Fotó: Archív
2010. október 26., 08:472010. október 26., 08:47
Mint kiszivárgott, a washingtoni pénzintézet képviselője belement abba, hogy a jövő év folyamán legtöbb 15 százalékkal nőjenek a bérek a közszférában. Ugyan a szakszervezetek azt kérték, hogy a fizetések ismét érjék el a júliusi 25 százalékos csökkentés előtti szintet, Franks leszögezte, erről a jelenlegi gazdasági kontextusban biztosan nem lehet szó. Mint részletezte, a költségvetési kiadásoknak nem szabad meghaladniuk az előírt összeget. A problémás területek, mint az oktatás vagy az egészségügy kapcsán Franks elmondta, ahol akut személyzethiány van, ott a kormány dönthet esetleges alkalmazásokról a megszabott keretek között.
Az alkalmazottak érdekeit védő szervezetek vezetői a tegnapi tanácskozáson abbéli kérésüket is felvetették, hogy jövőre 750 lejre nőjön a minimálbér. Ennek kapcsán Franks úgy vélekedett, lehet szó a minimálbér emeléséről, azt azonban még nem tudni, hogy milyen mértékben lehet növelni az összeget. „A minimálbér emelése kapcsán óvatos számításokat kell végezni, mivel ha túlzásokba esünk, akkor tetemes károkat okozhatunk” – részletezte az IMF szakértője.
A szakszervezetek ugyanakkor azt is kérték a nemzetközi hitelintézet képviselőitől, hogy kezeljék prioritásként a munkaerőpiacot, s tegyék lehetővé minél több új munkahely létrehozását. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke a megbeszélést követően közölte, a tárgyaláson többek között az európai uniós pénzalapok hatékonyabb lehívása is szóba került, a szakszervezetek ebben a témában is javaslatokat fognak megfogalmazni a közeljövőben.
Ugyanakkor Hossu szerint amenynyiben a jelenlegi 600 lejes szinten marad a minimálbér, akkor az azt eredményezi, hogy az egységes bérezési törvény nem is fog vonatkozni a közszférában dolgozók jó részére. Azonban – tette hozzá – az IMF-esek abbéli aggályaiknak adtak hangot, hogy a 750 lejes minimálbér miatt nőne a munkanélküliség. Mint beszámoltunk, a kormány képviselői is korábban arra hivatkoztak, hogy a garantált legkisebb fizetés emelése a magánszférában járna súlyos következményekkel, mivel egyes munkáltatók inkább elbocsátanának, mintsem emeljék a béreket. Hossu azonban cáfolni sietett az ez irányú kijelentéseket.
„A minimálbér befagyasztása a 600 lejes szinten egyetlen munkahelyet sem teremtett, miközben 2002-ben, amikor 48 százalékkal nőtt az összeg, senki nem veszítette el állását” – szögezte le a szakszervezeti vezető. Hozzátette: nem természetes, hogy a 2011-es egységes bérezési törvény alkalmazásakor a 2009. decemberi minimálbért vegyék alapul.
Az IMF küldötteivel folytatott tegnapi megbeszélésen megerősítették azt a korábbi bejelentést is, miszerint 2010-ben 70 ezer közalkalmazottat kell elbocsátani, míg 2011-ben 15 ezer személytől kell a közszférának megválnia. Ugyanakkor az egyre gyakrabban hangoztatott újabb IMF-megállapodás megkötésének lehetőségéről is egyeztettek tegnap a felek. Mint Hossu elmondta, míg a 2009-ben és 2010-ben meghozott intézkedések főként a gazdasági stabilitás megteremtését célozták, addig egy újabb egyezmény a gazdasági növekedést tekintené prioritásnak.
Mint arról beszámoltunk, az IMF-küldöttség október 20. és november elseje között vizsgálódik ismét Romániában, hogy felmérjék, mennyiben tartotta be a kormány a korábbi hitelmegállapodásban rögzítetteket, s előkészítsék egy újabb egyezmény megkötését. Mint ismeretes, a Boc-kabinet az IMF-fel, az Európai Unióval, illetve más nemzetközi szervekkel egy közel 20 milliárd euró értékű hitelmegállapodást kötött meg, amelyből mostanig 11,6 milliárd érkezett meg az országba. A következő, mintegy 870 millió eurós részlet várhatóan december közepén folyik be a jegybank számlájára.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).