– magyarázta a közgazdász. Emlékeztetett, érdekes módon a kincses város átlagára jóval a bukaresti átlag felett van, míg Kolozsváron meghaladta a 2000 eurót, a fővárosban négyzetméterenként az 1600 eurót sem éri el az átlagár, olyan körülmények között, hogy ott is növekedett.

A kutatócsoport megnézte a 2019. októberi árakat is, akkor Kolozsváron 1712 euró volt az átlag­ár, tavaly októberben 1826 euró, tehát két év alatt majdnem húsz százalékkal emelkedett. Mindez olyan körülmények között történt, hogy közben kitört az egészségügyi válság, egyre bizonytalanabb a gazdasági helyzet, és mégis szárnyalnak az ingatlanárak. Szász Levente rámutatott,

Az elemző kérdésünkre felidézte, tíz éve az a vélekedés, hogy irreálisan magasak a kolozsvári lakásárak, hogy ez már nem emelkedhet tovább, valamikor csökkennie kell, de ez azóta sem történt meg.

„A 2010-es évek elején is azt hallottuk, hogy már nincs tovább, majd 2020 elején, amikor kezdődött a járvány, és most is ezt mondjuk, hogy ez az ár tényleg nagyon magas, valószínű, mérséklődni fog, mert erre nincs tartós, hosszú távú kereslet” – részletezte az egyetemi oktató.

Hozzátette: a 2000 eurós szintnek van egy pszichológiai hatása, ez olyan sarokszám, ami egy ideig tetőzhet, vagyis az lehet az általános vélekedés, hogy „nem megyünk fölé, jó hogy ezt elértük”. Ha az építkezésben az alapanyag-ellátás és az árak helyreállnak, akkor

ám Szász Levente nem számít látványos korrekcióra. Elképzelhető, hogy mindenhol – és akkor Kolozsváron is – mérséklődnek az árak, de nem valószínű a drasztikus árcsökkenés. A kereslet a lakások iránt viszont továbbra sem csökken, így a tulajdonosokat semmi nem kényszeríti arra, hogy csökkentsék az árakat.

„Az ingatlan-adásvételek száma az elmúlt év közepétől folyamatosan a járvány előtti szint felett van” – mutatott rá Szász Levente. Tavaly április–májusban volt egy visszaesés, amikor kijárási tilalom volt, leállt az egész gazdaság, és meg sem lehetett nézni az eladásra kínált ingatlanokat.

Aztán tavaly június végén visszaállt a járvány előtti szintre a tranzakciók száma az ingatlanpiacon, és azóta folyamatosan a válság előtti szint felett teljesít a piac. Valószínűsíthető, hogy a befektetők is vásárolnak, arra számítva, hogy az ingatlan értéke tovább nő, hiszen az elmúlt tíz évben ez történt.

Ez okoz némi fejtörést, de idővel helyezkednek az árak. Bónis Endre elmondta, tavaly négyezer új építésű lakás került be a piacra, jövőre azonban 15 ezret terveznek. Hozzátette: ha azt nézzük, hogy az építőanyag egy része hiánycikk, az árak megemelkedtek, ilyen mértékű építkezés mellett akár tovább növekedhetnek az ingatlanárak, kérdés, hogy a kereslet tartja-e majd a lépést, hiszen ha a kereslet nem követi a kínálatot, gondok lehetnek az építőiparban is.

„Ennyi új lakás mindenképpen megdobja a piacot, azonban egyelőre úgy néz ki, hogy vásárló is lesz. Sokan tartanak attól, hogy még jobban hígulni fog a pénz, az elmúlt húsz évben a kolozsvári lakások értéke csak nőtt, az ingatlan biztos befektetésnek bizonyult a kincses városban.

ha esetleg mégis csökkennének az árak, amire már évek óta várnak az elemzők, néhány év alatt újra visszakapaszkodnak” – ecsetelte a szakember. Aláhúzta ugyanakkor, hogy a bérek nem nőnek olyan mértékben, mint a kolozsvári lakásárak, ezért előbb-utóbb várható az árak egyfajta kiegyensúlyozása.

