Nem árt az óvatosság. A bankok figyelmeztetnek: a bankkártyán szereplő adatokat sem kérik mailben ügyfeleiktől
Fotó: Pixabay
A kiberbűnözők felismerték a lehetőséget abban, hogy a járványhelyzet miatt egyre többen kényszerültek online ügyintézésre: ma már minden tíz levélből, amit a bankok nevében küldenek, hat átverésnek bizonyul, adatainkra, pénzünkre halásznak a csalók.
2021. november 17., 08:002021. november 17., 08:00
Ijesztő mértékben megnőtt a bankok arculatát használó adathalász (phishing) típusú próbálkozások száma, a csalók a bankok nevében elektronikus levélben vagy telefonos üzenetben keresik meg az áldozatokat, így próbálnak felhasználói vagy személyes adatokhoz jutni, megszerezni a jelszavakat, bankkártyaadatokat. Egy friss felmérés szerint
A pénzintézetek szintén levélben figyelmeztetik ügyfeleiket a csalásra.
A BRD például üzenetében hangsúlyozza, a nevükben kiküldött elektronikus leveleknek és telefonos üzeneteknek az adatlopás a célja, címet, személyi számot, telefonszámot, bankkártyaadatokat, internet banking azonosítókat kérnek a felhasználótól. Arra figyelmeztetnek, hogy
A megszaporodott adathalász levelek, üzenetek általában valamilyen fenyegetést tartalmaznak, miszerint zárolják a számlát, ha nem adjuk meg az adatokat, vagy nem kattintunk a linkre, ami egy adathalász oldalra vezet. A kiberbűnözők meglátták a lehetőséget abban, hogy a járványhelyzet miatt egyre többen kényszerültek online ügyintézésre, kifizetésekre, ugyanakkor a módszereiket is fejlesztették.
Miközben néhány évvel ezelőtt még könnyen beazonosítható volt egy phishing próbálkozás, hiszen az üzenetet helytelenül, amatőr módon fogalmazták meg, ma már ezek a levelek tökéletesen utánozzák a bankok hivatalos értesítéseit, és a pénzintézetek arculati elemeit is tartalmazzák.
A rendőrség által készített elemzés szerint a 35 és 54 év közötti férfiak esnek leggyakrabban az internetes csalások áldozatául.
Fotó: Pixabay.com
– szögezte le a Krónika megkeresésére Bordás Attila. A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese emlékeztetett, az elmúlt években a Román Nemzeti Bank (BNR) kérte, hogy a bankok frissítsék az adatbázisukat, és a pénzintézetek minden ügyfelet személyesen behívtak, hogy ez megtörténjen. A bankok kiépítettek egy védőhálót, a banki rendszer, a pénzügyi küldőrendszerek, a bankkártya-működtetők biztonsági fékrendszereket aktiváltak, mutatott rá a pénzügyi szakember.
Ilyenkor előfordulhat, hogy letiltják a kártyát, és kérik, hogy a tulajdonos személyesen a bankfiókban azonosítsa magát.
A rendkívüli nagy átutalások esetében szintén működésbe lép a biztonsági rendszer, visszaigazolást kérnek a tulajdonostól, ez akkor is megtörténik, ha azt veszik észre, hogy hirtelen például Bangladesből történik fizetés a kártyával. Ilyenkor felveszik a kapcsolatot az ügyféllel, rákérdeznek, hogy van-e tudomása ezekről a tranzakciókról.
Kérdésünkre Bordás Attila beszélt ugyanakkor arról is, hogy
Egyrészt mert a valutatranzakciókat egy bizonyos ideig még le lehet állítani, tehát lehet még esély a lopás kivédésére. Ez általában három-négy nap után már nem lehetséges, de mindenképpen jelenteni kell, mert ha egyszer megtörtént a lopás, azt jelenti, hogy a kártya és a számla adatai illetéktelen kezekbe kerültek, tehát azokat meg kell változtatni. A jelentés a közös biztonság érdekében is fontos, hiszen ha a bank tudomást szerez a csalásról, figyelmezteti a többi ügyfelét a kísérletre, és jobban ki tudja védeni, hogy mások is áldozatul essenek, összegezte Bordás Attila.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!