Miközben a szenátusi bizottságokban javában zajlik az egységes bérezési törvény vitája, a képviselőház megszavazta, hogy különböző közalkalmazotti kategóriák júniustól béremelést kapjanak.
2017. május 16., 20:222017. május 16., 20:22
Már júniustól béremelések jönnek a közszférában, miután a képviselőház kedden döntéshozó testületként megszavazta a 2017/2-es számú sürgősségi kormányrendelet módosítására irányuló kezdeményezést. A béremelésekre azonban még Klaus Johannis államfőnek is rá kell bólintania.
Amennyiben az elnök kihirdeti a jogszabályt, alig több mint két hét múlva
A tervezet arról is rendelkezik, hogy 25 százalékkal nő a hadsereg, a rendfenntartás és a közbiztonság szerveinél alkalmazott orvosok fizetése. A módosító indítványt a Mediafax hírügynökség tudósítása szerint megszavazták a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a nemzeti kisebbségek képviselői. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem támogatta a kezdeményezést.
A képviselőház ugyanakkor elfogadott egy, a parlamenti szakbizottságok által elutasított módosító indítványt is, ami előírja, hogy az egyetemi hallgatók a vakáció idején is kapjanak ösztöndíjat.
Közben az első házként megkeresett szenátus munkaügyi bizottságában a szakszervezetek és a munkaügyi minisztérium képviselőinek jelenlétében zajlott vita a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény tervezetéről. Megszólalásaikban a szakszervezetek vezetői bírálták a jogszabályjavaslatot, felróva egyebek mellett, hogy
Leonard Bărăscu, a Frăţia szakszervezeti tömörülés elnöke például azt kifogásolta, hogy az egészségügyben nem teszik lehetővé 30 százalékosnál nagyobb pótlékok biztosítását, és arra kérte a kormányt, hogy tegye lehetővé ennél magasabb pluszjuttatások biztosítását. Egyúttal a tervezetben előírtnál nagyobb fizetést kért a vegyészek, a biokémikusok és az asszisztensek számára. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség vezetője eközben arról beszélt, hogy sokan tartanak attól, hogy az új bérezés miatt csökkenni fog a fizetésük, ami miatt a most tapasztaltnál jóval szélesebb körű tiltakozó akciókra is sor kerülhet az elkövetkező időszakban.
Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter újfent igyekezett csillapítani a kedélyeket, és ismételten leszögezte, hogy bércsökkenésre kizárólag azoknak kell számítaniuk, akiknek „nagyon nagy a fizetése”, nincs szó arról, hogy bizonyos közalkalmazotti kategóriáknak testületileg csökkenne a havi juttatása.
Példaként az Országos Adóhatóságot (ANAF) hozta fel, ahol
„Akárhogy próbáltuk volna a többi fizetést is erre a szintre emelni, világos, hogy nem lehetséges, és akkor 2022-re mindenki 12 884 lejt visz majd haza” – szögezte le a munkaügyi tárca vezetője.
Jelezte ugyanakkor, hogy tudomásul vette a szakszervezetek észrevételeit, az esetleges korrekciókat pedig a szenátus munkaügyi bizottsága teheti meg.
Közben az ellenzéknek is bőven akadnak kifogásai a PSD–ALDE-kormány elképzelésével szemben, Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke kedden bejelentette, 150 módosító indítványt nyújtottak be. Rámutatott:
Turcan kifogásolta azt is, hogy nem tartottak közmeghallgatást egy ilyen fontos jogszabály elfogadása előtt. Meglátása szerint emiatt elégedetlenek az adó- és vámhivatalok, illetve a múzeumok alkalmazottai.
Az adóhatóság alkalmazottai pedig kedden is folytatták tiltakozó akciójukat, az előző napi 22 ezer után 15 ezren szüntették be a munkát. A szakszervezetek közlése szerint sokan azért függesztették fel a munkabeszüntetést, mert megvárják a szerdán esedékes tárgyalások kimenetelét.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!