A pénzintézetek szintén levélben figyelmeztetik ügyfeleiket a csalásra.

A pénzintézet nevében fenyegetnek

A BRD például üzenetében hangsúlyozza, a nevükben kiküldött elektronikus leveleknek és telefonos üzeneteknek az adatlopás a célja, címet, személyi számot, telefonszámot, bankkártyaadatokat, internet banking azonosítókat kérnek a felhasználótól. Arra figyelmeztetnek, hogy

A megszaporodott  adathalász levelek, üzenetek általában valamilyen fenyegetést tartalmaznak, miszerint zárolják a számlát, ha nem adjuk meg az adatokat, vagy nem kattintunk a linkre, ami egy adathalász oldalra vezet. A kiberbűnözők meglátták a lehetőséget abban, hogy a járványhelyzet miatt egyre többen kényszerültek online ügyintézésre, kifizetésekre, ugyanakkor a módszereiket is fejlesztették.

Miközben néhány évvel ezelőtt még könnyen beazonosítható volt egy phishing próbálkozás, hiszen az üzenetet helytelenül, amatőr módon fogalmazták meg, ma már ezek a levelek tökéletesen utánozzák a bankok hivatalos értesítéseit, és a pénzintézetek arculati elemeit is tartalmazzák. 

A rendőrség által készített elemzés szerint a 35 és 54 év közötti férfiak esnek leggyakrabban az internetes csalások áldozatául.

– szögezte le a Krónika megkeresésére Bordás Attila. A  LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese emlékeztetett, az elmúlt években a Román Nemzeti Bank (BNR) kérte, hogy a bankok frissítsék az adatbázisukat, és a pénzintézetek minden ügyfelet személyesen behívtak, hogy ez megtörténjen. A bankok kiépítettek egy védőhálót, a banki rendszer, a pénzügyi küldőrendszerek, a bankkártya-működtetők biztonsági fékrendszereket aktiváltak, mutatott rá a pénzügyi szakember.

Ilyenkor előfordulhat, hogy letiltják a kártyát, és kérik, hogy a tulajdonos személyesen a bankfiókban azonosítsa magát.

A rendkívüli nagy átutalások esetében szintén működésbe lép a biztonsági rendszer, visszaigazolást kérnek a tulajdonostól, ez akkor is megtörténik, ha azt veszik észre, hogy hirtelen például Bangladesből történik fizetés a kártyával. Ilyenkor felveszik a kapcsolatot az ügyféllel, rákérdeznek, hogy van-e tudomása ezekről a tranzakciókról.

Kérdésünkre Bordás Attila beszélt ugyanakkor arról is, hogy

Egyrészt mert a valutatranzakciókat egy bizonyos ideig még le lehet állítani, tehát lehet még esély a lopás kivédésére. Ez általában három-négy nap után már nem lehetséges, de mindenképpen jelenteni kell, mert ha egyszer megtörtént a lopás, azt jelenti, hogy a kártya és a számla adatai illetéktelen kezekbe kerültek, tehát azokat meg kell változtatni. A jelentés a közös biztonság érdekében is fontos, hiszen ha a bank tudomást szerez a csalásról, figyelmezteti a többi ügyfelét a kísérletre, és jobban ki tudja védeni, hogy mások is áldozatul essenek, összegezte Bordás Attila.