Nem árt az óvatosság. A bankok figyelmeztetnek: a bankkártyán szereplő adatokat sem kérik mailben ügyfeleiktől
Fotó: Pixabay
A kiberbűnözők felismerték a lehetőséget abban, hogy a járványhelyzet miatt egyre többen kényszerültek online ügyintézésre: ma már minden tíz levélből, amit a bankok nevében küldenek, hat átverésnek bizonyul, adatainkra, pénzünkre halásznak a csalók.
2021. november 17., 08:002021. november 17., 08:00
Ijesztő mértékben megnőtt a bankok arculatát használó adathalász (phishing) típusú próbálkozások száma, a csalók a bankok nevében elektronikus levélben vagy telefonos üzenetben keresik meg az áldozatokat, így próbálnak felhasználói vagy személyes adatokhoz jutni, megszerezni a jelszavakat, bankkártyaadatokat. Egy friss felmérés szerint
A pénzintézetek szintén levélben figyelmeztetik ügyfeleiket a csalásra.
A BRD például üzenetében hangsúlyozza, a nevükben kiküldött elektronikus leveleknek és telefonos üzeneteknek az adatlopás a célja, címet, személyi számot, telefonszámot, bankkártyaadatokat, internet banking azonosítókat kérnek a felhasználótól. Arra figyelmeztetnek, hogy
A megszaporodott adathalász levelek, üzenetek általában valamilyen fenyegetést tartalmaznak, miszerint zárolják a számlát, ha nem adjuk meg az adatokat, vagy nem kattintunk a linkre, ami egy adathalász oldalra vezet. A kiberbűnözők meglátták a lehetőséget abban, hogy a járványhelyzet miatt egyre többen kényszerültek online ügyintézésre, kifizetésekre, ugyanakkor a módszereiket is fejlesztették.
Miközben néhány évvel ezelőtt még könnyen beazonosítható volt egy phishing próbálkozás, hiszen az üzenetet helytelenül, amatőr módon fogalmazták meg, ma már ezek a levelek tökéletesen utánozzák a bankok hivatalos értesítéseit, és a pénzintézetek arculati elemeit is tartalmazzák.
A rendőrség által készített elemzés szerint a 35 és 54 év közötti férfiak esnek leggyakrabban az internetes csalások áldozatául.
Fotó: Pixabay.com
– szögezte le a Krónika megkeresésére Bordás Attila. A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese emlékeztetett, az elmúlt években a Román Nemzeti Bank (BNR) kérte, hogy a bankok frissítsék az adatbázisukat, és a pénzintézetek minden ügyfelet személyesen behívtak, hogy ez megtörténjen. A bankok kiépítettek egy védőhálót, a banki rendszer, a pénzügyi küldőrendszerek, a bankkártya-működtetők biztonsági fékrendszereket aktiváltak, mutatott rá a pénzügyi szakember.
Ilyenkor előfordulhat, hogy letiltják a kártyát, és kérik, hogy a tulajdonos személyesen a bankfiókban azonosítsa magát.
A rendkívüli nagy átutalások esetében szintén működésbe lép a biztonsági rendszer, visszaigazolást kérnek a tulajdonostól, ez akkor is megtörténik, ha azt veszik észre, hogy hirtelen például Bangladesből történik fizetés a kártyával. Ilyenkor felveszik a kapcsolatot az ügyféllel, rákérdeznek, hogy van-e tudomása ezekről a tranzakciókról.
Kérdésünkre Bordás Attila beszélt ugyanakkor arról is, hogy
Egyrészt mert a valutatranzakciókat egy bizonyos ideig még le lehet állítani, tehát lehet még esély a lopás kivédésére. Ez általában három-négy nap után már nem lehetséges, de mindenképpen jelenteni kell, mert ha egyszer megtörtént a lopás, azt jelenti, hogy a kártya és a számla adatai illetéktelen kezekbe kerültek, tehát azokat meg kell változtatni. A jelentés a közös biztonság érdekében is fontos, hiszen ha a bank tudomást szerez a csalásról, figyelmezteti a többi ügyfelét a kísérletre, és jobban ki tudja védeni, hogy mások is áldozatul essenek, összegezte Bordás Attila.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
szóljon hozzá!