Jelenleg az tapasztalható, hogy van egy réteg, amely extrém jól keres, nagyon drága ingatlanokat engedhet meg magának, de ez egyre szűkül, és van egy másik réteg, akik a kisebb és olcsóbb lakásokat keresik. Bónis Endre arra is kitért, hiába hogy Romániában az európai átlagnál magasabb a saját lakásban élők száma,

Ez viszont újra azt demonstrálja, hogy lesz értelme a befektetésnek. Igaz – tette hozzá –, a lakbérek nem emelkednek ugyanolyan mértékben, mint a lakásárak, így bár mindenki azt szeretné, hogy a befektetése 10–15 év alatt megtérüljön, ez sok esetben kihúzódik harminc évre.

Az ingatlanpiaci szakember ugyanakkor leszögezte, Kolozsvár azért is specifikus, mert elhelyezkedése révén kevés az opció a terjeszkedésre, összehasonlítva például Temesvárral vagy Nagyváraddal, ahol sokkal több a lehetőség a város bővítésére.

Drágulás utáni stagnálás Marosvásárhelyen

A székelyföldi piacra eközben az eltorzult kereslet-kínálat jellemző, a folyamatos drágulást az is okozza, hogy még mindig sokkal kevesebb a lakás, mint amekkora kereslet van rájuk. Marosvásárhelyen már három éve állandó a lakásdrágulás.

nem nőttek tovább a lakásárak, hanem eljutottak egy olyan szintre, ahol azt mondják a potenciális vevők, hogy ez elég, nem adunk többet egy lakásért – fogalmazott Trella Várhelyi Tamás, egy helyi ingatlanközvetítő iroda tulajdonosa.

A szakember elmondása szerint egy főtéri lakás négyzetméterára 1200 eurónál kezdődik, de 1700 euróig is felmehet. A főtér exkluzív zóna, mert ott nem lehet terjeszkedni, ezért az mindig drága hely lesz – mutatott rá az ingatlanos.

Kitért ugyanakkor arra is, hogy folyamatban van új lakások építése is Marosvásárhelyen, de majd tavasztól kezdődően derül ki, mekkora lesz a vásárlóerő. „Információim szerint az új lakásokra még nagyobb árakat kérnek, és abban nem vagyok biztos, hogy hajlandók lesznek az emberek annyi pénzt kiadni, főleg ha a régi lakások árai csökkennek, és nagy lesz a távolság a várostól, hiszen

Akkor inkább egy régit vesznek meg, főleg ha az árkülönbség harminc százalék körüli lesz” – fejtette ki Trella Várhelyi Tamás. Az építőanyagok árának emelkedése is befolyásolja az új építésű lakások árát, ugyanakkor az infláció miatt a lej sem fog annyit érni, mint most.

Fejlesztésekre lenne szükség Csíkszeredában

A Csíkszereda központjában lévő lakás­árakat is az építkezési anyagárak és a kereslet-kínálat függvénye tolja egyre magasabbra: az új építésű ingatlanok négyzetméterárával megegyező árak vannak a központban, azaz 850–1000 euró között mozog a lakások négyzetméterára Csíkszereda központjában.

de még mindig az látszik, hogy ott is túl kevés a lakás. „Ameddig nagyobb a kereslet, és a bankok hitelezik is az embereket, addig ez lesz jellemző. Akkor fordulna ez meg, ha lenne egy pénzügyi válság, amely visszadobja az árakat, és megszűnnek a hitelezések. Vagy pedig lesz annyi fejlesztés, hogy megéri leállni a drágulással” – magyarázta Nemes Zoltán.

Kitért arra is, hogy megdrágultak az építőanyagok, munkadíjak is, ez pedig maga után vonja mindennemű ingatlan értékének a növekedését, a régi tömbházlakások ára is ugyanúgy emelkedik, mint ahogy az építkezési költségek ára.

Ami pedig a fejlesztéseket illeti, jelenleg épül ugyan a következő Fortuna-parki tömbház, és egy övezeti rendezési terv kidolgozása is folyamatban van, s kisebb fejlesztések is vannak, de nagyobbak nincsenek a hargitai megyeközpontban, pedig kereslet lenne rájuk.