Hadüzenet az adócsalásnak, a terror pénzelésének: átláthatóbbá váltak a banki pénzmozgások

A pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelem jegyében hétfőtől az Országos Adóhatóság (ANAF) hozzáfér minden romániai bankszámlához, a pénzintézetek kötelesek megküldeni a kért adatokat a magánszemélyek és cégek számlái esetében egyaránt.

Az adóhivatal elektronikus központi rendszerében tíz évig tárolják az adatokat, és azokhoz az ANAF mellett a bűnüldöző szervek, a titkosszolgálatok, a Román Nemzeti Bank (BNR), a Pénzügyi Felügyelet (ASF), a szerencsejáték-hatóság, valamint a pénzmosás megelőzéséért és leküzdéséért felelős hatóság is hozzáfér, mint ahogy megalapozott kérésre és együttműködési megállapodás alapján a helyi adóügyi hatóságok is.

Egy európai uniós irányelv átültetéséről van szó a romániai joggyakorlatba.

Mint Adrian Bența közgazdász a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, olyan nagy újdonságot nem jelent a mostani lépés, mivel az ANAF eddig is kapott információkat a bankoktól a pénzmosással vagy terrorizmussal gyanúsított személyek bankszámlájáról, a lényeges változás az, hogy most már minden kontóhoz hozzáférhetnek.

– vallja az elemző.

Az Economica.net gazdasági hírportál közben hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a matrac alatt tartott összegek maradnak rejtve az adóhatóság előtt, hanem a Revolut fintech cégnél számlán tárolt pénzek is. Az ANAF maximum a Revolut által a Libra Internet Banknál levő számlájához férhet hozzá, az ügyfelek egyéni számlaihoz nem. Ennek oka elsősorban, hogy a Revolut nem romániai pénzintézet. Viszont abban az esetben, ha a Revolut székhelyéül szolgáló Litvániában egy bíróság ezt elrendeli, akkor a Revolut-számlákat is zárolhatja a román adóhatóság.

„A teljes átláthatóságot biztosítja, hogy a pénzmosás elleni törvény értelmében a magánszemélyek és a cégek számláinak adatai bekerülnek az adóhivatal elektronikus központi rendszerébe” – szögezte le megkeresésünkre Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Mint ő is hangsúlyozta, a jogszabály egy európai uniós irányelv életbe léptetése, nem mond ellent az általános adatkezelési szabályoknak (GDPR), és a biztonság szempontjából sem jelent megnövekedett kockázatot. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta:

az eddig is működött, hogy minden tízezer eurónál nagyobb értékű pénzmozgást a bankok automatikusan, kérés nélkül jelentettek az adóhivatalnak.

„Az új rendelkezésre sokan felkapják a fejüket, hogy ez pluszadózást eredményez, hiszen átláthatóbbak lesznek a tranzakciók, ám annak, aki eddig is törvényesen intézte a pénzügyeit, becsületesen befizette az adóját, nincs mitől tartania. Az viszont egyértelmű, hogy olyan jövedelmek után is adózni kell, amit eddig megpróbáltak elrejteni” – mutatott rá a pénzügyi szakértő.

Meglátása szerint amúgy pénzügyi kultúra, neveltetés kérdése, hogy ki milyen irányba szeretné, ha elmozdulna az ország.

Ha azt szeretnénk, hogy visszaszorítsuk az adócsalást, mindenki egyenlő bánásmódban részesüljön, online intézhessük a pénzügyeinket, akkor erre a lépésre szükség van, sőt ennél is tovább kell lépni.

„Nem az a megoldás, hogy az arab országokhoz hasonlóan teljes felügyelet nélkül hagyjuk a pénzügyi mozgásokat” – vallja Bordás Attila, aki szerint a félmegoldások nem vezetnek eredményre, Románia harminc éve toporog a félig átlátható rendszerben, ami nem vezetett semmi jóra.

„A félátláthatóság a korrupció melegágya, és növeli a rendszer iránti bizalmatlanságot. Fennáll a gyanúja, hogy akiknek van valamilyen rálátásuk a rendszerre, visszaélnek az információkkal. Ez viszont a teljes átláthatóság esetén nem fordulhat elő” – részletezte a szakértő. Hozzátette,

nem kizárt, hogy az elmúlt harminc évben szándékosan tartották fenn Romániában a félmegoldást, mert a „zavarosban jobban lehet halászni”.

Bordás Attila úgy véli, ennél is tovább kellene lépni, az adóhivatalnak nemcsak passzív adatbázist kell fenntartania, hanem aktívan kellene használja azt. Mint mondta, Angliában, Németországban már online lehet céget létrehozni, könyvelni, az adó-visszaigénylések esetén sincs szükség további ellenőrzésekre, hiszen minden mozgás látható, sőt az áfát nem kell visszaigényelni, ha az adóhivatal látja, hogy tartozik, visszautalja az összeget a cég számlájára.

Bordás Attila hangsúlyozta, nem növekedett annak a kockázata, hogy adathalászok jutnak bizalmas információkhoz, szerinte az teljesen kizárt, hogy az adóhivatalhoz kerülő adatok alapján, pénzt nyúljanak le valakinek a számlájáról. Mint magyarázta,

a központi elektronikus nyilvántartás egy passzív adatbázis, tartalmazza a magánszemélyek, cégek adatait, a számla adatait, a pénzügyi mozgásokat, de nem biztosít aktív hozzáférést a számlához,

nem lehet onnan a számlához „visszanyúlni”. Adatmozgás eddig is működött, fordított irányba is, hiszen a bankok az elmúlt években már nem kértek jövedelemigazolást a hitelkérelmek elbírálásához. Az adóhivatallal törvényesen megkötött egyezmény alapján lekérték mennyi adót fizetett be a kérelmező, annak alapján kiszámolták a nettó jövedelmét.

Az internetes feltörések szempontjából nincs százszázalékos biztonság, a bankok adatait is fel lehetett törni, ám ez a pluszadatmozgás nem jelent többletkockázatot. A bankpiaci szakember ugyanakkor rámutatott, az európai uniós jóváhagyással működő pénzintézetek esetében egy banknál legtöbb százezer eurós letétre garanciát vállalnak.

Bordás Attila ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, minden pénzügyi mozgást továbbra sem lehet követni, hiszen például

a Revolut-számlákon levő mozgást nem jelentik, ezeket az összegeket zárolni sem lehet.

A Revolut Angliából Litvániába tette át a székhelyét, ezeknek a számláknak a követése, zárolása csak akkor lehetséges, ha azt a litván törvények lehetővé teszik – húzta alá ő is. Rámutatott egyúttal arra is, hogy ezenkívül többféle elektronikus pénz létezik, amelyek mozgása láthatatlan, a világ pénzügyi felügyeletei nem tudják követni. „A feketegazdaság általában nem banki átutalással működik, azonban ez a törvény mégis jó lépés az átláthatóság, a digitalizáció felé” – összegzett Bordás Attila.