Egyre több – de mindmáig nem elégséges – vendégcsalogató létesítménnyel és programmal próbál kirukkolni a Sóvidék két, egymástól alig nyolc-tíz kilométerre fekvő üdülőtelepe.
2016. december 13., 15:172016. december 13., 15:17
Míg néhány évvel ezelőtt a Maros megyei fürdővárosban, Szovátán csak a Medve-tó és kisebbik testvére, a Mogyorósi-tó, a Hargita megyei Parajdon pedig a sóbánya kínált kikapcsolódási lehetőséget, ma már egyre több létesítmény és szabadidős program várja a turistákat.
A településnapi sátoros ünnepeken kívül több fesztivál és alkalmi rendezvény teszi színesebbé a kínálatot. Az önkormányzatok és a vendégfogadók szinte egyszerre ismerték fel, hogy a turistának nem elég a négy-öt csillag vagy margaréta, szálláshelyét elhagyva, a kiadós sétán és lakmározáson kívül egyébre is szüksége van.
Néhány évvel ezelőtt Szovátáról ismét elindult a kisvonat, bowlingpálya épült, a Medve-tó körül kocogásra alkalmas felületet létesítettek, kilátót ácsoltak, ismét feltöltötték vízzel a csónakázó tavat, és jelzett túraútvonalakat alakítottak ki. Parajdon a sószorost tették láthatóbbá.
A székely leleményességre alapoznak
Az utóbbi másfél-két év sikertörténetét Parajdon kétségtelenül az átépített szabadtéri strand és a wellnessközpont írta. Különösképpen az utóbbi adott nagy löketet a sóvidéki nagyközségnek, hisz a fürdőidény így két hónapról egész esztendősre nyúlt ki. A termálvizű medencekomplexum működtetői nem egyszer kellett kitegyék a megtelt táblát. „Lépést kell tartani a turisták igényeivel, úgy érezzük, Parajdon valami elmozdult a minőség irányába. Az itteni vendégfogadók leleményesek, időnként furfangosak, mindig kitalálnak valamit” – újságolta Bokor Sándor polgármester.
Az elöljáró további tervekben is gondolkodik: az önkormányzat látványosabbá akarja tenni a sószorost, amelyet tízéves ügykezelésbe kapott. Ugyanakkor örül annak, hogy a magánszféra sem topog egy helyben. A minap a lepkeház bővítésére bocsátott ki építkezési engedélyt. Aztán ott vannak a sóbarlangok, sósziklák és dagonyák, amelyeket a Sóvidéki Vendégfogadók Szövetségével karöltve tennének látogathatóvá.
„Pályázni is lehetne, csak előbb tisztázzuk a tulajdonjogot. Egy része ugyanis a bányáé, a másik része pedig természetvédelmi terület. Ettől függetlenül a helyzetet meg kell oldanunk” – szögezte le a polgármester. Bokor most éppen egy beruházót keres, aki szállodát és vendéglőt építene a wellnessközpont tőszomszédságába; a telket az önkormányzat biztosítaná. Bokor Sándor azt fájlalja, hogy az évi több mint félmillió turistát idecsalogató sóbánya semmiféle központi támogatásban nem részesül. Ellenkezőleg, a bukaresti vezetők ott gáncsolják a turizmusra (is) épülő helyi bányapolitikát, ahol érik.
Ötletek is vannak, megvalósítás is akad
Szováta új polgármestere, Fülöp László Zsolt is úgy véli, a turistának sokkal több kell, mint a kényelmes szállás és a kedvező időjárás. A fiatal elöljáró elégtétellel számolt be a nyáron meghonosított hétvégi programok sikeréről. Mint mondta, a Petőfi parkban nem volt olyan hétvégi este, amikor valaki ne lépett volna fel. Az önkormányzat többnyire helybeli vagy környékbeli előadókat kért fel a látogatók szórakoztatására. A csinos kis parkban sétálók láthattak és hallhattak már zongorahangversenyt, de rezesbandát is. „A sikeren felbuzdulva a napokban benyújtottunk egy uniós pályázatot, melynek megnyerése esetén nyári színpadot alakítanánk ki a fürdőtelepi mozi szomszédságában, ahol csaknem 97 ár telekkel rendelkezünk. Ugyanakkor az épületet is pontra tennénk, és multifunkcionális teremként hasznosítanánk” – számolt be elképzeléseiről Fülöp.
További turistacsalogatóként a sóstavak körüli túraösvényeket nevezte meg, melyek mind a felnőttek, mind az iskolások számára érdekesek és tanulságosak lehetnek. A mérleg másik serpenyőjében a Tivoli-tó strandja szerepel, mely már évekkel ezelőtt elkészült, viszont a földgáz bevezetésének késlekedése miatt nem nyithatta meg kapuit. A polgármester reméli, hogy jövőre sikerül üzembe helyezni a fürdőváros egyetlen édesvizű strandját is. A valamikor látogatott könyvtárnak viszont meg vannak számlálva a napjai, véli. Egyre ritkább az a fürdővendég, aki olvasással szeretné tölteni a szabadidejét, a kölcsönzésre váró könyveknek szinte egyáltalán nincs keletjük. „A könyvtár helyébe inkább helytörténeti múzeumot rendeznénk be. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi múzeum vezetője jóvoltából az anyagaink megvannak, csak a létesítménynek helyet adó régi, rossz állapotban lévő villát kellene renoválni” – mondta el Fülöp László Zsolt.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!