Átlátszó zseb. A kizárólag legális tranzakciókat lebonyolítóknak nincs miért aggódniuk
Fotó: Pinti Attila
„A feketegazdaság általában nem banki átutalással működik, azonban ez a törvény mégis jó lépés az átláthatóság, a digitalizáció felé” – értékelt a Krónika megkeresésére Bordás Attila bankpiaci szakember, akit azt követően kerestünk meg, hogy hétfőtől az adóhatóságnak betekintése van minden bankszámlába. A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese szerint a módosítástól nem kell tartania annak, aki törvényesen jár el.
A pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelem jegyében hétfőtől az Országos Adóhatóság (ANAF) hozzáfér minden romániai bankszámlához, a pénzintézetek kötelesek megküldeni a kért adatokat a magánszemélyek és cégek számlái esetében egyaránt.
Az adóhivatal elektronikus központi rendszerében tíz évig tárolják az adatokat, és azokhoz az ANAF mellett a bűnüldöző szervek, a titkosszolgálatok, a Román Nemzeti Bank (BNR), a Pénzügyi Felügyelet (ASF), a szerencsejáték-hatóság, valamint a pénzmosás megelőzéséért és leküzdéséért felelős hatóság is hozzáfér, mint ahogy megalapozott kérésre és együttműködési megállapodás alapján a helyi adóügyi hatóságok is.
Mint Adrian Bența közgazdász a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, olyan nagy újdonságot nem jelent a mostani lépés, mivel az ANAF eddig is kapott információkat a bankoktól a pénzmosással vagy terrorizmussal gyanúsított személyek bankszámlájáról, a lényeges változás az, hogy most már minden kontóhoz hozzáférhetnek.
– vallja az elemző.
Az Economica.net gazdasági hírportál közben hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a matrac alatt tartott összegek maradnak rejtve az adóhatóság előtt, hanem a Revolut fintech cégnél számlán tárolt pénzek is. Az ANAF maximum a Revolut által a Libra Internet Banknál levő számlájához férhet hozzá, az ügyfelek egyéni számlaihoz nem. Ennek oka elsősorban, hogy a Revolut nem romániai pénzintézet. Viszont abban az esetben, ha a Revolut székhelyéül szolgáló Litvániában egy bíróság ezt elrendeli, akkor a Revolut-számlákat is zárolhatja a román adóhatóság.
„A teljes átláthatóságot biztosítja, hogy a pénzmosás elleni törvény értelmében a magánszemélyek és a cégek számláinak adatai bekerülnek az adóhivatal elektronikus központi rendszerébe” – szögezte le megkeresésünkre Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Mint ő is hangsúlyozta, a jogszabály egy európai uniós irányelv életbe léptetése, nem mond ellent az általános adatkezelési szabályoknak (GDPR), és a biztonság szempontjából sem jelent megnövekedett kockázatot. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta:
„Az új rendelkezésre sokan felkapják a fejüket, hogy ez pluszadózást eredményez, hiszen átláthatóbbak lesznek a tranzakciók, ám annak, aki eddig is törvényesen intézte a pénzügyeit, becsületesen befizette az adóját, nincs mitől tartania. Az viszont egyértelmű, hogy olyan jövedelmek után is adózni kell, amit eddig megpróbáltak elrejteni” – mutatott rá a pénzügyi szakértő.
A „Nagy Testvér” fi gyel. Minden banki tranzakcióra, bankszámlára rálátása van mostantól az Országos Adóhatóságnak
Fotó: Haáz Vince
Meglátása szerint amúgy pénzügyi kultúra, neveltetés kérdése, hogy ki milyen irányba szeretné, ha elmozdulna az ország.
„Nem az a megoldás, hogy az arab országokhoz hasonlóan teljes felügyelet nélkül hagyjuk a pénzügyi mozgásokat” – vallja Bordás Attila, aki szerint a félmegoldások nem vezetnek eredményre, Románia harminc éve toporog a félig átlátható rendszerben, ami nem vezetett semmi jóra.
