Ma már nem fehér holló. Egyre több elektromos autóval és töltőállomással találkozunk Erdélyben is, hosszabb távú utak is tervezhetők
Fotó: Jakab Mónika
Bár továbbra is lényegesen kevesebb elektromos autó közlekedik a romániai utakon, mint dízel- vagy benzines, ma már nálunk sem számítanak fehér hollónak a zöldautók. Személyes tapasztalatok alapján jártunk utána, hogy Erdélyben megvan-e a szükséges infrastruktúra, azaz kiépült-e már egy olyan töltőállomás-hálózat, amely lehetővé teszi a stresszmentes utazgatást.
2022. január 26., 14:042022. január 26., 14:04
Manapság Romániában is egyre elérhetőbbé váltak az elektromos autók, többek között a Roncsautó Plusz program is sokaknak megadta, megadja a lehetőséget egy ilyen zöldjármű megvásárlására, illetve a Dacia kihozta Spring nevű modelljét, melynek ára jelentősen a piaci átlagár alatt van.
Az aradi Varga Norbert nem csak elektromosautó-tulajdonos, hanem a téma igazi szakértője is. Három éve van egy saját Youtube-csatornája Electzro néven, ahol videóiban elektromos autókat tesztel, mutat be, részletezi előnyeiket, gyengéiket. Saját elektromos autója csak tavaly ősszel lett, de tulajdonképpen évek óta hasonló gépkocsikkal járja az ország útjait, több tízezer kilométert tett meg szinte az összes elérhető elektromos autómodellel, így jól ismeri a viszonyokat.
Tapasztalatai szerint az országban nincs olyan, hogy az ember 100 kilométert úgy tegyen meg, hogy ne érjen el a következő töltőig.
Varga Norbert a töltőállomások tekintetében nem tapasztalt különbségeket az ország különböző részei között, ám a gyorstöltők tekintetében vannak eltérések, vannak régiók, ahol kisebb a lefedettség. Bizonyos térségekben közel 150 kilométert kell menni egy gyorstöltőért, de van, ahol harminc-ötven kilométerenként lehet találni.
A cégek és az önkormányzatok is folyamatosan fejlesztik a hálózatot – utóbbiaknak nem is kerül sokba, hiszen nagy támogatást lehet erre igényelni. A jövőben épülő autópálya-szakaszok egy részén is lesznek 150 kilowattos extragyors töltők, például a Nagylak és a Nagyszeben közötti autópálya-szakaszon ezeknek idén nyárra el is kell készülniük.
Elmondta, hogy egy töltőállomás létrehozása nem olyan drága, mint mondjuk egy benzinkúté, ami körülbelül egymillió euróba kerül, de így sem olcsó mulatság, hiszen egy jó töltő 50–60 ezer euró, plusz ha az adott helyen nincs áram, még 50–60 ezer euróba kerül odahúzni egy trafópontot, ami biztosítja az ellátást.
Aki keres, talál. Három év alatt megduplázódott az e-töltők száma Romániában
Fotó: Erdély Bálint Előd
Varga Norbert arról is tájékoztatott, hogy az elektromos autót használók általában telefonos applikációk, weboldalak segítségével keresnek töltőállomásokat, ezek közül a legismertebb a Google Mapsre hasonlító, nemzetközi szinten használható Plugshare.com. Azt is megtudtuk, hogy egy hosszú autóutat tervezés szokott megelőzni, hiszen a sofőrök előre ki szokták nézni a töltőállomásokat, ahol megállnak majd. Az applikációban – mivel a töltőket használó sofőrök be szoktak jelentkezni, szokták jelezni tapasztalataikat – azt is lehet látni, ha mondjuk egy töltő nem működik, illetve sokszor azt is lehet látni, ha foglalt egy adott töltő.
Hozzátette, hogy komplexebb alkalmazások is segíthetik az elektromosautósokat, például az A Better Routeplanner, amelybe ha bevezetjük a kocsi típusát, modelljét, az akkumulátor nagyságát, illetve azt, hogy hány százalékon indul az autós útnak, és mi a cél, az alkalmazás konkrétan megmondja, hol, mennyit, mikor érdemes vagy kell tölteni. Ez a telefonos alkalmazás fizetős, de ennek ellenére sokan kedvelik.
A szakember ismertette, hogy van olyan cég, amely az ország teljes területén jelen van a töltőállomásaival – ez egyébként a legdrágább a piacon –, és vannak olyanok, amelyek inkább az ország nyugati felében vannak jelen, de alapvetően elmondható, hogy az ország bármely nagyvárosában van „választék”, az olcsóbb és a drágább állomások is jelen vannak.
az elmúlt egy hónapban minden cég megemelte a töltés árát, de szerinte még így is „bőven megéri” elektromos autót használni. Emellett számos üzletnél ingyenesen lehet tölteni, ha az ember ott vásárol, illetve az otthoni töltés is jó, olcsó opció.
