Fizetésemeléseket hozhat a nyár a közszférában

Miközben a szenátusi bizottságokban javában zajlik az egységes bérezési törvény vitája, a képviselőház megszavazta, hogy különböző közalkalmazotti kategóriák júniustól béremelést kapjanak.

Bálint Eszter

2017. május 16., 20:222017. május 16., 20:22

Már júniustól béremelések jönnek a közszférában, miután a képviselőház kedden döntéshozó testületként megszavazta a 2017/2-es számú sürgősségi kormányrendelet módosítására irányuló kezdeményezést. A béremelésekre azonban még Klaus Johannis államfőnek is rá kell bólintania.

Amennyiben az elnök kihirdeti a jogszabályt, alig több mint két hét múlva

20 százalékkal nő a kis- és közepes vállalkozásokkal foglalkozó helyi irodák, a környezetvédelmi hatóság, a megyei környezetvédelmi ügynökségek, a környezetvédelmi őrség, a Duna-delta rezervátum felügyelete, az országos fogyasztóvédelmi hatóság, a regionális és megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek alkalmazottainak fizetése.

A tervezet arról is rendelkezik, hogy 25 százalékkal nő a hadsereg, a rendfenntartás és a közbiztonság szerveinél alkalmazott orvosok fizetése. A módosító indítványt a Mediafax hírügynökség tudósítása szerint megszavazták a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a nemzeti kisebbségek képviselői. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem támogatta a kezdeményezést.

A képviselőház ugyanakkor elfogadott egy, a parlamenti szak­bizottságok által elutasított módosító indítványt is, ami előírja, hogy az egyetemi hallgatók a vakáció idején is kapjanak ösztöndíjat.

Elégedetlenek a szakszervezetek 

Közben az első házként megkeresett szenátus munkaügyi bizottságában a szakszervezetek és a munkaügyi minisztérium képviselőinek jelenlétében zajlott vita a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény tervezetéről. Megszólalásaikban a szakszervezetek vezetői bírálták a jogszabályjavaslatot, felróva egyebek mellett, hogy

bizonyos kategóriák túl kevés pótlékot kapnak, de alkotmányossági kifogásokat is emeltek, és olyan esetekre is rávilágítottak, amikor gondot jelent a törvény értelmezése.

Leonard Bărăscu, a Frăţia szakszervezeti tömörülés elnöke például azt kifogásolta, hogy az egészségügyben nem teszik lehetővé 30 százalékosnál nagyobb pótlékok biztosítását, és arra kérte a kormányt, hogy tegye lehetővé ennél magasabb pluszjuttatások biztosítását. Egyúttal a tervezetben előírtnál nagyobb fizetést kért a vegyészek, a biokémikusok és az asszisztensek számára. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség vezetője eközben arról beszélt, hogy sokan tartanak attól, hogy az új bérezés miatt csökkenni fog a fizetésük, ami miatt a most tapasztaltnál jóval szélesebb körű tiltakozó akciókra is sor kerülhet az elkövetkező időszakban.

Csak a nagy fizetések csökkennek

Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter újfent igyekezett csillapítani a kedélyeket, és ismételten leszögezte, hogy bércsökkenésre kizárólag azoknak kell számítaniuk, akiknek „nagyon nagy a fizetése”, nincs szó arról, hogy bizonyos közalkalmazotti kategóriáknak testületileg csökkenne a havi juttatása.

Példaként az Országos Adóhatóságot (ANAF) hozta fel, ahol

van olyan vezető, akinek a fizetése havi 14 244 lej.

„Akárhogy próbáltuk volna a többi fizetést is erre a szintre emelni, világos, hogy nem lehetséges, és akkor 2022-re mindenki 12 884 lejt visz majd haza” – szögezte le a munkaügyi tárca vezetője.
Jelezte ugyanakkor, hogy tudomásul vette a szakszervezetek észrevételeit, az esetleges korrekciókat pedig a szenátus munkaügyi bizottsága teheti meg.

Módosító javaslatok garmadája az ellenzéktől

Közben az ellenzéknek is bőven akadnak kifogásai a PSD–ALDE-kormány elképzelésével szemben, Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke kedden bejelentette, 150 módosító indítványt nyújtottak be. Rámutatott:

a PNL támogatja egy egységes bérezési törvény elfogadását, ám ennek „megvalósítható” bérrendezésről kell szólnia.

Turcan kifogásolta azt is, hogy nem tartottak közmeghallgatást egy ilyen fontos jogszabály elfogadása előtt. Meglátása szerint emiatt elégedetlenek az adó- és vámhivata­lok, illetve a múzeumok alkalmazottai.

Folytatódott a tiltakozás

Az adóhatóság alkalmazottai pedig kedden is folytatták tiltakozó akciójukat, az előző napi 22 ezer után 15 ezren szüntették be a munkát. A szakszervezetek közlése szerint sokan azért függesztették fel a munkabeszüntetést, mert megvárják a szerdán esedékes tárgyalások kimenetelét.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 23., szerda

Mikor a legolcsóbb a repülőjegy? – Tévhit, hogy kedden

A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.

Mikor a legolcsóbb a repülőjegy? – Tévhit, hogy kedden
2024. október 23., szerda

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör

A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Nem csak a poharukat emelik: fokozatosan drágulhat a sör
2024. október 23., szerda

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.

Meghaladja a 10 ezer lejt a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális kosár értéke egy négyfős család esetében
2024. október 23., szerda

Jövőre nem nő az ingatlanadó, ígéri a miniszterelnök

A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Jövőre nem nő az ingatlanadó, ígéri a miniszterelnök
2024. október 22., kedd

Visszafogott román gazdasági növekedés

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.

Visszafogott román gazdasági növekedés
2024. október 22., kedd

A minimálbér kiszámításának új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a parlament

A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.

A minimálbér kiszámításának új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a parlament
2024. október 22., kedd

Magyarországon és Romániában az egyik legnagyobb a költségvetési hiány

Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.

Magyarországon és Romániában az egyik legnagyobb a költségvetési hiány
2024. október 22., kedd

„Rárepültek” a romániai polgárok a baromfihúsra

A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.

„Rárepültek” a romániai polgárok a baromfihúsra
2024. október 22., kedd

Nem kell drágulástól tartani, van elég földgáz a romániai tárolókban – nyugtatja a kedélyeket az energiaügyi miniszter

Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.

Nem kell drágulástól tartani, van elég földgáz a romániai tárolókban – nyugtatja a kedélyeket az energiaügyi miniszter
2024. október 21., hétfő

A rendszerváltáskor abbamaradt öntözési nagyberuházást éleszt újjá a kormány

Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).

A rendszerváltáskor abbamaradt öntözési nagyberuházást éleszt újjá a kormány