Fotó: Rostás Szabolcs
A romániaiak közel háromnegyede inkább hazai termékeket vásárol, még akkor is, ha azok drágábbak, miközben 62,7 százalékuk úgy véli, hogy a romániai mezőgazdasági termékek ritkábbak a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncoknál, mivel azok inkább a külföldről származó termékeket részesítik előnyben – mutat rá az INSCOP által a News.ro hírügynökség megbízásából készített közvélemény-kutatás. A felmérésből az is kiderül, hogy a romániaiak 76,9 százaléka úgy véli, hogy válsághelyzetben először saját magukon kell segíteniük, és csak azután kérhetnek állami támogatást.
2024. március 19., 12:572024. március 19., 12:57
A közvélemény-kutatás eredményeit ismertető keddi írás szerint a megkérdezettek 72,2 százaléka mondta azt, hogy inkább romániai termékeket vásárol, még akkor is, ha azok drágábbak, míg 26,3 százalék inkább a legjobb árú termékeket preferálja, akár romániai, akár külföldi. 1,5 százalék nem tudja, vagy nem válaszolt erre a kérdésre.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy pártpreferencia szerint hogyan oszlik meg a hazai terméket választók aránya. Kiderült: különösen a PSD–PNL és az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) szavazói, a 45 év felettiek, az inaktívak, a kékgallérosok, a vidéki lakosok és azok, akiknek nincs közösségi média fiókjuk azok, akik azt mondják, hogy szívesebben vásárolnak romániai termékeket, még akkor is, ha azok drágábbak.
Az AUR-szavazók, a 30 év alatti fiatalok, a potenciálisan aktív inaktívak nagyobb arányban nyilatkoznak úgy, mint a lakosság többi része, hogy inkább a legjobb árú termékeket vásárolják, akár román, akár külföldi termékeket.
A következő két hétben erőfeszítéseket tesz a kormány az energia, a gáz és az alapvető élelmiszerek árát kontrolláló mechanizmusok javítására – jelentette be a csütörtöki kormányülés kezdetén Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A megkérdezettek 33,4 százalék eközben úgy vélekedett, hogy a romániai mezőgazdasági termékek azért ritkábbak a nagyobb kiskereskedelmi láncoknál, mert a helyi termelés kicsi. A nem válaszolók aránya a teljes mintán belül 3,9 százalék.
Akik úgy gondolják, hogy a román mezőgazdasági termékek azért ritkábbak a nagy kereskedelmi hálózatokban, mert a külföldről származó termékeket részesítik előnyben, többnyire az ADU-szavazók, a 30–45 év közöttiek, az átlagos iskolai végzettségűek, a potenciálisan aktív inaktívak, a kék vagy szürke gallérosok és a vidéki lakosok.
A PSD–PNL-szavazók, a 45 év felettiek, a passzívan inaktívak és a közösségi média fiókkal nem rendelkezők a lakosság többi részéhez képest nagyobb mértékben gondolják úgy, hogy a romániai mezőgazdasági termékek azért hiányoznak a nagy kereskedelmi láncok polcairól, mert a helyi termelés kicsi.
A tisztességes kereskedelmi viszonyok megteremtése érdekében Florin Barbu mezőgazdasági miniszter végleg megszüntetné a nagy kiskereskedelmi üzletláncok saját márkás termékeit, amelyek – mint ismeretes – jelenleg a legolcsóbbak közé tartoznak.
21,5 százalékuk szerint válsághelyzetben először állami támogatást kell kérniük, és csak utána segítenek saját magukon. A nem válaszolók aránya a teljes mintán belül 1,6 százalék.
A felmérést a News.ro hírügynökség megbízásából az INSCOP Research végezte. Az adatfelvétel február 22. és 29. között történt CATI (telefonos interjúkészítés) kérdőíves módszerrel. Az egyszerű, rétegzett minta mérete 1100 fő, amely a 18 éves és idősebb romániai lakosságra reprezentatív. Az adatok maximálisan megengedhető hibája ± 2,95 százalék 95 százalékos megbízhatóság mellett.
A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!