Fotó: Erdély Bálint Előd
Az Európai Unióban környezetvédelem és a CO2-kibocsátás csökkentése terén jelenleg érvényesülő tendenciákat Románia is követi, és e folyamat egyik fontos pillérét az egyre inkább „zöldebbé” váló autópiac képezi.
2022. június 05., 11:322022. június 05., 11:32
2022. június 05., 15:052022. június 05., 15:05
Romániában egyre nő az elektromos, valamint a plug-in hibrid autók eladása, és az ilyen járműveknek szánt töltőállomások hálózatának fejlesztését is erőteljesen támogatják mind a hatóságok, mind a magánszektor – írja az Agerpres.
A levegőminőség problémája még megoldásra vár Romániában, és ennek egyik kulcsa az országos monitorozó hálózat bővítésében rejlik, amelyre jelentős összegeket különítettek el a hatóságok.
A romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének (APIA) adatai szerint 2021-ben megduplázódott a forgalomba helyezett zöldautók (100 százalékban elektromos és plug-in hibrid járművek), valamint a teljesen hibrid autók száma, és piaci részesedésük elérte a 15,5 százalékot, ami 2,2-szerese az előző évi aránynak.
ezek közül 12 433 személyautó, 309 motorkerékpár, 301 áruszállító gépkocsi, tíz moped, három pedig különleges célra szolgáló jármű volt.
A hivatalos statisztikák szerint tavaly a környezetbarát autók piaci részesedése 7,1 százalék volt, és előző évhez képest megduplázódott (+109,1%) az ebbe a kategóriába tartozó járművek eladása. E tekintetben mindenképpen említésre méltó a plug-in hibrid autók számának jelentős, 178,9 százalékos növekedése, ezekből 2892 darabot vásároltak tavaly.
Az idei év első négy hónapjában 36 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett autók száma Romániában 2021 azonos időszakához mérten. A környezetbarát autók esetében 131,1 százalékos növekedést könyveltek el, ami 19,7 százalékos piaci részesedésnek felel meg. Érdemes megjegyezni, hogy a 100 százalékban elektromos autók kategóriájában 487,4 százalékos, a plug-in hibridek esetében 159,5 százalékos növekedést regisztráltak tavalyoz képest.
Az elmúlt évben a legkelendőbb 100 százalékban elektromos autók rangsorát a 2021-ben piacra dobott modell, a Dacia Spring vezeti 3068 eladott darabbal, ezt a Volkswagen Up! követi 435 darabbal (+139%) és a Hyundai Kona 384 darabbal (+114,5%).
A plug-in hibrid autók tekintetében a toplistát a Renault Captur vezeti 269 darabbal (14-szeres növekedés 2020-hoz képest), következik a Ford Kuga (261 darab, +203,5%) és a Hyundai Tucson (229 darab, 2021-ben piacra dobott változat).
A külső töltés nélküli hibrid autók közül az első helyen a Toyota Corolla áll 617 darabbal, 9,2 százalékos növekedéssel 2021-hez képest, ezt követi a Toyota C-HR 579 darabbal és 5,9 százalékos növekedéssel, majd a Toyota RAV4 400 darabbal, 9,6 százalékos növekedéssel.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A környezetkímélő gépjárművek elterjedésével a hatóságok elkezdtek kidolgozni egy stratégiát az elektromos és plug-in hibrid autók töltőállomás-hálózatának létrehozására. Ugyanakkor magáncégek is jelentős összegeket fektettek be az elektromos autók töltőpontjainak kiépítésébe.
Az Európai Bizottság által 2022. február 9-én közzétett, Az elektromos járművek feltöltésének árazása Európában című jelentésből kiderül, hogy 2019-ben Romániában 376 nyilvános elektromosautó-töltőállomás működött.
Az elektromos töltőállomások térképe megtekinthető a www.plugshare.com weboldalon.
Az Enel X Románia a Mega Image üzletlánccal együttműködve 72 töltőpontot hozott létre Bukarestben és további 11 településen. Ebből 46 Enel X töltőállomás a bukaresti Mega Image üzleteknél található, 18 Ilfov megyében (Mogoşoaia, Popeşti Leordeni, Jilava, Voluntari, Otopeni, Chitila, Bragadiru, Corbeanca településeken), négy Temes megyében (Temesváron és Újszentesen) és négy Giurgiu, illetve Vrancea megyében.
