Sokat fejlődött idén a székelyföldi turizmus, ám az érintettek szerint látványos előrelépésre csak az infrastruktúra kiépítése után lehet számítani. Az önkormányzati vezetők, turizmusban vállalkozók és turisztikai szakemberek egyaránt úgy vélik, utakat kell építeni, hogy a turista kényelmesen és biztonságosan tudja megközelíteni a kiszemelt célpontot, ugyanakkor a magánvállalkozóknak azt kell megszervezniük, hogy minél több programot tudjanak kínálni, és ezzel hosszabb ideig tudják helyben tartani a vendéget.
Szovátán kiemelkedően jó szezon volt idén nyáron. Péter Ferenc, a fürdőváros polgármestere lapunknak elmondta, utoljára a nyolcvanas években volt akkora fogalom, hogy a városszéli magánházakat is kiadták a turistáknak. Szovátára elsősorban a belföldi turisták érkeznek, a létszámot tekintve második helyen állnak a magyarországi és harmadik helyen a moldovai köztársasági vendégek. „Amíg az ország nyugati és keleti határai irányába nem épül meg az autópálya, nem lehet sokkal több külföldi turistára számítani” – szögezte le a polgármester. Szovátát a gyógyulni és a szórakozni vágyók egyaránt felkeresik, a vendéglátók és az önkormányzat pedig arra törekszik, hogy köztes megoldást találjon, hogy a kikapcsolódni vágyók ne zavarják a pihenni, gyógyulni érkezőket. Ezért például szabályozták, hogy a teraszokon csak este 11 óráig szólhat a zene.
Péter Ferenc arról is tájékoztatott, hogy az orvosok legkevesebb tíznapos szovátai kezelést ajánlanak, így az érkezők általában kéthetes időszakra váltanak jegyet. Akik strandolni, sétálni, túrázni érkeznek a városba, rövidebb ideig maradnak, egy hetet vagy egy hosszú hétvégét töltenek el a Medve-tó partján. A polgármester szerint nagy vonzerőt jelent, hogy az infrastrukturális beruházások nagy vonalakban befejeződtek a városban, ha a turistákat kitűnő állapotban levő utak, sétányok, parkolók fogadják, szívesen maradnak, és újra visszatérnek, vallja az elöljáró.
Háromszéken a tavalyhoz viszonyítva megkétszereződött a turisták száma, ez derül ki a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elemzéséből. Herman Rosner, a kamara elnöke úgy véli, ennél sokkal jobb eredményeket is el lehet érni a természetes gyógymódok még jobb kiaknázásával, meglátásában a gyógyturizmus lehet a térség fenntartható fejlődésének a záloga. Szabó Tibor, a Háromszéki Panziók Egyesületének elnöke lapunknak elmondta, a vidombáki repülőtér és a nagyszebeni autópálya megépítésén áll vagy bukik a Kovászna megyei turizmus jövője. Szabó Tibor közlése szerint idén nyáron nagyon sok magyarországi turista érkezett a térségbe, viszont lecsökkent a busszal kiránduló csoportok száma. „Sokat számít a megközelíthetőség.
A nyugatról érkező turisták többsége Segesvárnál letér Szováta és Székelyudvarhely felé, közülük már csak kevesen jutnak el Háromszékre” – ismertette tapasztalatait a szakember. Szerinte nagy hangsúlyt kell fektetni a különböző programokra, amelyekkel hosszabb ideig helyben lehet tartani a vendéget. A látnivalókat ugyanis egy-két nap alatt megnézik, s ha nincs más szórakozási lehetőség, mennek tovább. Szabó úgy véli, az utazási irodáknak is körültekintőbben kellene megszervezniük a kirándulásokat, hiszen mindenkinek kényelmetlen, ha a hétnapos kirándulás alatt minden este máshol száll meg a turista. „A vendéglátónak is kellemetlen, ha egy éjszaka miatt kénytelen más foglalásokat visszamondani, ugyanakkor a turistának is kényelmesebb, ha nem kell hurcolnia a csomagjait, hanem megszáll egy panzióban, és onnan csillagtúrázik” – szögezte le a Háromszéki Panziók Egyesületének elnöke.