„A félátláthatóság a korrupció melegágya, és növeli a rendszer iránti bizalmatlanságot. Fennáll a gyanúja, hogy akiknek van valamilyen rálátásuk a rendszerre, visszaélnek az információkkal. Ez viszont a teljes átláthatóság esetén nem fordulhat elő” – részletezte a szakértő. Hozzátette,
Bordás Attila úgy véli, ennél is tovább kellene lépni, az adóhivatalnak nemcsak passzív adatbázist kell fenntartania, hanem aktívan kellene használja azt. Mint mondta, Angliában, Németországban már online lehet céget létrehozni, könyvelni, az adó-visszaigénylések esetén sincs szükség további ellenőrzésekre, hiszen minden mozgás látható, sőt az áfát nem kell visszaigényelni, ha az adóhivatal látja, hogy tartozik, visszautalja az összeget a cég számlájára.
Bordás Attila hangsúlyozta, nem növekedett annak a kockázata, hogy adathalászok jutnak bizalmas információkhoz, szerinte az teljesen kizárt, hogy az adóhivatalhoz kerülő adatok alapján, pénzt nyúljanak le valakinek a számlájáról. Mint magyarázta,
nem lehet onnan a számlához „visszanyúlni”. Adatmozgás eddig is működött, fordított irányba is, hiszen a bankok az elmúlt években már nem kértek jövedelemigazolást a hitelkérelmek elbírálásához. Az adóhivatallal törvényesen megkötött egyezmény alapján lekérték mennyi adót fizetett be a kérelmező, annak alapján kiszámolták a nettó jövedelmét.
Az internetes feltörések szempontjából nincs százszázalékos biztonság, a bankok adatait is fel lehetett törni, ám ez a pluszadatmozgás nem jelent többletkockázatot. A bankpiaci szakember ugyanakkor rámutatott, az európai uniós jóváhagyással működő pénzintézetek esetében egy banknál legtöbb százezer eurós letétre garanciát vállalnak.
Fotó: Pixabay.com
Bordás Attila ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, minden pénzügyi mozgást továbbra sem lehet követni, hiszen például
A Revolut Angliából Litvániába tette át a székhelyét, ezeknek a számláknak a követése, zárolása csak akkor lehetséges, ha azt a litván törvények lehetővé teszik – húzta alá ő is. Rámutatott egyúttal arra is, hogy ezenkívül többféle elektronikus pénz létezik, amelyek mozgása láthatatlan, a világ pénzügyi felügyeletei nem tudják követni. „A feketegazdaság általában nem banki átutalással működik, azonban ez a törvény mégis jó lépés az átláthatóság, a digitalizáció felé” – összegzett Bordás Attila.
2025 januárjában tíz uniós tagországban 1000 euró alatt volt az országos minimálbér – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön kiadott közleményében üdvözölte Donald Trump amerikai elnök bejelentését a kölcsönös vámok felfüggesztéséről, és azt mondta: ez fontos lépés a globális gazdaság stabilizálása felé.
Romániában 250 ezer üresen álló lakást tartanak nyilván a statisztikák. A lakástulajdonosok vagy nem tartózkodnak az országban, vagy hétvégi házakról, nyaralókról van szó, amelyek az év legnagyobb részében lakatlanok.
Új gyárat nyit Romániában egy német vállalat – jelentette be Marcel Ciolacu a kabinet szerdai ülésének elején. A kormányfő szerint az üzemben utasszállító repülőgépekhez fognak alkatrészeket gyártani.
A bukaresti kormány által az idei év első három hónapjában felvett hitelek összege 94 milliárd lej volt, ami 16,2 milliárd lejjel haladja meg a 2024 első három hónapjában regisztrált szintet – számolta ki a Profit.ro gazdasági szakportál.
A tavalyi negyedik negyedévben 2023 utolsó három hónapjához mérten a lakásárak 4,9 százalékkal, a bérleti díjak 3,2 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Az oktatási minisztérium szerdán bejelentette, hogy idén is folytatódik az Euro200 elnevezésű számítógép-vásárlási program.
A politikusoknak a romániai fejlődésüknek kedvező feltételeket kell teremteniük külföldi befektetők számára – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan ügyvivő államfő.
Az idei év első két hónapjában 5,62 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 35,1 százalékkal nagyobb, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Terv szerint halad Románia OECD-csatlakozásának folyamata, mivel a 25-ből már 13 bizottságban lezárta a tárgyalásokat, legutóbb a vállalatirányítási bizottságban – számolt be szerdán a Facebook-oldalán Marcel Ciolacu kormányfő.
1 hozzászólás