Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nagyszabású fejlesztésekbe kezdett a szatmárnémeti Apaserv vízszolgáltató. A nagyberuházás révén modernizálják a megye víz- és csatornahálózatát, a megyeszékhely szennyvíztisztítóját és a kakszentmártoni vízüzem áramellátó rendszerét.
2021. február 24., 15:442021. február 24., 15:44
Jelentős beruházásokat eszközöl a szatmárnémeti Apaserv vízszolgáltató a megye ivóvíz- és csatornahálózatán, illetve áramellátást is fejlesztenek a nagy infrastrukturális beruházások programja (POIM) keretében megkapott támogatásból. Leitner János, az Apaserv igazgatója a Krónikának elmondta, hogy
A szennyvíztisztító telepnél zajló beruházás révén egy korszerű technológiával megszárítják a szennyvízből visszamaradó iszapot, aminek következtében 10 százalékra lehet csökkenteni víztartalmát, ezzel pedig lényegesen csökken a térfogata, könnyebben szállítható lesz és iparilag is fel lehet használni, áramfejlesztésre is. A kakszentmártoni vízüzem áramellátását célzó beruházás révén többek között automatizálják a kutak működését.
A projekt része a megye víz- és csatornahálózatának bővítése is. „Szatmár megye különböző településein körülbelül 450 kilométer csatorna- és csaknem 300 km vízhálózatról beszélhetünk. A projektet a 2023-as év végéig be kell fejeznünk, ami viszonylag rövid idő ahhoz képest, hogy milyen nagy munka vár ránk. A szennyvíztisztítónál zajló munka befejezését jövő végére vagy 2023 elejére saccoljuk” – fogalmazott Leitner János.
„Országos viszonylatban Szatmár megye jól áll, ha az ivóvíz- és szennyvízhálózat állapotát vesszük figyelembe, mivel itt az átlagnál többen vannak rákötve a víz- és csatornarendszerre. A beruházás után valószínűnek tartom, hogy sokkal többen fognak csatlakozni a rendszerhez, és akkor természetesen sokkal jobb lesz az érintetteknek is” – jegyezte meg az igazgató. Jelenleg még akadnak olyan területek, ahol nincs ivóvíz vagy csatornázás, viszont az új projekt által többek között Gencsen, Szántón, Érszentkirályon és Érkisfalun keresztül is elvezetik a vizet.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
szóljon hozzá!