Higgadtságra int. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja
A jelenlegi helyzetben nagy higgadtságra van szükség a Román Nemzeti Bank, a lakosság és a vállalatok részéről is – vallja Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, akivel az árfolyam és az irányadó bankközi kamatlábak (ROBOR) alakulásáról, a valamennyiünk zsebébe vágó hirtelen változásokról, a lehetséges megoldásokról beszélgettünk.
2019. január 28., 09:592019. január 28., 09:59
2019. január 28., 12:162019. január 28., 12:16
– Napok óta arról szólnak a hírek, hogy történelmi mélyponton a lej az euróval szemben. Ön szerint mi áll ennek a hátterében?
– Több tényező is hozzájárult, hogy a pénzügyi piacokon az év elején felmerülő aggályok nemzetközivé váltak, a román gazdaság iránt nagyon nehezen kialakult bizalom megkérdőjeleződik, így a nemzetközi pénzpiacokon bekövetkezett sokk hatással van az árfolyam alakulására. Nagyon vigyáznunk kell erre, még nem veszítettük el a bizalmat, de sürgős korrekciókra van szükség. A sajtóban van egy folyamatos negatív felhang: azt sugározzák, hogy a Román Nemzeti Bank a kamatszinteket manipulálja, nem végzi a feladatát megfelelően, beavatkozik, vagy nem avatkozik be. Mindezt akár támadásnak is minősíthetjük.
Másrészt megjelentek olyan kormányzati intézkedések, melyek a pénzpiac eszközeit próbálják adminisztratív módon felhasználni, a lejalapú hitelek kamatát meghatározó irányadó bankközi kamatlábat (ROBOR) befolyásolnák, holott ez egyike azoknak a pénzpiaci eszközöknek, amelyen keresztül az alapkamatot a reálgazdaságba kellene becsatornázni. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi pénzpiacokon bekövetkezzen a sokk, és befolyásolja az árfolyam alakulását.
– A sokk hirtelen következett be, vagy hosszabb folyamat következménye?
– Az alapokat is meg kell vizsgálni, hogy megértsük az árfolyam alakulását: a folyó fizetési mérleget és a költségvetéshiányt. Ezeket a hiányokat valamiből finanszírozni kell, és ezt nem száz százalékban a belső megtakarításokból teszi a kormány. Nemcsak arra támaszkodnak, hogy a romániai bankrendszer nyújt hitelt, vásárol államkötvényeket, hanem a külföldi pénzügyi befektetőkre is, hiszen ezek is vesznek állampapírokat, amiből a kormány képes a deficit egy részét fedezni. A folyó fizetési mérleg hiánya jelenleg messze elmarad a 2008-as mínusz 14 százalékos szinttől, de a 2018-as mínusz 4 százalék körül van, ami ma már az Európai Unió tagországaiban megengedett legmagasabb szintnek számít.
Tulajdonképpen a gazdasági növekedés eredményeképpen túlzottan megemelkedett a fogyasztás, ezt a belső termelés már nem elégíti ki, a különbözetet pedig külföldről kell behoznunk. A fogyasztás növekedése 2017-ben indult be, amikor a kormány párhuzamosan két intézkedést vezetett be: növelte a béreket és a nyugdíjakat, csökkentette az áfát. Ez túlfűtött, mesterséges fogyasztásnövekedést eredményezett. Több jövedelmünk lett, kevesebbe kerültek az áruk, de ez csak konjunkturális hatás. Ha nem vagyunk képesek folyamatosan növelni a béreket, csökkenteni az áfát, akkor a folyamat visszafordulhat, és brutálisan csökkenni kezdhet a fogyasztás. Tehát ezeket meg kellett lépje a kormány, de fontos az időzítés, illetve a béremelés, illetve az adócsökkentés szintje.
Az alapproblémák közé tartozik a folyó fizetési mérleg hiány finanszírozásának a módja is, hiszen ha nincsenek autonóm eszközök, melyek nem kapcsolódnak a költségvetéshez, például európai uniós alapok, közvetlen pénzügyi beruházások, akkor a kormánynak folyamatosan államkötvényeket kell eladnia, hogy a deficitet finanszírozni tudja. Mivel az EU-s alapok lehívásában Románia az utolsók között van, a közvetlen tőkeberuházásra nagy szükség van.
– Épp az év elejére tevődik a lej gyengülése. Lehetett erre számítani?
– Nem véletlen, hogy az év elején még nagyobb a nyomás, ez különben évről évre megtörténik. Januárban kell kifizetni a karácsonyra behozott importáruk számláit, és a kiürült készleteket is fel kell tölteni. Amíg ilyen magas az import, mindez valutaigényes, és erre a piac is számít. Ebben az évben még minderre rátevődött a hatalmas energiaimport.
Eddig az volt a gyakorlat, hogy az energiakészletek feltöltése már szeptemberben elkezdődött. Valószínű, hogy tavaly a költségvetési hiány 3 százalékon való tartására irányuló törekvés is közrejátszott, hogy ezt 2019 elejére halasztották, de szintén nagy valutaszükségletet igényel.
– A kormány intézkedései mennyire voltak negatív hatással?
– Több tényező is összejátszott, és ehhez még hozzáadódik, hogy késik az idei költségvetés, de az elmúlt év végén megjelent az adóügyi módosításokról szóló 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet, ami nemcsak a bankrendszert, hanem az energetikai és a távközlési ágazatokat is érinti. A lehetséges negatív hatások kalibrálása már elkezdődött a bankrendszerben, hiszen ha megkérdőjeleződik egy ország pénzügyi stabilitása, a kereskedelmi bankok attól tartanak, újabb tőkeinjekciókat kell végrehajtaniuk, ha a fizetőképességük az EU-s irányelvek alatti szintre csökken. A pénzügyi stabilitás romlása a gazdasági hitelességét is érzékenyen érinti.
