Megfelelő tervezéssel immár Erdély is átszelhető elektromos autóval

Manapság Romániában is egyre elérhetőbbé váltak az elektromos autók, többek között a Roncsautó Plusz program is sokaknak megadta, megadja a lehetőséget egy ilyen zöldjármű megvásárlására, illetve a Dacia kihozta Spring nevű modelljét, melynek ára jelentősen a piaci átlagár alatt van.

Az aradi Varga Norbert nem csak elektromosautó-tulajdonos, hanem a téma igazi szakértője is. Három éve van egy saját Youtube-csatornája Electzro néven, ahol videóiban elektromos autókat tesztel, mutat be, részletezi előnyeiket, gyengéiket. Saját elektromos autója csak tavaly ősszel lett, de tulajdonképpen évek óta hasonló gépkocsikkal járja az ország útjait, több tízezer kilométert tett meg szinte az összes elérhető elektromos autómodellel, így jól ismeri a viszonyokat.

A Krónika érdeklődésére elmondta, az elmúlt három évben legalább megduplázódott az elektromosautó-töltő állomások száma Romániában, illetve egyre több a gyorstöltő is.

Tapasztalatai szerint az országban nincs olyan, hogy az ember 100 kilométert úgy tegyen meg, hogy ne érjen el a következő töltőig.

Varga Norbert a töltőállomások tekintetében nem tapasztalt különbségeket az ország különböző részei között, ám a gyorstöltők tekintetében vannak eltérések, vannak régiók, ahol kisebb a lefedettség. Bizonyos térségekben közel 150 kilométert kell menni egy gyorstöltőért, de van, ahol harminc-ötven kilométerenként lehet találni.

A cégek és az önkormányzatok is folyamatosan fejlesztik a hálózatot – utóbbiaknak nem is kerül sokba, hiszen nagy támogatást lehet erre igényelni. A jövőben épülő autópálya-szakaszok egy részén is lesznek 150 kilowattos extragyors töltők, például a Nagylak és a Nagyszeben közötti autópálya-szakaszon ezeknek idén nyárra el is kell készülniük.

Varga Norbert szerint a töltőállomások kérdése kissé olyan, mint az ördögi kör, hiszen az emberek nem vesznek elektromos autót, amíg nincs sok töltőhely, a cégek pedig nem telepítenek sok töltőt, amíg nincs elég autó, amiket töltsenek velük.

Elmondta, hogy egy töltőállomás létrehozása nem olyan drága, mint mondjuk egy benzinkúté, ami körülbelül egymillió euróba kerül, de így sem olcsó mulatság, hiszen egy jó töltő 50–60 ezer euró, plusz ha az adott helyen nincs áram, még 50–60 ezer euróba kerül odahúzni egy trafópontot, ami biztosítja az ellátást.

Varga Norbert arról is tájékoztatott, hogy az elektromos autót használók általában telefonos applikációk, weboldalak segítségével keresnek töltőállomásokat, ezek közül a legismertebb a Google Mapsre hasonlító, nemzetközi szinten használható Plugshare.com. Azt is megtudtuk, hogy egy hosszú autóutat tervezés szokott megelőzni, hiszen a sofőrök előre ki szokták nézni a töltőállomásokat, ahol megállnak majd. Az applikációban – mivel a töltőket használó sofőrök be szoktak jelentkezni, szokták jelezni tapasztalataikat – azt is lehet látni, ha mondjuk egy töltő nem működik, illetve sokszor azt is lehet látni, ha foglalt egy adott töltő.

Hozzátette, hogy komplexebb alkalmazások is segíthetik az elektromosautósokat, például az A Better Routeplanner, amelybe ha bevezetjük a kocsi típusát, modelljét, az akkumulátor nagyságát, illetve azt, hogy hány százalékon indul az autós útnak, és mi a cél, az alkalmazás konkrétan megmondja, hol, mennyit, mikor érdemes vagy kell tölteni. Ez a telefonos alkalmazás fizetős, de ennek ellenére sokan kedvelik.

A szakember ismertette, hogy van olyan cég, amely az ország teljes területén jelen van a töltőállomásaival – ez egyébként a legdrágább a piacon –, és vannak olyanok, amelyek inkább az ország nyugati felében vannak jelen, de alapvetően elmondható, hogy az ország bármely nagyvárosában van „választék”, az olcsóbb és a drágább állomások is jelen vannak.

A szakértő ugyanakkor arra is kitért, hogy természetesen a villanyáram drágulása látszik a töltőállomások árain is,

az elmúlt egy hónapban minden cég megemelte a töltés árát, de szerinte még így is „bőven megéri” elektromos autót használni. Emellett számos üzletnél ingyenesen lehet tölteni, ha az ember ott vásárol, illetve az otthoni töltés is jó, olcsó opció.

A Transilvaniareporter témában megjelent cikke kapcsán, mely azt tárgyalja, hogy Kolozsváron „lutri” autót tölteni, mivel az állomások vagy működnek, vagy nem, azt is megkérdeztük, hogy Varga Norbertnek milyenek a tapasztalatai, mennyire tartják karban a töltőállomásokat. Meglátása szerint sokaknak lett mostanság elektromos autója, de még nem mindenki tanulta meg használni a töltőket, erősen meghúzzák, hagyják leesni a csatlakozót a földre, és ezek mind kárt okozhatnak, ami miatt nem lehet tölteni.

Azt is hozzátette, hogy sokszor nem az elektromos autósok okozzák a meghibásodást, hanem a hozzá nem értő „kíváncsiskodók”.

Tapasztalatai szerint azonban a hibákat általában nagyon gyorsan kijavítják, hiszen a cégeknek is érdekük, hogy tölteni lehessen. A szoftverproblémákat általában könnyen lehet orvosolni, de ha egy alkatrész hibásodik meg, a javítási idő 2–3 hét is lehet, mert viszonylag nehezen, illetve lassan lehet beszerezni az alkatrészeket. Varga Norbert kiemelte: tény, hogy néha az emberek találnak olyan, általában a város (például Kolozsvár) által működtetett töltőket, ahol (még) nincs áram, ezt többnyire az áramszolgáltató késlekedése szokta okozni.

A dévai Szemcsuk Bélának körülbelül négy hónapja van elektromos autója, eddig közel 15 ezer kilométert ment vele, többnyire városon kívül. Az autóval nagyon meg van elégedve, és szerinte a töltőállomás-hálózat is viszonylag rendben van. Azt nehezményezi, hogy a PlugShare alkalmazásban, illetve oldalon be lehet jelentkezni, jelezni, ha valaki épp tölt egy adott állomáson, de ezt sajnos sokan nem teszik meg.

Véleménye szerint sokat segítene az autósoknak, ha mindenki figyelne társaira, és bejelentkezne, hogy másoknak ne kelljen várakozniuk, hanem vegyék az irányt más állomás felé, de ennek a fajta kultúrának még ki kell alakulnia.

Szemcsuk Béla jelezte, hogy viszonylag hosszabb utakat is megtesz, például a Déva–Gyergyó-távot oda-vissza, ami több mint nyolcszáz kilométer, így alapból bele kell hogy kalkuláljon három töltést, hisz az autója egy töltéssel nyáron 300–310 kilométert megy, télen körülbelül 270-et. Egy töltés 40–50 perc egy gyorstöltőnél. Tapasztalatai szerint Erdélyben mindenhol vannak töltők, bár a Székelyföldön kevesebb a gyorstöltő-állomás.

Árak tekintetében is nagyok az eltérések, 1,16 lej és 2,49 lej között változik az ár – előbbi akkor elérhető, ha valaki „bérletet” vásárol az Enel X-nél, utóbbi a Kaufland parkolóiban található töltőállomások tarifája.

Szemcsuk Béla körülbelül 35 lejt fizet egy „teletankért”, ami szerinte nagyon gazdaságos a benzinhez vagy dízelhez képest.

A sofőr azt is megjegyezte, hogy ő már többször szembesült nem működő töltővel, és ezt mindig jelezte az üzemeltetőknek, akik nagyon hamar orvosolták a problémát. Azt is megjegyezte, hogy a Kárpátokon túli elektromosautós ismerősei mondták, hogy ott sokkal rosszabb a helyzet, mint Erdélyben, gyakoribbak a megrongált állomások.

Székely Bíborka és férje, Szabolcs egyaránt elektromos autót használ – elsősorban városban, Kolozsváron. Bíborka elmondta, hogy mivel csak rövidebb utakra mennek, így kizárólag otthon töltenek. Mindig figyelnek arra, hogy éjszaka teljenek az autók, így nem kell a városban üres töltőállomást keresgélniük. Számításaik szerint így, hogy az otthoni áramot használják, az egytizedét költötték a drágulás előtt „üzemanyagra”, mint amikor benzines autóik voltak. De csak akkor mennének szívesen hosszú útra az autóikkal, ha több gyorstöltő lenne, hiszen kisgyerekkel nem olyan kényelmes a várakozás. Opció lehet még, ha úgy tervezik meg a hosszú utat, hogy éjjel egy panziónál, a szálláson töltik fel a járművet.

Februárban nagyobb bónuszokkal rajtolnak a roncsautóprogramok, egyről kettőre nő a leadható autók száma

Nagyobb költségvetéssel rajtolnak el idén a roncsautóprogramok. A cél, hogy 2026-ig legalább negyedmillió, 15 évesnél idősebb gépkocsi eltűnjön a romániai közutakról.