2021-ben az OMV Petrom és a Renovatio partnerségre lépett a legambiciózusabb romániai elektromos mobilitási projekt kidolgozására, amelynek köszönhetően 2022 végéig legalább 40 gyors és ultragyors töltőállomást kívánnak telepíteni az OMV és a Petrom romániai állomásain. Minden telephelyre legalább egy, minimum 50 kW teljesítményű töltőpontot terveznek, és legalább 20 ezek közül minimum 350 kW teljesítményű töltőállomással fog rendelkezni. A töltőállomásokat elsősorban a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) romániai folyosói mentén és városokban helyezik el.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) ugyanakkor a Rompetrollal és a MOL-lal írt alá koncessziós szerződést az A1 és A2 autópályákon található pihenőhelyek felszerelésére, üzemeltetésére és karbantartására, ezeken benzinkutak és elektromosautó-töltőállomások is épülnek. A kezdeményezés a következő útvonalakat érinti: Nagylak – Szeben (A1), Piteşti – Bukarest (A1), Cernavodă – Konstanca (A2).
A levegőminőség szempontjából Románia nem áll valami jól,
Az Országos Környezetvédelmi Ügynökség egy tanulmánya szerint, amely a www.calitateaer.ro portál által összesített adatokra alapoz, a kén-dioxid óránkénti határértékének túllépését regisztrálták, de mérőállomásonként nem több mint évi 24 alkalommal. A benzol esetében az éves határértéket egy állomáson lépték túl, a nitrogén-dioxid esetében pedig három mérőállomáson regisztrálták az éves határérték túllépését. Az óránkénti határértékeket azonban nem lépték túl több mint évi 18 alkalommal.
A levegőben levő 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék (PM10) napi határértékét több mint 35-ször lépték át öt mérőállomás adatai alapján, de az évi határértéket egyszer sem. A PM2,5 szennyezés éves határértékét szintén nem haladták meg a mérések szerint.
Jelenleg Románia ellen kötelezettségszegési eljárás van érvényben a levegő rossz minősége, az Európai Unió által
Virginijus Sinkevičius, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa nemrég azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy a helyzet sajnos romlik. Sinkevičius azt mondta, megtörténhet, hogy a rosszabb eredmények egyik oka a megfigyelőállomások számának növekedése, de „egyértelmű”, hogy a gyakorlat nem változik, és a problémák súlyosbodnak. „Sokrétű megoldásra van szükség. Először is, ha szennyezést észlelsz, a szennyezés forrását kell megvizsgálnod, azt, hogy miként lehet a forrásnál csökkenteni a szennyezést” – magyarázta az uniós biztos.
Az Országos Automatikus Levegőminőség-monitorozó Hálózat modernizálását és kibővítését a környezetvédelmi, vízügyi és erdőügyi minisztérium kezdeményezte. 2021. október 22-én a minisztérium bejelentette, hogy az év első felében hat megyében összesen 14 új levegőminőség-mérő állomást helyeztek el. Ugyanakkor megkötötték a szerződést 30 szállópor-koncentrációt (PM10 és PM2,5) mérő berendezés, valamint négy laboratórium vagy mobil mérőberendezés beszerzésére, amelyek több szennyező anyag mérésére alkalmasak.
Az illetékes minisztérium adatai alapján a 14 új mérőállomásból hetet már üzembe helyeztek (Argeş, Bihar, Brassó, Kovászna, Hargita, Olt és Prahova megyében), három beüzemelése folyamatban van (Bákó és Kolozs megyében), és négyet a jövőben fognak beüzemelni (ezek Bukarestben, illetve Konstanca megyében találhatók). Ezek a mérőállomások 38 szennyezőanyag-mérő berendezéssel vannak felszerelve, és a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok (NO2/Nox), ózon (O3), benzol (C6H6), valamint a 10, illetve 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék (PM10 és PM2,5) koncentrációját mérik.
A 30 szállópor-koncentrációt (PM10 és PM2,5) mérő berendezést Bukarestben, valamint Ilfov, Kolozs, Iaşi és Brassó megyében, az automatikus és mobil laboratóriumokat a bukaresti, a bákói, a brassói és a iaşi-i környezetvédelmi ügynökség hatáskörébe tartozó területeken üzemeltetik majd.
Romániában egyelőre nem gyártanak elektromos autókhoz való akkumulátorokat, a Varta viszont kiszemelte az országot egy ilyen üzem helyszínéül, a beruházás értéke egymilliárd euró. A német Draxlmaier vállalat szintén bejelentette, hogy a következő hat évben 200 millió eurót fektet be Temesváron egy akkumulátorgyárba.
Az 1996-ban alapított, a frankfurti tőzsdén is jegyzett kanadai Rock Tech Lithium szintén bejelentette, hogy 400 millió eurót fektet be egy elektromos autók alkatrészeit előállító gyárba. Itt állítanák elő az akkumulátorokhoz szükséges lítiumport, a nyersanyagot pedig Kanadából szereznék be.
Bár továbbra is lényegesen kevesebb elektromos autó közlekedik a romániai utakon, mint dízel- vagy benzines, ma már nálunk sem számítanak fehér hollónak a zöldautók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!