Fotó: Rostás Szabolcs
A romániaiak közel háromnegyede inkább hazai termékeket vásárol, még akkor is, ha azok drágábbak, miközben 62,7 százalékuk úgy véli, hogy a romániai mezőgazdasági termékek ritkábbak a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncoknál, mivel azok inkább a külföldről származó termékeket részesítik előnyben – mutat rá az INSCOP által a News.ro hírügynökség megbízásából készített közvélemény-kutatás. A felmérésből az is kiderül, hogy a romániaiak 76,9 százaléka úgy véli, hogy válsághelyzetben először saját magukon kell segíteniük, és csak azután kérhetnek állami támogatást.
2024. március 19., 12:572024. március 19., 12:57
A közvélemény-kutatás eredményeit ismertető keddi írás szerint a megkérdezettek 72,2 százaléka mondta azt, hogy inkább romániai termékeket vásárol, még akkor is, ha azok drágábbak, míg 26,3 százalék inkább a legjobb árú termékeket preferálja, akár romániai, akár külföldi. 1,5 százalék nem tudja, vagy nem válaszolt erre a kérdésre.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy pártpreferencia szerint hogyan oszlik meg a hazai terméket választók aránya. Kiderült: különösen a PSD–PNL és az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) szavazói, a 45 év felettiek, az inaktívak, a kékgallérosok, a vidéki lakosok és azok, akiknek nincs közösségi média fiókjuk azok, akik azt mondják, hogy szívesebben vásárolnak romániai termékeket, még akkor is, ha azok drágábbak.
Az AUR-szavazók, a 30 év alatti fiatalok, a potenciálisan aktív inaktívak nagyobb arányban nyilatkoznak úgy, mint a lakosság többi része, hogy inkább a legjobb árú termékeket vásárolják, akár román, akár külföldi termékeket.
A következő két hétben erőfeszítéseket tesz a kormány az energia, a gáz és az alapvető élelmiszerek árát kontrolláló mechanizmusok javítására – jelentette be a csütörtöki kormányülés kezdetén Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A megkérdezettek 33,4 százalék eközben úgy vélekedett, hogy a romániai mezőgazdasági termékek azért ritkábbak a nagyobb kiskereskedelmi láncoknál, mert a helyi termelés kicsi. A nem válaszolók aránya a teljes mintán belül 3,9 százalék.
Akik úgy gondolják, hogy a román mezőgazdasági termékek azért ritkábbak a nagy kereskedelmi hálózatokban, mert a külföldről származó termékeket részesítik előnyben, többnyire az ADU-szavazók, a 30–45 év közöttiek, az átlagos iskolai végzettségűek, a potenciálisan aktív inaktívak, a kék vagy szürke gallérosok és a vidéki lakosok.
A PSD–PNL-szavazók, a 45 év felettiek, a passzívan inaktívak és a közösségi média fiókkal nem rendelkezők a lakosság többi részéhez képest nagyobb mértékben gondolják úgy, hogy a romániai mezőgazdasági termékek azért hiányoznak a nagy kereskedelmi láncok polcairól, mert a helyi termelés kicsi.
A tisztességes kereskedelmi viszonyok megteremtése érdekében Florin Barbu mezőgazdasági miniszter végleg megszüntetné a nagy kiskereskedelmi üzletláncok saját márkás termékeit, amelyek – mint ismeretes – jelenleg a legolcsóbbak közé tartoznak.
21,5 százalékuk szerint válsághelyzetben először állami támogatást kell kérniük, és csak utána segítenek saját magukon. A nem válaszolók aránya a teljes mintán belül 1,6 százalék.
A felmérést a News.ro hírügynökség megbízásából az INSCOP Research végezte. Az adatfelvétel február 22. és 29. között történt CATI (telefonos interjúkészítés) kérdőíves módszerrel. Az egyszerű, rétegzett minta mérete 1100 fő, amely a 18 éves és idősebb romániai lakosságra reprezentatív. Az adatok maximálisan megengedhető hibája ± 2,95 százalék 95 százalékos megbízhatóság mellett.
A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!