. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a termelés rentábilis legyen – mondta a tárcavezető.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.