Figyelembe kell venni, hogy az ország európai uniós csatlakozása óta a lej teljesen konvertibilis, nemcsak a romániai valutapiacon lehet kereskedni vele, hanem bárhol a világon. Most is tulajdonképpen a negatív hatások a nemzetközi pénzpiacról érkeznek, a sokk nem a Romániában működő valutapiaci tranzakciók eredménye. A külföldi pénzpiaci befektetők az év elején azt nézik, hol tudják a pénzüket biztonságban, minél nagyobb haszonnal elhelyezni, ha aggályok vannak, meginog a bizalom a román gazdaságban, nem fogják akkora mennyiségben meghosszabbítani a letéteket, hanem igyekeznek ezeket lezárni.
– A Román Nemzeti Banknak vannak-e eszközei a helyzet stabilizálására?
– A bankok közötti kamatszintet nem a Román Nemzeti Bank, hanem a piac állapítja meg. A világ több mint száz országának a Thomson Reuters számítja a bankközi kamatok jegyzését – Románia esetében a ROBOR-t –, a központi bankok csak közlik a pénzügyi piacok által pillanatnyilag megállapított kamatszintet, amivel a bankok egymás között hiteleznek a monetáris piacon. Ami az árfolyamot illeti, a pénzügyi befektetők a kiszámításakor figyelembe veszik, azt is, ha a sajtó a román gazdaság hitelességét megkérdőjelezi, a folyó fizetési mérleg alakulását, a lej ellenében a valutakeresletet és -kínálatot.
A jelenlegi helyzetben nagy higgadtságra van szükség a Román Nemzeti Bank, a lakosság és a vállalatok részéről is. Senkit nem biztatnék arra, hogy pánikhangulatban, a gazdaság sokkos állapotában elkezdjen valutát vásárolni, hiszen ezzel tovább rontanánk a helyzetet. A Román Nemzeti Bank törvény által megszabott célkitűzése az infláció csökkentése, ehhez a bank nem árfolyamcélt, hanem inflációs célkövetéses pénzügyi stratégiát követ.
Tehát a jegybanknak nincs árfolyamcélja, viszont követjük azokat a folyamatokat, melyek hosszú távon negatívan érinthetik a gazdaságot. A hangsúly a hosszú távon van. Egy eszközzel két célt nem tudunk követni. Az elmúlt időszakban az árfolyam elég jól helyezkedett, de ma megnehezíti a Román Nemzeti Bank dolgát, hogy a piaci kamatokat adminisztratív módon próbálja befolyásolni a kormány. Vagyis az adópolitika próbál a pénzügyi politikába közbelépni azzal, hogy a ROBOR-t használja fel az adók meghatározására, holott annak semmi köze az adópolitikák alakításához.
– Mire számíthatunk? Bízik-e abban, hogy javulni fog a helyzet?
– A kormánynak minél hamarabb össze kell állítania az idei költségvetés tervezetét, hogy lássuk a jövedelmek és a költségek struktúráját.
Elkészült a 2019-es költségvetés-tervezet, és a kormány kedden, január 29-én fogja azt bemutatni – jelentette ki Darius Vâlcov miniszterelnöki tanácsos az Antena 3 televíziócsatorna vasárnap esti műsorában.
A 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet elemei az éves költségvetési terv végrehajtását is akadályozhatják, ezeket módosítani kell. Magyarország és Lengyelország, sőt 2008 után Olaszország, Franciaország és Spanyolország is vetett ki adókat a banki aktívákra vagy passzívákra, de csak az adott elemekre vonatkoztak, és nem az egész mérlegre, ráadásul sehol nem kötötték pénzügyi mutatók teljesítéséhez ezeknek az adószinteknek a meghatározását. Ha mindez megtörténik, visszaáll a román gazdaságba vetett bizalom egyensúlya a nemzetközi pénzpiacokon is. Ezt minél gyorsabban meg kell lépni.
Tovább szárnyal az árfolyam és a ROBOR is
Pénteken is folytatódott a lej lejtmenete, a román deviza újabb történelmi mélypontra került az euróval szemben. A Román Nemzeti Bank (BNR) egy eurót 4,7684 lejen jegyzett, ami 0,17 százalékkal több az előző kurzushoz képest. Elemzők szerint a pénteki gyengülés azzal áll összefüggésben, hogy csütörtökön a nemzeti ünnepre kiadott munkaszüneti nap miatt nem volt kereskedés. Ugyanakkor az idén ez már a tizenegyedik történelmi mélypont a lej számára az euróval szemben, így a múlt héten átlépte a pszichológiai határnak tekintett 4,70 lejt is. Elemzők nem tartják kizártnak, hogy az európai valuta akár a 4,80 lejt is eléri hamarosan. Ezzel párhuzamosan valamennyi főbb irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) folytatta pénteken a növekedést. A lejalapú hitelek havi törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazott háromhavi irányadó bankközi kamatláb 3,03 százalékról 3,11 százalékra, a lejalapú jelzáloghiteleknél alkalmazott 6 havi irányadó bankközi kamatláb 3,31 százalékról 3,34 százalékra emelkedett. A kereskedelmi bankok egymás közötti hitelezésekor használt kilenchavi ROBOR 3,41 százalékról 3,43 százalékra, a 12 havi pedig 3,50 százalékról 3,51 százalékra nőtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás