Gyengül a bizalom, erőtlenedik a lej – Nagy Ágnes közgazdász, a jegybank igazgatótanácsának tagja a román deviza mélyrepüléséről

– Napok óta arról szólnak a hírek, hogy történelmi mélyponton a lej az euróval szemben. Ön szerint mi áll ennek a hátterében?

– Több tényező is hozzájárult, hogy a pénzügyi piacokon az év elején felmerülő aggályok nemzetközivé váltak, a román gazdaság iránt nagyon nehezen kialakult bizalom megkérdőjeleződik, így a nemzet­közi pénzpiacokon bekövetkezett sokk hatással van az árfolyam alakulására. Nagyon vigyáznunk kell erre, még nem veszítettük el a bizalmat, de sürgős korrekciókra van szükség. A sajtóban van egy folyamatos negatív felhang: azt sugározzák, hogy a Román Nemzeti Bank a kamatszinteket manipulálja, nem végzi a feladatát megfelelően, beavatkozik, vagy nem avatkozik be. Mindezt akár támadásnak is minősíthetjük.

Másrészt megjelentek olyan kormányzati intézkedések, melyek a pénzpiac eszközeit próbálják adminisztratív módon felhasználni, a lejalapú hitelek kamatát meghatározó irányadó bankközi kamatlábat (ROBOR) befolyásolnák, holott ez egyike azoknak a pénzpiaci eszközöknek, amelyen keresztül az alapkamatot a reálgazdaságba kellene becsatornázni. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi pénzpiacokon bekövetkezzen a sokk, és befolyásolja az árfolyam alakulását.

– A sokk hirtelen következett be, vagy hosszabb folyamat következménye?

– Az alapokat is meg kell vizsgálni, hogy megértsük az árfolyam alakulását: a folyó fizetési mérleget és a költségvetéshiányt. Ezeket a hiányokat valamiből finanszírozni kell, és ezt nem száz százalékban a belső megtakarításokból teszi a kormány. Nemcsak arra támaszkodnak, hogy a romániai bankrendszer nyújt hitelt, vásárol államkötvényeket, hanem a külföldi pénzügyi befektetőkre is, hiszen ezek is vesznek állampapírokat, amiből a kormány képes a deficit egy részét fedezni. A folyó fizetési mérleg hiánya jelenleg messze elmarad a 2008-as mínusz 14 százalékos szinttől, de a 2018-as mínusz 4 százalék körül van, ami ma már az Európai Unió tagországaiban megengedett legmagasabb szintnek számít.

A deficit struktúráját elemezve kiderül, hogy nagyon magas a kereskedelmi mérleg hiánya, vagyis sokkal több árut importálunk, mint amennyit képesek vagyunk exportálni.

Tulajdonképpen a gazdasági növekedés eredményeképpen túlzottan megemelkedett a fogyasztás, ezt a belső termelés már nem elégíti ki, a különbözetet pedig külföldről kell behoznunk. A fogyasztás növekedése 2017-ben indult be, amikor a kormány párhuzamosan két intézkedést vezetett be: növelte a béreket és a nyugdíjakat, csökkentette az áfát. Ez túlfűtött, mesterséges fogyasztásnövekedést eredményezett. Több jövedelmünk lett, kevesebbe kerültek az áruk, de ez csak konjunkturális hatás. Ha nem vagyunk képesek folyamatosan növelni a béreket, csökkenteni az áfát, akkor a folyamat visszafordulhat, és brutálisan csökkenni kezdhet a fogyasztás. Tehát ezeket meg kellett lépje a kormány, de fontos az időzítés, illetve a béremelés, illetve az adócsökkentés szintje.

Az alapproblémák közé tartozik a folyó fizetési mérleg hiány finanszírozásának a módja is, hiszen ha nincsenek autonóm eszközök, melyek nem kapcsolódnak a költségvetéshez, például európai uniós alapok, közvetlen pénzügyi beruházások, akkor a kormánynak folyamatosan államkötvényeket kell eladnia, hogy a deficitet finanszírozni tudja. Mivel az EU-s alapok lehívásában Románia az utolsók között van, a közvetlen tőkeberuházásra nagy szükség van.

– Épp az év elejére tevődik a lej gyengülése. Lehetett erre számítani?

– Nem véletlen, hogy az év elején még nagyobb a nyomás, ez különben évről évre megtörténik. Januárban kell kifizetni a karácsonyra behozott import­áruk számláit, és a kiürült készleteket is fel kell tölteni. Amíg ilyen magas az import, mindez valutaigényes, és erre a piac is számít. Ebben az évben még minderre rátevődött a hatalmas energiaimport.

Ilyen rövid idő alatt ekkora mennyiségű energiát még soha nem vásárolt Románia külföldről.

Eddig az volt a gyakorlat, hogy az energiakészletek feltöltése már szeptemberben elkezdődött. Valószínű, hogy tavaly a költségvetési hiány 3 százalékon való tartására irányuló törekvés is közrejátszott, hogy ezt 2019 elejére halasztották, de szintén nagy valutaszükségletet igényel.

– A kormány intézkedései mennyire voltak negatív hatással?

– Több tényező is összejátszott, és ehhez még hozzáadódik, hogy késik az idei költségvetés, de az elmúlt év végén megjelent az adóügyi módosításokról szóló 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet, ami nemcsak a bankrendszert, hanem az energetikai és a távközlési ágazatokat is érinti. A lehetséges negatív hatások kalibrálása már elkezdődött a bankrendszerben, hiszen ha megkérdőjeleződik egy ország pénzügyi stabilitása, a kereskedelmi bankok attól tartanak, újabb tőkeinjekciókat kell végrehajtaniuk, ha a fizetőképességük az EU-s irányelvek alatti szintre csökken. A pénzügyi stabilitás romlása a gazdasági hitelességét is érzékenyen érinti.

Fennáll a veszélye, hogy a külföldi pénzügyi befektetők a lejalapú befektetéseiket azok lejárta után nem újítják fel, igyekeznek a lejt beváltani, a román gazdaságból kivonulni.

Figyelembe kell venni, hogy az ország európai uniós csatlakozása óta a lej teljesen konvertibilis, nemcsak a romániai valutapiacon lehet kereskedni vele, hanem bárhol a világon. Most is tulajdonképpen a negatív hatások a nemzetközi pénzpiacról érkeznek, a sokk nem a Romániában működő valutapiaci tranzakciók eredménye. A külföldi pénzpiaci befektetők az év elején azt nézik, hol tudják a pénzüket biztonságban, minél nagyobb haszonnal elhelyezni, ha aggályok vannak, meginog a bizalom a román gazdaságban, nem fogják akkora mennyiségben meghosszabbítani a letéteket, hanem igyekeznek ezeket lezárni.

– A Román Nemzeti Banknak vannak-e eszközei a helyzet stabilizálására?

– A bankok közötti kamatszintet nem a Román Nemzeti Bank, hanem a piac állapítja meg. A világ több mint száz országának a Thomson Reuters számítja a bankközi kamatok jegyzését – Románia esetében a ROBOR-t –, a központi bankok csak közlik a pénzügyi piacok által pillanatnyilag megállapított kamatszintet, amivel a bankok egymás között hiteleznek a monetáris piacon. Ami az árfolyamot illeti, a pénzügyi befektetők a kiszámításakor figyelembe veszik, azt is, ha a sajtó a román gazdaság hitelességét megkérdőjelezi, a folyó fizetési mérleg alakulását, a lej ellenében a valutakeresletet és -kínálatot.

Azért is óvatosan kell kezelni a sajtóhíreket, megállapításokat, mert a hitelesség hiánya képes új szintekre mozgatni az árfolyamot.

A jelenlegi helyzetben nagy higgadtságra van szükség a Román Nemzeti Bank, a lakosság és a vállalatok részéről is. Senkit nem biztatnék arra, hogy pánikhangulatban, a gazdaság sokkos állapotában elkezdjen valutát vásárolni, hiszen ezzel tovább rontanánk a helyzetet. A Román Nemzeti Bank törvény által megszabott célkitűzése az infláció csökkentése, ehhez a bank nem árfolyamcélt, hanem inflációs célkövetéses pénzügyi stratégiát követ.

Tehát a jegybanknak nincs árfolyamcélja, viszont követjük azokat a folyamatokat, melyek hosszú távon negatívan érinthetik a gazdaságot. A hangsúly a hosszú távon van. Egy eszközzel két célt nem tudunk követni. Az elmúlt időszakban az árfolyam elég jól helyezkedett, de ma megnehezíti a Román Nemzeti Bank dolgát, hogy a piaci kamatokat adminisztratív módon próbálja befolyásolni a kormány. Vagyis az adópolitika próbál a pénzügyi politikába közbelépni azzal, hogy a ROBOR-t használja fel az adók meghatározására, holott annak semmi köze az adópolitikák alakításához.

– Mire számíthatunk? Bízik-e abban, hogy javulni fog a helyzet?

– A kormánynak minél hamarabb össze kell állítania az idei költségvetés tervezetét, hogy lássuk a jövedelmek és a költségek struktúráját.

Kedden mutatja be a költségvetés-tervezetet a kormány – várhatóan február elején kerül megvitatásra a 2019-es büdzsé

Elkészült a 2019-es költségvetés-tervezet, és a kormány kedden, január 29-én fogja azt bemutatni – jelentette ki Darius Vâlcov miniszterelnöki tanácsos az Antena 3 televíziócsatorna vasárnap esti műsorában.

A 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet elemei az éves költségvetési terv végrehajtását is akadályozhatják, ezeket módosítani kell. Magyarország és Lengyelország, sőt 2008 után Olaszország, Franciaország és Spanyolország is vetett ki adókat a banki aktívákra vagy passzívákra, de csak az adott elemekre vonatkoztak, és nem az egész mérlegre, ráadásul sehol nem kötötték pénzügyi mutatók teljesítéséhez ezeknek az adószinteknek a meghatározását. Ha mindez megtörténik, visszaáll a román gazdaságba vetett bizalom egyensúlya a nemzetközi pénzpiacokon is. Ezt minél gyorsabban meg kell lépni.