Romániában lakosonként alig három centiméternyi autópálya épült 1989 óta, háromszor kevesebb, mint Bulgáriában és hatszor kevesebb, mint Magyarországon – derült ki a România Liberă napilap internetes kiadásában hétfőn közzétett elemzésből.
2017. március 06., 15:412017. március 06., 15:41
2017. március 06., 20:532017. március 06., 20:53
Az országban 730 kilométernyi autópályán lehet közlekedni, ebből 570 kilométer épült a rendszerváltás óta eltelt több mint negyed évszázadban mintegy 14 milliárd lejes költséggel. Az ország állandó lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint 19 millióra csökkent, ebből a lap azt is kiszámolta, hogy minden lakos 736 lejt – a hazai minimálbér felét – fizetett a rá eső három centiméternyi autópályára.
Csigatempóban halad a sztrádaépítés Romániában
Az elmúlt évtized leggyengébb évének bizonyult 2016 az infrastruktúrafejlesztés szempontjából Romániában, ahol tavaly egyetlen kilométer új autópálya-szakaszt sem adtak át a forgalomnak. Sőt a korábbi évhez hasonlóan visszalépés történt a sztrádaépítés terén, mivel a román állam újabb szakaszon volt kénytelen felbontani a szerződést a kivitelezővel.
Románia – az utolsó előtti helyen álló Bulgáriától is messze leszakadva – sereghajtó az Európai Unióban a lakosságarányos autópálya-hálózat hossza tekintetében. Az ország lakosonként 3,8 centiméternyi gyorsforgalmi úttal rendelkezik, míg a szomszédos Bulgária 8,5 centiméterrel. A România Liberă által közölt összehasonlító táblázat szerint Magyarország az egy lakosra jutó 18,2 centiméternyi autópályával Franciaországot (17,2 cm) és Németországot (15,6 cm) is megelőzi és alig marad el Ausztriától (19,7 cm). A táblázat élén Spanyolország (32,3 cm) és Horvátország (31,4 cm) áll.
Az MTI által idézett România Liberă szerint az a kevés gyorsforgalmi út, ami mégis megépült Romániában, jóval drágább volt, mint az uniós átlag, annak ellenére, hogy egyes szakaszok meglehetősen kétes minőségűek. Erre a legjobb példa az a 22 kilométeres, 2014-ben átadott Szeben megyei sztrádaszakasz, amelyet néhány hónap múltán több mint egy évig lezártak, hogy egy megrepedezett több száz méternyi részét az alapozástól kezdve teljesen újjáépítsék.
Románia legdrágább autópályájának, az észak-erdélyi sztrádának az amerikai Bechtel által épített, Kolozsvárt elkerülő 52 kilométeres szakasza bizonyult, amelyért a román állam – az előnytelen szerződés, az állami finanszírozás akadozása és az építőtelepek sorozatos lezárása és újranyitása miatt – több mint 1,3 milliárd eurót fizetett ki. A Bechtel-sztárda minden kilométere 25 millió eurójába került az országnak, hiszen erre az építkezésre Románia nem vehetett igénybe uniós támogatást.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!