Kolozs megyében mindössze 2,1 százalékos a munkanélküliségi ráta, ennek pedig az a következménye, hogy a Kolozs megyei munkaerő-elhelyező ügynökség képtelen a munkaadók igényeinek megfelelő számú alkalmazottat biztosítani – jelentette ki a Krónika megkeresésére Adriana Sasniresan, a Kolozs megyei hivatal szóvivője.
2015. november 01., 22:042015. november 01., 22:04
Mint részletezte, az elsősorban alacsonyabb képzettséget igénylő állásokat a végzős középiskolások tudnák betölteni, akik megfelelnének a munkaadói elvárásoknak, ugyanis 80 százalékuk felsőfokú képzésre iratkozik be.
Az ügynökség világhálón elérhető adatbázisa szerint jelenleg 3091 regisztrált állásajánlat van, ezek túlnyomó többségét havonta újból meghirdetik a munkaadók – közölte a szóvivő. Ha az adatbázisból csak a száznál több állást kínáló szakmákat listázzuk, akkor az derül ki, hogy a leginkább reklámügynököket (összesen 252-őt), szakképzést nem igénylő alkatrész-összeszerelőt (596), ipari robot kezelőt (100) és telefonszolgálatost (165) keresnek a Kolozs megyei munkaadók.
Ezen kívül jelenleg 24 általános orvosi asszisztensre, ugyanennyi szakácsra, 69 textilipari dolgozóra, 22 szabóra van szükség. Kolozs megyében még kereslet van 41 asztalosra, több mint negyven villanyszerelőre, 29 betonvasöntőre, 25 adminisztrációt végző hivatalnokra, 78 épületkarbantartóra, 20 mosogatóra, 85 kereskedelmi alkalmazottra, 38 rakodómunkásra, 30 pincérre, 33 biztonsági őrre, 69 kamionsofőrre, 21 szobafestőre és sok építőmunkásra.
A Székelyföldhöz képest ugyanakkor Kolozs megyében nem újkeletű a munkaerőhiány, itt évek óta ez jellemzi a munkaerőpiacot amiatt, hogy Kolozsvár és környéke rengeteg külföldi beruházót vonzott. Az is jelentős különbség a Székelyföldhöz képest, hogy Kolozs megyében épp az alacsonyabb képzettséget igénylő szakmák esetében nehéz embert találni, részben azért is, mert az egyetemek közelsége miatt viszonylag kevés fiatal választja a szakoktatást.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
szóljon hozzá!