Fotó: Jakab Mónika
A Transilvaniareporter témában megjelent cikke kapcsán, mely azt tárgyalja, hogy Kolozsváron „lutri” autót tölteni, mivel az állomások vagy működnek, vagy nem, azt is megkérdeztük, hogy Varga Norbertnek milyenek a tapasztalatai, mennyire tartják karban a töltőállomásokat. Meglátása szerint sokaknak lett mostanság elektromos autója, de még nem mindenki tanulta meg használni a töltőket, erősen meghúzzák, hagyják leesni a csatlakozót a földre, és ezek mind kárt okozhatnak, ami miatt nem lehet tölteni.
Tapasztalatai szerint azonban a hibákat általában nagyon gyorsan kijavítják, hiszen a cégeknek is érdekük, hogy tölteni lehessen. A szoftverproblémákat általában könnyen lehet orvosolni, de ha egy alkatrész hibásodik meg, a javítási idő 2–3 hét is lehet, mert viszonylag nehezen, illetve lassan lehet beszerezni az alkatrészeket. Varga Norbert kiemelte: tény, hogy néha az emberek találnak olyan, általában a város (például Kolozsvár) által működtetett töltőket, ahol (még) nincs áram, ezt többnyire az áramszolgáltató késlekedése szokta okozni.
A dévai Szemcsuk Bélának körülbelül négy hónapja van elektromos autója, eddig közel 15 ezer kilométert ment vele, többnyire városon kívül. Az autóval nagyon meg van elégedve, és szerinte a töltőállomás-hálózat is viszonylag rendben van. Azt nehezményezi, hogy a PlugShare alkalmazásban, illetve oldalon be lehet jelentkezni, jelezni, ha valaki épp tölt egy adott állomáson, de ezt sajnos sokan nem teszik meg.
Szemcsuk Béla jelezte, hogy viszonylag hosszabb utakat is megtesz, például a Déva–Gyergyó-távot oda-vissza, ami több mint nyolcszáz kilométer, így alapból bele kell hogy kalkuláljon három töltést, hisz az autója egy töltéssel nyáron 300–310 kilométert megy, télen körülbelül 270-et. Egy töltés 40–50 perc egy gyorstöltőnél. Tapasztalatai szerint Erdélyben mindenhol vannak töltők, bár a Székelyföldön kevesebb a gyorstöltő-állomás.
Szemcsuk Béla körülbelül 35 lejt fizet egy „teletankért”, ami szerinte nagyon gazdaságos a benzinhez vagy dízelhez képest.
A sofőr azt is megjegyezte, hogy ő már többször szembesült nem működő töltővel, és ezt mindig jelezte az üzemeltetőknek, akik nagyon hamar orvosolták a problémát. Azt is megjegyezte, hogy a Kárpátokon túli elektromosautós ismerősei mondták, hogy ott sokkal rosszabb a helyzet, mint Erdélyben, gyakoribbak a megrongált állomások.
Fotó: Illusztráció
Székely Bíborka és férje, Szabolcs egyaránt elektromos autót használ – elsősorban városban, Kolozsváron. Bíborka elmondta, hogy mivel csak rövidebb utakra mennek, így kizárólag otthon töltenek. Mindig figyelnek arra, hogy éjszaka teljenek az autók, így nem kell a városban üres töltőállomást keresgélniük. Számításaik szerint így, hogy az otthoni áramot használják, az egytizedét költötték a drágulás előtt „üzemanyagra”, mint amikor benzines autóik voltak. De csak akkor mennének szívesen hosszú útra az autóikkal, ha több gyorstöltő lenne, hiszen kisgyerekkel nem olyan kényelmes a várakozás. Opció lehet még, ha úgy tervezik meg a hosszú utat, hogy éjjel egy panziónál, a szálláson töltik fel a járművet.
Nagyobb költségvetéssel rajtolnak el idén a roncsautóprogramok. A cél, hogy 2026-ig legalább negyedmillió, 15 évesnél idősebb gépkocsi eltűnjön a romániai közutakról.
Olyan nagy volt az érdeklődés a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett épületbejárások iránt, hogy most – művészettörténész vezetésével – újra megmutatják a nagyközönségnek a felújított egykori Központi Szállót.
Elsodort az Arad-Craiova-Bukarest Észak 348-as számú InterRegio vonat vasárnap reggel egy személygépkocsit, amelynek sofőrje, egy 59 éves nő úgy hajtott rá a sínekre, hogy előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy nem közeledik vonat.
Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.
A Szatmár megyei Tasnádon üzembe helyezték azt az újonnan fúrt termálkutat, amely a helyi strand számára biztosítja a szükséges termálvizet – adta hírül a Presasm.ro. A kút vízhozama másodpercenként 30 liter, 65,4 Celsius-fokos hőmérsékleten.
Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!