Fotó: Agerpres
2011. július 01., 10:192011. július 01., 10:19
A 2011–2015 időszakra vonatkozó megszorító csomag értéke eléri a 28,4 milliárd eurót (7608 milliárd forint). Az athéni kormányzat így 14,32 milliárd euróval csökkenti kiadásait, míg bevételeit 14,09 milliárd euróval növeli.
A német bankok és biztosítók önkéntes alapon 3,2 milliárd euróval vesznek részt a Görögország számára kidolgozandó második mentőakcióban – jelentette be csütörtökön Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. A berlini vezetés és a német pénzügyi szektor abban állapodott meg, hogy a magánhitelezők az eredeti feltételekkel hitelezik újra a lejáró görög adósságot. A megoldást 2014 előtt lejáró állampapírok esetében alkalmazzák. Német bankok és biztosítók összesen 10 milliárd euró értékű görög államkötvényt birtokolnak. A papírok többsége 2020 után jár le. A párizsi vezetés eközben abban állapodott meg a bankokkal, hogy a lejáró görög adósságból származó pénz felét 30 éves lejáratú görög államkötvényekbe fektetik. A német és a francia pénzügyi szektor Görögország két legnagyobb hitelezője. Az első görög mentőakció a 110 milliárd eurós hitel összeállítása volt.
A pénzt az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adta össze tavaly. Időközben világossá vált, hogy a dél-európai országnak további segítségre van szüksége. A második mentőcsomagról az euróövezeti pénzügyminiszterek vasárnapi ülésén dönthetnek. Az első hitelkeretből származó aktuális részlet kiutalását és a második csomag összeállítását az újabb görögországi megszorítások parlamenti elfogadásához kötötték. Az athéni törvényhozás megszavazta az egyebek között adóemeléseket és a közalkalmazotti fizetések csökkentését tartalmazó tervet. Görögország így megkaphatja a 12 milliárd eurós részletet, és elkerülheti az azonnali államcsődöt. A második mentőcsomag nagyjából 100 milliárd eurós lehet. Az euróövezeti pénzügyminiszterek azt kívánják elérni, hogy ebből 30 milliárdot a magánhitelezők álljanak a lejáró adósság újrahitelezésével.
Eközben a Handelsblatt német lap egy összeállításban arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire túlzottak voltak a görög közszférában dolgozók fizetései. A portfolio.hu-n is megjelent adatok értelmében a görögöknek a legválságosabb időszakokban sem kellett „csupán” a havi fizetésükre támaszkodniuk. A juttatások széles palettája állt a rendelkezésükre, ezekről pedig még az adósságválság kellős közepén sem kívánnak lemondani. A több esetben évente 18 havi munkabéren felül extra prémium jár például a kézmosásért, a pontos munkakezdésért vagy az akták cipeléséért. A részben privatizált telekommunikációs vállalatnál, az OTE-nál dolgozók a szolgálati autóik felmelegítéséért havonta 25 eurós támogatást kaptak. Ezt hétfőn megszüntették, viszont az OTE alkalmazottai követelik annak visszaállítását.
Az állami vasúttársaságnál is bizarr prémiumokat kapnak az akár 7000 eurót kereső mozdonyvezetők. Minden megtett kilométer után prémiumot kapnak, és a szabadnapjaik nem 24, hanem 28 órásak. Ezenfelül egy speciális, a higiénés szabályok betartása esetén nyújtott prémium is üti a markukat, havonta 420 euró jár a kézmosásért. Ez a juttatás eddig minden negyedik, vonaton szolgálatot teljesítő OSE-alkalmazottnak járt. Jól jártak eddig a minisztériumi alkalmazottak is, abban az esetben, ha aktákat kellett cipelniük, havonta 290 eurós prémiumot kaptak. A kormányzati alkalmazottak prémiumot kapnak, ha időben megjelennek a munkahelyükön. A hivatalokban dolgozók olyan különleges készségekért jutottak eddig extra pénzhez, mint a fénymásoló vagy a számítógép kezelése.
A görög igazságszolgáltatásban is komoly prémiumokat lehet keresni, a bírók például bónuszt kapnak, ha hamarabb zárnak le egy ügyet. Az athéni közlekedési vállalat buszvezetőinek a munkába járás idejét is beleszámítják a munkaidőbe, azokat, akik pontosan kezdik a munkanapot, havi 310 euróval jutalmazzák. A hadseregben sem kell csak a havibérre támaszkodnia a katonáknak, a speciális egységeknél „merülési prémiumot”, az ejtőernyősöknek veszélyességi pótlékot fizetnek. n Krónika
| Portugáliában megszorító intézkedést jelentettek be csütörtökön, egy nappal azután, hogy szerdán a vártnál nagyobb első negyedévi államháztartási hiányszámot ismertettek. Pedro Passos Coelho miniszterelnök bejelentette, az idei jövedelmekre egyszeri adót vetnek ki, az adó az év végi prémium felét viszi el. Arról is döntés született, hogy a harmadik negyedévben megkezdik több állami cég privatizációját. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!