Miközben a szenátusi bizottságokban javában zajlik az egységes bérezési törvény vitája, a képviselőház megszavazta, hogy különböző közalkalmazotti kategóriák júniustól béremelést kapjanak.
2017. május 16., 20:222017. május 16., 20:22
Már júniustól béremelések jönnek a közszférában, miután a képviselőház kedden döntéshozó testületként megszavazta a 2017/2-es számú sürgősségi kormányrendelet módosítására irányuló kezdeményezést. A béremelésekre azonban még Klaus Johannis államfőnek is rá kell bólintania.
Amennyiben az elnök kihirdeti a jogszabályt, alig több mint két hét múlva
A tervezet arról is rendelkezik, hogy 25 százalékkal nő a hadsereg, a rendfenntartás és a közbiztonság szerveinél alkalmazott orvosok fizetése. A módosító indítványt a Mediafax hírügynökség tudósítása szerint megszavazták a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a nemzeti kisebbségek képviselői. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem támogatta a kezdeményezést.
A képviselőház ugyanakkor elfogadott egy, a parlamenti szakbizottságok által elutasított módosító indítványt is, ami előírja, hogy az egyetemi hallgatók a vakáció idején is kapjanak ösztöndíjat.
Közben az első házként megkeresett szenátus munkaügyi bizottságában a szakszervezetek és a munkaügyi minisztérium képviselőinek jelenlétében zajlott vita a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény tervezetéről. Megszólalásaikban a szakszervezetek vezetői bírálták a jogszabályjavaslatot, felróva egyebek mellett, hogy
Leonard Bărăscu, a Frăţia szakszervezeti tömörülés elnöke például azt kifogásolta, hogy az egészségügyben nem teszik lehetővé 30 százalékosnál nagyobb pótlékok biztosítását, és arra kérte a kormányt, hogy tegye lehetővé ennél magasabb pluszjuttatások biztosítását. Egyúttal a tervezetben előírtnál nagyobb fizetést kért a vegyészek, a biokémikusok és az asszisztensek számára. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség vezetője eközben arról beszélt, hogy sokan tartanak attól, hogy az új bérezés miatt csökkenni fog a fizetésük, ami miatt a most tapasztaltnál jóval szélesebb körű tiltakozó akciókra is sor kerülhet az elkövetkező időszakban.
Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter újfent igyekezett csillapítani a kedélyeket, és ismételten leszögezte, hogy bércsökkenésre kizárólag azoknak kell számítaniuk, akiknek „nagyon nagy a fizetése”, nincs szó arról, hogy bizonyos közalkalmazotti kategóriáknak testületileg csökkenne a havi juttatása.
Példaként az Országos Adóhatóságot (ANAF) hozta fel, ahol
„Akárhogy próbáltuk volna a többi fizetést is erre a szintre emelni, világos, hogy nem lehetséges, és akkor 2022-re mindenki 12 884 lejt visz majd haza” – szögezte le a munkaügyi tárca vezetője.
Jelezte ugyanakkor, hogy tudomásul vette a szakszervezetek észrevételeit, az esetleges korrekciókat pedig a szenátus munkaügyi bizottsága teheti meg.
Közben az ellenzéknek is bőven akadnak kifogásai a PSD–ALDE-kormány elképzelésével szemben, Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke kedden bejelentette, 150 módosító indítványt nyújtottak be. Rámutatott:
Turcan kifogásolta azt is, hogy nem tartottak közmeghallgatást egy ilyen fontos jogszabály elfogadása előtt. Meglátása szerint emiatt elégedetlenek az adó- és vámhivatalok, illetve a múzeumok alkalmazottai.
Az adóhatóság alkalmazottai pedig kedden is folytatták tiltakozó akciójukat, az előző napi 22 ezer után 15 ezren szüntették be a munkát. A szakszervezetek közlése szerint sokan azért függesztették fel a munkabeszüntetést, mert megvárják a szerdán esedékes tárgyalások kimenetelét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!