Hargita megyében is nőtt a turisták száma a tavalyhoz viszonyítva. A vendéglátók elégedettek, mivel nemcsak átutazó, hanem sok nyaraló vendég is megszállt a hargitai szálláshelyeken. György Piroska, a csíkszeredai polgármesteri hivatal turisztikai információs irodájának vezetője lapunknak elmondta, pontos kimutatást még nem készítettek, de a vendéglátóktól érkezett visszajelzések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy jó szezont zártak. Csíkszeredába és Hargitafürdőre elsősorban hazai és magyarországi vendégek érkeztek, de ebben az évben sok francia, holland és svájci turistát is vendégül láttak. A hargitafürdői kalandpark hatalmas vonzerőt jelentett, szögezte le a turisztikai szakember. György Piroska szerint sokat lendített a turizmuson az internetes népszerűsítés, szinte minden szállásadónak van már saját honlapja, a szálláskereső portálok is részletes és pontos tájékoztatást nyújtanak.
Kalamár Andor, a Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület elnöke a Krónikának szerényebb bővülésről számolt be.
Mint részletezte, tavalyhoz képest mintegy 10 százalékkal növekedett ugyan a forgalom, azonban még mindig messze elmarad a 2007–2008-as szinttől. Tusnádfürdőn a vendégek 80 százaléka belföldi, és 20 százalék Magyarországról érkezik. Megtudtuk, két nagy szállodának is van szerződése a nyugdíjbiztosítási pénztárral, ezekben pedig mindig telt ház van, a kedvezményes jeggyel érkezők veszik igénybe. Kalamár szerint a jövőre nézve a turizmusban vállalkozók nagy reményeket fűznek az épülő wellness-központhoz, a létesítményt, amely több termálvizes medencét, élményfürdőt, szaunákat foglal magában, várhatóan az év végén nyitják meg.
Sokkal jobb szezont zárnak idén a Nagyvárad melletti fürdőkben is, mint tavaly. A félixi és püspökfürdői (Május 1.) hoteleket kezelő Turism Felix vállalat főkönyvelője, Marcel Popa a Krónikának 14 százalékos forgalomnövekedésről számolt be. Negatívum viszont szerinte, hogy míg a turisták száma jócskán meghaladja a tavalyi értékeket, az emberek kevesebb pénzt költenek. Míg tavaly egy turista átlagban naponta 15 lejt hagyott ott a strandokon, éttermekben és szórakozóhelyeken, idén ez a szám már alig haladja meg a 14 lejt. A hotelek viszont szinte tele voltak idén nyáron, és a strandokon is nagy volt a tömeg, kivéve júliust, amikor szinte minden hétvégén esett az eső. Azóta viszont folyamatosan jó idő van, így szinte még most, szeptemberben is tart a nyári szezon: a Vénusz strand kivételével minden fürdőhely nyitva van, és a hotelekben is vannak vendégek – mondja Popa.
A Nufărul Hotelben pedig idén egyenesen kétszer annyi turista lakott, mint tavaly. A főkönyvelő azt mondja, főképp a három- és négycsillagos hotelek iránti kereslet nőtt meg. A sikert egyébként nem a válság végének közeledtével magyarázza, hanem azt mondja, az utóbbi években elvégzett fejlesztések hozzák most meg gyümölcsüket. „A vállalatunknak stabil helye van a piacon, szilárdan tartja magát, nem söpörheti csak úgy el a válság. Aki képes volt beruházni, annak megmaradt a kontinuitása, aki nem, az elvesztette a turisták bizalmát” – szögezte le Marcel Popa. A főkönyvelő a turisztikai szolgáltatások minősége mellett a fürdők profilját, a gyógyüdülés és az orvosi ellátás színvonalát emelte ki a növekedés okaként.
Valamivel jobb volt ez a nyár a Vigyázó-hegyen álló menedékházban is. Ioan Potra tulajdonos lapunknak azt mondta, nem mer panaszkodni, mert tudja, hogy másutt még roszszabb a helyzet. Mint részletezte, a Vigyázón sok turista megfordult az idén, de közülük legtöbben nem szálltak meg a menedékházban, hanem sátorral érkeztek. A hazaiak mellett cseh, szlovák és ukrán kirándulók is megmászták az Erdélyi-szigethegység egyik legmagasabb csúcsát ezen a nyáron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok