Nem ment zökkenőmentesen. Kapkodás jellemezte a könyvelők munkáját az elmúlt napokban
Fotó: Pixabay
Meggyűjtötte a romániai könyvelők baját az elmúlt időszakban a pénzügyminisztérium, miután utolsó pillanatban módosította a részmunkaidős szerződésekre vonatkozó D112-es elektronikus űrlapot. Az ágazat képviselői azt kérik, ne fordulhasson elő, hogy a szaktárca késve látja el a feladatát.
2022. szeptember 30., 09:152022. szeptember 30., 09:15
„A pénzügyminisztériumnak is legyenek kötelezettségei, és létezzenek határidők, amelyeket be kell tartania” – javasolják a versenyszféra képviselői, miután a könyvelők és a könyvelési szoftverek fejlesztői az elmúlt hétvégén azzal szembesültek, hogy az adóbevallások leadásának határideje előtt két nappal a szaktárca módosította a részmunkaidős szerződésekre vonatkozó D112-es elektronikus űrlapot. Ami még így is tele volt hibákkal, majd az utolsó előtti percben újra változtattak.
A pénzügyminisztérium honlapján egy héttel korábban megjelent ugyan a D112-es nyilatkozat új változata, amely tartalmazta a részmunkaidős szerződésekre vonatkozó módosításokat, ám mivel annak érvényesítési hibái voltak, szeptember 23-án, pénteken – vagyis a határidő előtt két nappal – előrukkoltak egy javított, de még mindig nem elég jó változattal.
„Az jelentett kiutat, hogy ugyan az adóbevallásokat minden hónap 25-éig kell feltölteni, ám ez szeptemberben vasárnapra esett, így még hétfőn is elfogadták a nyilatkozatokat a privát virtuális térben (SPV)” – mutatott rá lapunk megkeresésére Bodosi Imre az egész országban, de leginkább Erdélyben könyvelési és ügyviteli szoftvereket szolgáltató és szervizelő Hamor Soft cég társtulajdonosa.
„Általában túl későn jelennek meg a pénzügyminisztérium által kidolgozott eljárási útmutatók, a program módosításai, amivel a megváltozott nyilatkozatokat fel lehet tölteni a pénzügyminisztérium platformjára” – hívta fel a figyelmet Bodosi Imre. Kifejtette, minden programot tesztelni kellene, természetes, hogy a pénzügyminisztérium szakemberei is javítgatják, de az ágazat képviselői szerint erre időt kellene hagyni.
„Ha a módosítás későn jelenik meg, kapkodás van” – összegezte Bodosi Imre.
Meglátása szerint az lenne a megoldás, ha módosítanák az adóeljárási törvénykönyvet, és belefoglalnák, hogy a pénzügyminisztérium kötelessége ezeket a módosításokat időben rendelkezésre bocsátani, hogy a saját programfejlesztőjének legyen ideje letesztelni, ha szükséges módosítani, majd a könyvelők időben tudják benyújtani a jelentéseiket.
– szögezte le a vállalkozó.
„Gondot jelent ugyanakkor, hogy a pénzügyminisztérium számítástechnikai szakemberei csak programot írnak, nem ismerik a területet, ahol azt a programot használni fogják, ez esetben a könyvelést, az ügyvitelt” – mutatott rá egyúttal Bodosi Imre. Hozzátette, az úgynevezett „nyílt kormányzásra” van akarat, az országos szoftver szövetség tagjaként például részt vettek az e-számlázás, az e-szállítás rendszerének a kidolgozásában, és a lobbinak köszönhető, hogy egyelőre ezeken a területeken nem alkalmaznak bírságot. Ismerni kell, hogy milyen környezetbe kell használni a programot, a cégek mennyi idő alatt tudnak felkészülni annak az alkalmazására, részletezte a szakértő.
Kifejtette, a programozóik, amikor éppen nem fejlesztenek, terepen vannak, a cégeknél, a könyvelőknél szervizelik a szoftvereket, megismerik a felhasználók igényeit. Így a részmunkaidős módosításokkal kapcsolatos fejetlenségben is elboldogultak, végül nem csúsztak el, de ha a minisztérium időben lép, nem kellett volna kapkodniuk.
Mint ismeretes, augusztus közepén jelent meg a Hivatalos Közlönyben a 1855/2022-es pénzügyminisztériumi rendelet, mely a részmunkaidős szerződéseket szabályozza, eszerint ha a részmunkaidőben foglalkoztatott személy juttatása nem éri el a minimálbért, a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékot a minimálbérnek megfelelően kell befizetni.
A részmunkaidős szerződésekre kivetett „többletadó” eltörlését kéri a kormánytól a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR).
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
szóljon hozzá!